Ugrás a tartalomhoz

Éjjeli őrjárat (festmény)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk Rembrandt festményéről szól. Hasonló címmel lásd még: Éjjeli őrjárat (egyértelműsítő lap).
Éjjeli őrjárat (Schutters van wijk II onder leiding van kapitein Frans Banninck Cocq)
MűvészRembrandt (1642)
Típusolaj, vászon
Műfajschutterstuk
Mozgaloma holland festészet aranykora
Magasság363 cm
Szélesség437 cm
MúzeumRijksmuseum
Gyűjtemény
TelepülésAmszterdam
Katalógusszám
  • 2016 (Catalog of the paintings on show at the Rijksmuseum in 1956, Catalogus der schilderijen, miniaturen, pastels, omlijste teekeningen, enz. in het Rijks-museum te Amsterdam (1909))
  • 926 (Rembrandt catalogue raisonné, 1914)
  • 239 (Rembrandt catalogue raisonné, 1968)
  • 190 (A Corpus of Rembrandt Paintings VI)
  • 410 (Rembrandt catalogue raisonné, 1935)
  • 254 (Rembrandt catalog raisonné, 1986)
  • 265 (Rembrandt catalogue raisonné, 1908)
  • 32 (The Most Famous Paintings of the World)
  • 50 (120 paintings from the Rijksmuseum)
  • 246 (The Complete Paintings of Rembrandt)
  • 52 (Rembrandt. Schilderijen bijeengebracht ter gelegenheid van de inhuldiging van Hare Majesteit Koningin Wilhelmina, 8 September-31 October 1898)
  • 139 (A catalogue raisonné of the works of the most eminent Dutch, Flemish, and French painters (Part the Seventh - Rembrandt))
  • 71 (Dutch Painting)
Anyag
A Wikimédia Commons tartalmaz Éjjeli őrjárat témájú médiaállományokat.

Az Éjjeli őrjárat (Schutters van wijk II onder leiding van kapitein Frans Banninck Cocq) Rembrandt leghíresebb festménye, a művészettörténet egyik legtöbbet elemzett műve, melynek részletei ma is a titokzatosság homályába burkolóznak. A festmény jelenleg a amszterdami Rijksmuseum legnagyobb termében függ, olyan nagy (363×437 cm), hogy elfoglalja az egész hátsó falat, pedig egyes darabokat régebben levágtak róla. Vitathatatlanul ez a múzeum egyik leghatásosabb festménye.

Története

[szerkesztés]

A megrendelést valószínűleg 1639-ben, vagy 1640-ben kapta Rembrandt a Frans Banning Cocq által vezetett lövészegylettől. Más festők – többek között Nicolas Elias és Joachim von Sandrart – is megbízást kaptak a Polgárőrség Háza az Amstel folyóra néző termének díszítésére.[1] Rembrandt számos rajzvázlatot is készített műve elkezdése előtt. Az egyiken ez olvasható: „A Polgárőrség Házának nagytermében elhelyezendő festmény vázlata, amely azt ábrázolja, amint az ifjabbik Purmerlandt báró (Frans Banning-Cocq), a Polgárőrség kapitánya, parancsot ad hadnagyának, Vlaerdingen (Willem van Rytenburch) lovagnak, hogy vonultassa ki századát.”[2] Rembrandt 16 portré elkészítésére kötött szerződést, a képen mégis 31 személyt láthatunk. A művész 1600 holland forintot kapott művéért, ami abban az időben igen soknak számított. A vélemények megoszlanak arról, hogy milyen volt a fogadtatása a képnek, de valószínű, hogy néhányan a megrendelők közül elégedetlenek lehettek, amiért nem egyenlő súllyal mutatja őket Rembrandt egyedi kompozíciója. Később a szereplők neve rákerült a festmény hátterében látható kapucímerre, így az alakok azonosíthatóvá váltak.

A kép Európa-szerte megalapozta Rembrandt hírnevét. A firenzei Filippo Baldinucci így ír erről: „Egyik nagy vásznával, amelyet az idegen lovagok szállásán helyeztek el, és amely a polgárőrség egyik osztagát ábrázolja, oly nagy nevet szerzett, hogy kevés nagyobbat szerzett magának valaha is más művészember azon a földön.”[3]

1715-ben a festményt átszállították a városházára, mivel a Polgárőrség Házát lebontásra ítélték. Ekkor megcsonkították a képet: aljából háromnegyed métert, bal széléből pedig 22 centimétert levágtak. Az eredeti kompozíciót Frans Banning-Cocq családi albumában lévő aquarell vázlatból ismerjük, mely a még csonkítatlan művet ábrázolja.

A képnek eredetileg nem volt címe,[4] az „Éjjeli őrjárat” elnevezést angol (sir Joshua Reynolds) és francia műértőktől kapta az 1790-es években, mivel a kép az idők folyamán rárakódott szennyeződéstől és az alkalmazott fedő lakkrétegek barnulásától sötét tónusúvá vált. Az amszterdami Rijksmuseum restaurátorai 1947-ben láttak neki, hogy eltávolítsák a port és a sok lakkréteget a képről, így előtűnt a már korábban is sejtett tény: Rembrandt az alakokat eredetileg nem éjjeli homályban, hanem tűző napsütésben ábrázolta.

Értelmezések

[szerkesztés]

Remrandt életművében döntő fontosságú az Éjjeli őrjárat. Benne van minden, ami eddig történt, de előre is mutat – a későbbiekben a művész egyre inkább elszakad a korízléstől.

Az Éjjeli őrjárat és csodálói a Rijskmuseumban
Éjjeli őrjárat 3D-ben

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Halász, i. m. 136. o.
  2. ↑ Halász, i. m. 131-132. o.
  3. ↑ Arpino-Lecaldano, i. m. 9. o.
  4. ↑ Bockemühl, i. m. 49. o.

Források

[szerkesztés]
  • Halász Zoltán: A szenvedély arca. Budapest, Corvina Kiadó (1968)
  • Bockemühl, Michael: Rembrandt. Köln, Benedikt Taschen (1993)
  • Arpino, Giovanni és Lecaldano, Paolo: Rembrandt. Budapest, Corvina Kiadó (1988)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Éjjeli_őrjárat_(festmény)&oldid=27218701”