Ázsiai oroszlán

Ázsiai oroszlán
	Hím
	Nőstény
	Természetvédelmi státusz
	Veszélyeztetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Ferae;
Rend:	Ragadozók (Carnivora);
Alrend:	Macskaalkatúak (Feliformia);
Család:	Macskafélék (Felidae);
Alcsalád:	Párducformák (Pantherinae);
Nem:	Panthera;
Faj:	P. leo;
Alfaj:	P. l. persica;
Tudományos név
	Panthera leo persica; (Meyer, 1826)
Szinonimák
	Leo leo asiaticus (Brehm, 1829); Leo leo bengalensis (Bennett, 1829); Leo leo goojratensis (Smee, 1833); Leo leo indica (de Blainville, 1843); Panthera leo leo (Kitchener et al., 2017); Leo leo persicus;
Elterjedés
	A vad populáció mai elterjedése
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Ázsiai oroszlán témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Ázsiai oroszlán témájú médiaállományokat és Ázsiai oroszlán témájú kategóriát.

Az ázsiai oroszlán (Panthera leo persica) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a macskafélék (Felidae) családjába tartozó oroszlán (Panthera leo) egyik alfaja. Egyéb nevei: indiai oroszlán vagy perzsa oroszlán. Egyes tudósok szerint az ázsiai oroszlán mindössze a berber oroszlán (Panthera leo leo) egy ázsiába vándorolt állománya, ami genetikailg nem különbözik a berber oroszlántól.^[1]

Az ázsiai oroszlán valamikor Európától Kis-Ázsián át Indiáig nagy számban fordult elő. Élőhelye kiterjedt a Kárpát-medencére, a mai Magyarország területére is.^[2]^[3] Máig fennmaradt, utolsó populációját a kihalás veszélye fenyegeti.

Előfordulása

Az ázsiai oroszlán ma már csak az északnyugat-indiai Gudzsarát államban, a Szaurástra-félszigeten fekvő Gir erdőség rezervátumában él. A mintegy 300 négyzetkilométeres kiterjedésű területet legelők és vegyes erdők borítják. A 2015 májusában végzett számlálás szerint, 523 példánya létezik a vadonban, azaz a védett területeken. Ebből 109 felnőtt hím, 201 felnőtt nőstény és 213 kölyök volt.^[4]^[5]

Magyarország állatkertjei közül a Fővárosi Állat-és Növénykertben és a Debreceni Állatkertben látható.^[6]^[7]

Megjelenése

A hím fej-törzshossza 160–180 centiméter, a nőstényé 130–150 centiméter. A hím marmagassága elérheti a 110 centimétert. A hím testtömege 160–190 kilogramm, a nőstényé 110–120 kilogramm. Az ázsiai oroszlán valamivel kisebb, mint az afrikai oroszlán. Bundája valamivel bolyhosabb, mint az afrikai alfajoké, a könyök tájéka pedig szőrösebb. Az állat rendszeresen nyalogatja a bundáját, hogy kisebb sebei ne gyulladjanak be, s ezzel tisztítja is magát. A hímek sörénye általában vöröses, de némelyik hímé fekete színű. Farokbojtjuk nagyobb, mint az afrikai rokonoké. Az újszülöttek bundája sötét foltos, azonban hamar kivilágosodik.

Életmódja

Mint minden oroszlán, az ázsiai oroszlán is társas, territoriális és családi közösségben él. A fiatal hímeket kétéves korukban elkergetik az idősebb hímek, míg a nőstények egész életükben a családdal maradnak. A hímek néhány éves barangolás után átveszik az uralmat egy család fölött, ahol 2–3 évig maradnak. Tápláléka patás emlősök, különösen szarvasok, vaddisznók és nilgau antilop, de háziállatokra is ráfanyalodhat. A családban általában a nőstények vadásznak, a hímek csak a barangolás idején, ekkor is inkább dögökkel táplálkoznak. Az állat általában éjszaka vadászik, nappal inkább pihen.

Szaporodása

Az ivarérettséget 3–5 éves korban éri el. A párzási időszak túlnyomórészt október és november között van. A vemhesség 105–112 napig tart, ennek végén 2–4 utód jön a világra. Az anyaállat 6 hónapig szoptatja kicsinyeit.