Ásványrárói kálvária

Az ásványrárói kálvária a Győr-Moson-Sopron vármegyei Ásványráró határában, az 1401. számú út mellett található műemlék.

Magyarországon az eddig ismert háromszög alaprajzú épületek között a legkorábbi építésű.

Építése

Nagyapponyi báró Apponyi Lázár, rárói földesúr 1738-ban építtette fel a kálváriát. Ráró ma Ásványráró része.

Az építész nem ismert, de egyes kutatók szerint az építmény centrális szerkezete, és az oszlopfők megformálása alapján az akkoriban a győri karmeliták templomát építő Wittwer Márton Athanáz karmelita szerzetes és építész munkája.

Története

Az 1754 évi egyházlátogatási jegyzőkönyv említi, hogy a kálváriában Szűz Mária, és a kereszt alatt Szent János evangélista szobrai láthatók. 1828-ban megáldották a felújított kálváriát, a keresztek festettek. 1844-ben újra renoválták, a lépcsőnél álló szentek szobrait említik.

Az első világháború előtti fényképeken az oszlopfők felett szárnyakkal övezett angyalfejek díszítették a homlokzatot. Egy 1925-ben kiadott képeslapon látható a kálvária a szobraival. A második világháborúban, 1945 április 1-én egy szovjet aknatalálat során súlyosan megsérült, feltehetőleg ekkor semmisültek meg a szobrai.

Legutóbb széles körű társadalmi összefogással 2006-ban újították fel a kálváriát. 2006 szeptember 24-én, vasárnap hálaadó szentmisében áldotta meg a megújult építményt Zdiarszki László karmelita atya. Napjainkra a kálvária állapota szükségessé tenne egy újabb felújítást.

Leírása

Minden megháromszorozódik a kálvárián. Az ovális mellvéden három karcsú, kockafejezetű oszlop áll. Ezek tartják a háromoldalú boltozatot. Alatta három kereszt található, melyek közül a két szélső a középső felé fordul. A barokk műemlék Jézus és a vele együtt felfeszített két lator keresztjét ábrázolja. A tetőcsúcson álló kovácsoltvas kereszt figyelemreméltó munka. A tetőzet vörös zsindely.

Környezete

1754-ben említik a mellette lévő Mindenszentek-kápolnát. Ezt a kápolnát Apponyi a kálvária építésének ideje körül építtette a rárói híveknek.
Ekkor említenek mellette egy négyszobás, konyhás házat, melyben régebben remete élt. 1780-ban már romos a remetelak. 1754-ben megemlítik a közelében lévő forrást.
A kálvária mellett álló fekete nyárfa védett természeti érték, az 550 cm kerületű fa körülbelül százéves.

Az építtető

Nagyapponyi báró Apponyi Lázár Széchényi György esztergomi érsek egyik birtoka révén lett Rárón részbirtokos 1695-ben. Első felesége a környék legnagyobb birtokos családjából származó loósi és hédervári báró Viczay Rebeka volt. Apponyi Lázár 1718-ban bárói, 1739. május 30-án grófi címet nyert a királytól. A kálvária építésekor bárói ranggal bírt. Korabeli iratokból kiderül, hogy kirívóan kegyetlenül bánt a jobbágyaival. 1748-ban eladta rárói birtokát.