Árujelzők
Az árujelzők az azonos, illetve hasonló árucikkek (termékek és/vagy szolgáltatások) egymástól való megkülönböztetésére szolgáló elnevezések, megjelölések, jelek gyűjtőneve. A szellemi tulajdon tárgyai. (A szellemi alkotásokkal szemben nem is minden iparjogvédelmi oltalmi forma tekinthető "alkotásnak": "az árujelzők esetében nem az oltalom tárgyainak alkotásjellege, hanem a megjelölés és az általa jelölt termék vagy szolgáltatás "forrása" (előállítója, forgalmazója, származási helye) közötti kapcsolat, azaz az eredetjelző funkció és az ehhez kapcsolódó többlettartalom" indokolja a jogi oltalmat.[1] Az árujelzők jogi oltalmát elsősorban az iparjogvédelem biztosítja és szabályozza a használatukra vonatkozó kizárólagos vagy nem kizárólagos jogokat.
Fontosabb árujelzők
[szerkesztés]- a védjegy (beleértve az együttes védjegyet és a tanúsító védjegyet.
- a kereskedelmi név
- földrajzi árujelzők
Az árujelzők megjelenési formái
[szerkesztés]Az árujelzők lehetnek:
- szó
- szóösszetétel
- ábra
- kép
- alfanumerikus jelcsoport
- szín,
- színösszetétel,
- sík- vagy térbeli alakzat
- hang- vagy fényjel
- hologram
- egyéb jel
- mindezek bármiféle kombinációja.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Iparjogvédelem. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 1. old.
Források
[szerkesztés]- Közgazdasági kislexikon. Kossuth Könyvkiadó 1987. 49. old. 963 09 3063 3
- 1997. évi XI. törvény a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról (többször módosítva)
- Iparjogvédelem. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, Budapest, 2012. 1. old. ISBN 978-963-9157-68-2