Árpádvár (Szihalom)
Árpádvár | |
![]() | |
Ország | ![]() |
Mai település | Szihalom |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Árpádvár témájú médiaállományokat. |
A szihalmi Árpádvár a település belterületén, a Rima-patak fölé emelkedő, három oldalról meredek lejtőkkel övezett földnyelven álló egykori földhalomvár, melyet a helyi lakosság is Árpádvár néven ismer.
Története[szerkesztés]
1067-ben említették először, mint Aba nemzetségbeli Péter ispán itteni részbirtokát, melyet ekkor az általa alapított százdi apátságnak adományozott. Az oklevél ekkor említi Szinhalom curtis-t, mint a király lovainak őrzőhelyét.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c3/%C3%81rp%C3%A1dv%C3%A1r%2C_l%C3%A9gi_felv%C3%A9telen_%28Szihalom%29.jpg/265px-%C3%81rp%C3%A1dv%C3%A1r%2C_l%C3%A9gi_felv%C3%A9telen_%28Szihalom%29.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/0f/%C3%81rp%C3%A1dv%C3%A1r%2C_l%C3%A9gi_l%C3%A9gifot%C3%B3_%28Szihalom%29.jpg/265px-%C3%81rp%C3%A1dv%C3%A1r%2C_l%C3%A9gi_l%C3%A9gifot%C3%B3_%28Szihalom%29.jpg)
Régészeti kutatások[szerkesztés]
1868-ban Foltinyi János kutatta át a dombot, de az akkori régészeti ismeretanyag alapján még nem tudta helyesen értelmezni a megfigyelt jelenségeket, tévesen gondolta őskori többrétegű telepnek. Ipolyi Arnold azonban már helyesen azonosította az Anonymus által említett "heggyel".
Leírása[szerkesztés]
A domb északi, nyugati és déli oldalán meredek lejtőkkel övezett, megközelíteni könnyebben csak a keleti oldalról lehet. A védett terület egy 110 x 85 méter alapterületű ovális fennsík, mely a völgyhöz képest 7–8 méterrel emelkedik ki. A fennsík közepén található a motte-domb maradványa. A motte alapátmérője 30 méter körüli, mely ma már csak 2,5 m magas, felső átmérője 10–15 méter. Eredetileg 4 m magas és a mainál jóval nagyobb tömegű volt. Az 1868-ban megbolygatott halomból a lakosság olyan nagy mértékben hordta el a földet, hogy a maradványok megmentése érdekében 1885-ben áthoztak ide egy eredetileg 1848-ban állított kő keresztet. A terület ekkori rendezése során alakult ki a ma is látható állapot.
Források[szerkesztés]
- Dénes József: Királyi halmok - földhalomvárak az Árpádok királyi udvarhelyein [1]