Árpád-malom

Az Árpád Gőzmalom Részvénytársaság gőzmalma
Árpád-malom
Település	Budapest XIII. kerülete
Cím	1137 Budapest, Szent István körút 18-20.
Építési adatok
Építés éve	1862
Bezárás	1891
Lebontás éve	1891
Építési stílus	ipari eklektika
Tervező	Hild Károly
Hasznosítása
Felhasználási terület	gőzmalom
Elhelyezkedése
Az Árpád Gőzmalom Részvénytársaság gőzmalma Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 43″, k. h. 19° 03′ 10″47.51197, 19.05284
Sablon Wikidata Segítség

Az Árpád Gőzmalom Részvénytársaság gőzmalma, vagy Haggenmacher Henrik I. gőzmalma, gyakran csak Árpád-malom nagy múltú budapesti élelmiszeripari üzem, gőzmalom volt.

Története

Az 1800-as évek második felében bekövetkező nagyipari fejlődés során számos gőzmalom épült Budapest területén. Ezek közé tartozott a Árpád-malom is. A malom 1861–1862-ben épült fel Hild Károly tervei alapján Haggenmacher Henrik megbízásából a mai Szent István körút (18-22.) – Visegrádi utca (2-4.) – Hegedüs Gyula utca (1-5.) közötti területen. 1862-ben Lohr Antal tervei alapján bővítették, majd 1867-ben ismét bővítették és istállót, valamint kocsiszínt építettek hozzá (Wechselman Ignác tervei).

A létesítményt 1867-től az Árpád Gőzmalom Rt. üzemeltette. A vállalat 1873-ban csődbe került, ezt követően a Magyar Általános Hitelbank Egyesült Gőzmalmai cég vált a tulajdonosává. Már 1884-ben felmerült az elbontásának a gondolata a Lipót (ma Szent István) körút kiépítése miatt. Végül 1891-ben került sor erre. Helyére bérházak épültek.

Források

• Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528  , 230. o.
• Klement Judit: Gőzmalmok a Duna partján. A budapesti malomipar a 19–20. században. Budapest, 2010, ISBN 978-963-346-946-0
• 1882-es térképábrázolás

Egyéb irodalom

• Budapesti Hírlap, 1891/6-os szám

Kapcsolódó szócikkek

• Budapesti gyárak listája

Gőzmalmok Budapest területén