Állandó strukturált együttműködés

Az állandó strukturált együttműködés (angol: Permanent Structured Cooperation – PESCO) az Európai Unió (EU) közös biztonság- és védelempolitikájának része. A 27 európai uniós tagállam közül – Dánia és Málta kivételével – az összes hadserege vesz részt a strukturális integrációt célzó együttműködésben. A PESCO elindításáról az Európai Unió Tanácsa 2017-ben határozott, az első projektek elindítását 2018-ban fogadták el.

A PESCO megerősített együttműködés útján jött létre, ami azt jelenti, hogy nem kötelező minden tagállam részvétele.

Háttér

Az állandó strukturált együttműködés először a 2000-es évek elején merült fel; a később elutasított Európai Alkotmány III-312. cikke tartalmazott rá utalást.

A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés (illetve az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkének (6) bekezdése) az alábbi módon fogalmaz a PESCO-val kapcsolatban:

„Azok a magasabb követelményeket kielégítő katonai képességekkel rendelkező tagállamok, amelyek a legnagyobb követelményeket támasztó missziókra tekintettel ezen a területen szigorúbb kötelezettségeket vállaltak, az Unió keretein belül állandó strukturált együttműködést alakítanak ki. Az ilyen együttműködésre a 46. cikket kell alkalmazni. Ez nem érinti a 43. cikkben foglalt rendelkezéseket."

– Az Európai Unióról szóló szerződés, 42. (6) cikk

A célokat részletesebben meghatározza a szerződés 10. jegyzőkönyve, amely öt együttműködési területet említ.

az állandó strukturált együttműködésben részt vevő tagállamok kötelezettséget vállalnak arra, hogy:

a) együttműködnek egymással a védelmi felszerelések tárgyában történő beruházások kiadási szintjére vonatkozó jóváhagyott célkitűzések megvalósítása érdekében, valamint rendszeresen felülvizsgálják e célkitűzéseket a biztonsági környezet és az Unió nemzetközi kötelezettségei fényében;

b) védelmi berendezéseiket a lehető legnagyobb mértékben közelítik egymáshoz, különösen katonai szükségleteik meghatározásának összehangolásával, védelmi eszközeik és képességeik összevonásával és – szükség esetén – szakosításával, valamint a képzés és a logisztika területén történő együttműködés ösztönzésével;

c) konkrét intézkedéseket hoznak katonai erejük rendelkezésre állásának, interoperabilitásának, rugalmasságának és bevethetőségének fokozása érdekében, különösen közös célkitűzéseik meghatározásával a katonai kötelezettségvállalások területén, beleértve – adott esetben – a nemzeti döntéshozatali eljárások felülvizsgálatát;

d) együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket – a többnemzetiségű megközelítéseket is beleértve és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének keretében vállalt kötelezettségek sérelme nélkül – a „Képességfejlesztési Mechanizmus” keretében észlelt hiányosságok megszüntetésére;

e) adott esetben részt vesznek az Európai Védelmi Ügynökség keretében nagyszabású közös vagy európai felszerelési programok kidolgozásában.

– Az Európai Unióról szóló szerződés (10. jegyzőkönyve

A Szerződés elfogadását követő években a PESCO tényleges megvalósításának kérdése lekerült a napirendről. A világpolitikai színtéren, és különösen a biztonságpolitika területén ekkoriban nagy változások mentek végbe. A Krím-félsziget Oroszország általi annexiója ráébresztette az európai döntéshozókat, hogy az Unió tagállamainak is készen kell állnia egy esetleges fegyveres konfliktusra. Az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépés mellett döntött, ami a további integráció egyik nagy ellenzőjének távozását jelenti. Donald Trump amerikai elnökké választása pedig megingatta az európaiak hitét a transzatlanti védelmi rendszer jövőjében.

Aktiválási folyamat

2017 szeptemberében az uniós védelmi miniszterek találkozóján került sor a PESCO aktiválási folyamatának elindítására, ami lehetővé tette, hogy az év végére hivatalos döntés útján létre is jöhessen az együttműködés. 2017 novemberéig a 28 tagállamból 23 jelezte csatlakozási szándékát a projekthez, majd decemberben Írország és Portugália is értesítette a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt, valamint az Európai Unió Tanácsát csatlakozási szándékáról. 2017. december 11-én így a Tanács 2017/2315. határozata 25 tagállam részvételével hozta létre hivatalosan is a PESCO-t. Dánia, az unióból távozófélben lévő Egyesült Királyság és Málta nem kívánt csatlakozni az együttműködéshez. Utóbbi nem zárta ki a későbbi csatlakozás lehetőségét, először azonban ki akarja várni, milyen formát fog ölteni a PESCO a valóságban.

Kutatók szerint a PESCO sikeres működéséhez elengedhetetlen, hogy az országok a szükséges minimumnál többet tesznek a kötelezettségeik teljesítése érdekében; hogy mind nemzeti, mind uniós szinten folyamatosan ellenőrizzék a PESCO megvalósítását; illetve hogy a nem megfelelően teljesítő tagállamokat szankcionálják.

Résztvevő tagállamok

A résztvevő tagállamok; a csillaggal jelölt országok legalább egy projektben vezetőként vesznek részt

• Ausztria
• Belgium
• Bulgária
• Ciprus
• Csehország
• Észtország
• Finnország
• Franciaország
• Görögország
• Hollandia
• Horvátország
• Írország
• Lengyelország
• Lettország
• Litvánia
• Luxemburg
• Magyarország
• Németország
• Olaszország
• Portugália
• Románia
• Spanyolország
• Svédország
• Szlovákia
• Szlovénia

Működése

Az állandó strukturált együttműködés irányítása két szinten történik.

• Tanács szintjén: a Tanács stratégiai irány- és útmutatást nyújt a PESCO tekintetében, értékeli a tagállamok hozzájárulásait, és hogy ezek megfelelnek-e a követelményeknek, illetve dönt új tagállamok felvételéről vagy a tagság felfüggesztéséről.
• Projektek szintjén: a projektekben részt vevő országok maguk között állapodnak meg az együttműködésükre vonatkozó szabályokról, az együttműködés köréről, és a projekt irányításáról.

A PESCO titkársági feladatait az Európai Védelmi Ügynökség, valamint az Európai Külügyi Szolgálat látják el. Az újonnan létrehozott Európai Védelmi Alap nyújt támogatást a PESCO keretében megvalósuló projektekre.

Projektek

A PESCO keretében első körben 17 megvalósítandó projekt került kiválasztásra 2018 márciusában a tagállamok képviselői által. A tagállamok maguk dönthették el, melyikben kívánnak aktív tagként, vagy esetleg megfigyelőként részt venni.

Magyarország három projektben résztvevőként, további kettőben megfigyelőként van jelen. Ezen projektek a következők:

• Európai Logisztikai Csomópontok Hálózata és Művelettámogatási Hálózat (Network of Logistic Hubs in Europe and Support to Operations) – résztvevő
• Katonai mobilitás (Military Mobility) – résztvevő
• A kiberfenyegetésekre és kiberbiztonsági eseményekre való reagálással kapcsolatos információmegosztási platform (Cyber Threats and Incident Response Information Sharing Platform) – résztvevő
• Páncélozott csapatszállító harcjármű/kétéltű rohamjármű/könnyű páncélozott jármű (Armoured Infantry Fighting Vehicle/Amphibious Assault Vehicle/Light Armoured Vehicle) – megfigyelő
• Közvetett irányzású tűztámogatás (Indirect Fire Support – EuroArtillery) – megfigyelő

Külső hivatkozások

• pesco.europa.eu – hivatalos honlap
• A Tanács (KKBP) 2018/340 határozata (2018. március 6.) a PESCO keretében kidolgozandó projektek listájának összeállításáról – a projektek és a bennük részt vevő országok évente frissített listája

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Permanent Structured Cooperation című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.