Ágoston Sándor
| Ágoston Sándor | |
| Született | 1882. május 8.[1] Bácsfeketehegy[1] |
| Elhunyt | 1960. június 23. (78 évesen)[2] Bácsfeketehegy[1] |
| Állampolgársága | |
| Gyermekei | Dobos Ilona |
| Foglalkozása | református lelkész |
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Budapesti Református Teológiai Akadémia (1900–1904) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ágoston Sándor (Bácsfeketehegy, 1882. május 8. – Bácsfeketehegy, 1960. június 23.) magyar református lelkész, püspök, szerkesztő, 1933-tól haláláig a jugoszláviai református egyház első püspöke.
Élete
[szerkesztés]Ágoston Sándor 1882-ben született a Bács-Bodrog vármegyei Bácsfeketehegyen, édesapja Ágoston Ferenc postamester volt. Középiskolai tanulmányait Kecskeméten, a piarista gimnáziumban, majd a református kollégiumban végezte. 1904-ben a budapesti Református Teológiai Akadémián szerzett református lelkészi oklevelet.[3]
Kórógyon lett segédlelkész, majd 1906-tól 1917-ig ugyanitt volt lelkész. 1906 és 1914 között a Horvátországba áttelepült magyar reformátusok ún. szórványgondozója is volt. 1917-től 1919-ig Eszéken, majd újra Kórógyon, 1921-től pedig szülőfalujában, Bácsfeketehegyen volt lelkész. 1922 és 1928 között alesperes, 1928-tól 1930-ig a zombori egyházmegye esperese. 1930 és 1933 között kidolgozta a jugoszláviai református egyház alkotmányát és törvényeit, majd 1933-ban a jugoszláviai református egyház első püspöke lett. 1941 és 1945 között átmenetileg ismét esperesként vezette az egyházat.[4][5]
Lelkészi és püspöki tevékenysége mellett különféle lapok és kiadványok szerkesztőjeként is dolgozott. 1908 és 1918 között az Eszéki Magyar Ujság,1917-től az Eszéki Református Egyházi Élet szerkesztője volt, illetve számos különböző naptárat és énekeskönyvet is szerkesztett. Hitéleti témákkal foglalkozó cikkei főleg az Eszéki Református Egyházi Életben, a bácsfeketehegyi Virradatban és a bácsfeketehegyi Magvetőben jelentek meg. Bácsfeketehegyi működése eredményeképpen a település lett a jugoszláviai református egyház központja, szülőfalujában lelkészképző és egyházi munkaképző szemináriumot, illetve árvaházat is alapított, valamint nevéhez kötődik a gyülekezeti énekeskönyv megújítása is. 1953-ban kezdeményezésére lépett be a Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház a jugoszláviai keresztyén egyházak közül elsőként az Egyházak Világtanácsába (ÖRK). Nevét viseli az 1989-ben létrejött Ágoston Sándor Alapítvány, amely külhoni magyar közösségek támogatásával foglalkozik.[3][6]
Főbb művei
[szerkesztés]- Vasárnap délután (imák és elbeszélések, Eszék, 1911)
- Üzenet hazulról (Eszék, 1915)
- Vedd és olvasd! (igehirdetések, Bp., 1915)
- Szórványok egyházi gondozása (Bp., 1916)
- Református valláskönyv (Újverbász, 1925)
- Református keresztyén kis káté a Heidelbergi Káté alapján (Kovácsy Sándorral és Szabó Zoltánnal, Rév-Komárom, 1932)
- Rövidített református valláskönyv a szórványok részére (Szabadka, é. n.)
- Istentiszteleti rend a szórványokban (Csele Istvánnal, Szabadka, 1943)
- Pictures from Yugoslavia 1929 (Subotica–Szabadka, 1929)
- Miatyánk (Győr, 1941)
- Felszabadulás (Bp., 1941)
- Hogyan lettem lelkipásztor? (Feketics 1959)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2022. június 26.)
- ↑ Ágoston Sándor, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00121.htm
- ↑ a b Ágoston Sándor - Névpont 2024 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2024. január 13.)
- ↑ Ágoston Sándor | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. január 13.)
- ↑ Püspökszentelésre hangolódva - Reformatus.hu (magyar nyelven). Magyarországi Református Egyház. (Hozzáférés: 2024. január 13.)
- ↑ Ágoston Sándor Alapítvány (magyar nyelven). www.agostonalapitvany.hu. (Hozzáférés: 2024. január 13.)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
