Ugrás a tartalomhoz

Wesselényi Miklós (politikus, 1845–1916)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wesselényi Miklós
Született1845. december 13.
Zsibó
Elhunyt1916. július 2. (70 évesen)
Kolozsvár
Állampolgárságamagyar
Gyermekei
  • Wesselényi Kornélia
  • Wesselényi Miklós
  • Wesselényi István
  • Wesselényi Ferenc
SzüleiWesselényi Miklós
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • a magyar főrendiház tagja (1885. május 13. – 1905. március 22.)
  • Szilágy vármegye főispánja (1888. október 1. – 1903. november 21.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1905. február 17. – 1906. december 6.)
  • a magyar főrendiház tagja (1905. március 22. – 1907. február 9.)
  • a magyar főrendiház tagja (1907. február 9. – 1916. július 2.)
KitüntetéseiOsztrák Császári Lipót-rend (1898)
A Wikimédia Commons tartalmaz Wesselényi Miklós témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Báró hadadi Wesselényi Miklós (Zsibó, 1845. december 13. – Kolozsvár, 1916. július 2.) magyar földbirtokos, politikus, Szilágy vármegye főispánja, koronaőr, főrend, Wesselényi Miklós legidősebb fia.

Élete

[szerkesztés]

1845. december 13-án született Zsibón, báró Wesselényi Miklós és Lux Anna legidősebb fiaként. Keresztszülei voltak többek között Deák Ferenc, Klauzál Gábor, Kossuth Lajos, Bezerédj István, Beöthy Ödön, Kelemen Benő és Újfalvi Sándor.[1] Öccsével együtt Zsibón kapott nevelést, majd a kolozsvári református kollégium tanulói lettek. Végül mindketten a berlini egyetemen fejezték be jogi tanulmányaikat. Hazatérve átvették birtokaik kezelését.

Wesselényi Miklós fontos szereplője lett a Szilágy vármegyei közéletnek, a magyarosítás céljából kultúregyletet alapított, amely a nevét viselte. Ekkoriban Erdély legismertebb sportembere lett. Sokat foglalkozott állattenyésztéssel, rendezője volt a híres alsó-zsuki lóversenyeknek és elnöke az erdélyi falkavadász-társaságnak. A cenzus alapján (örökös jogon) lett tagja a magyar főrendiháznak. 1888 októberében Ferenc József Szilágy vármegye főispánjának nevezte ki.[2] A király 1898-ban a Lipót-rend lovagkeresztjével, 1902-ben pedig a II. osztályú vaskoronarenddel ismerte el tevékenységét. 1899-től az erdélyi múzeumegylet alelnöke volt.

Miután többször a hadseregre vonatkozó nemzeti követelések mellett foglalt állást, 1903. november 21-én lemondott főispáni tisztségéről. 1905-ben az Új Párt programjával Kolozsvár második kerülete országgyűlési képviselővé választotta Feilitzsch Artúrral szemben, így tagja lett a képviselőháznak. Rövidesen csatlakozott a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párthoz, melynek alelnöke lett. 1906-ban kerülete egyhangúlag újraválasztotta. 1906-ban az országgyűlés koronaőrré választotta az elhunyt Radvánszky Béla helyére. 1907-ben, Ferenc József koronázásának negyvenedik évfordulóján a király titkos tanácsossá nevezte ki. 1916-ban hunyt el Kolozsváron.

1869. szeptember 25-én vette feleségül Bonchidán losonczi Bánffy Ágnest (1848–1925). Öt gyermekük született.[3][4][5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/26102/EM_2011_3-4__011_Merenyi-Metzger_Gabor-Wesselenyi_Miklos_eletenek.pdf?sequence=1&isAllowed=y
  2. ↑ Wesselényi Miklós báró. (Hozzáférés: 2021. július 18.)
  3. ↑ Wesselényi BR Miklos (magyar nyelven). geni_family_tree. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  4. ↑ Wesselényi Agnes (magyar nyelven). geni_family_tree. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  5. ↑ Miklós Wesselényi de Hadad (1845-1916) (angol nyelven). Familypedia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wesselényi_Miklós_(politikus,_1845–1916)&oldid=26751356”