Ugrás a tartalomhoz

Tulun

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tulun (Тулун)
Tulun címere
Tulun címere
Tulun zászlaja
Tulun zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyIrkutszki terület
JárásTuluni
Irányítószám665220
Körzethívószám39530
Népesség
Teljes népesség
  • 2000 fő (1897)
  • 6000 fő (1926)
  • 7400 fő (1931)
  • 28 000 fő (1939)
  • 41 783 fő (1959)
  • 48 000 fő (1967)
  • 49 440 fő (1970)
  • 50 000 fő (1973)
  • 51 000 fő (1976)
  • 51 770 fő (1979)
  • 53 000 fő (1982)[1]
  • 55 000 fő (1986)
  • 56 000 fő (1987)
  • 52 903 fő (1989)
  • 53 800 fő (1992)
  • 53 700 fő (1996)
  • 53 700 fő (1998)
  • 53 200 fő (2000)
  • 52 800 fő (2001)
  • 51 848 fő (2002)
  • 51 800 fő (2003)
  • 50 100 fő (2005)
  • 49 400 fő (2006)
  • 48 600 fő (2007)
  • 47 800 fő (2008)
  • 47 266 fő (2009)
  • 44 611 fő (2010)
  • 44 497 fő (2011)
  • 43 865 fő (2012)
  • 42 961 fő (2013)
  • 42 336 fő (2014)
  • 42 029 fő (2015)
  • 41 987 fő (2016)
  • 41 671 fő (2017)
  • 41 640 fő (2018)
  • 41 279 fő (2019)
  • 39 671 fő (2020)
  • 38 440 fő (2021)
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+8
Elhelyezkedése
Tulun (Oroszország)
Tulun
Tulun
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 54° 34′, k. h. 100° 34′Koordináták: é. sz. 54° 34′, k. h. 100° 34′
Tulun (Irkutszki terület)
Tulun
Tulun
Pozíció az Irkutszki terület térképén
Tulun weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tulun témájú médiaállományokat.

Tulun (oroszul: Тулун) város Kelet-Szibériában, Oroszország Irkutszki területén, a Tuluni járás székhelye.

Lakossága: 44 611 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Az Irkutszki terület délnyugati részén, Irkutszk területi székhelytől 390 km-re északnyugatra, a Irkutszk–Cseremhovói-síkságon, az Ija (az Angara mellékfolyója) partján terül el. Vasútállomás a transzszibériai vasútvonal Tajset–Irkutszk szakaszán. Közúti csomópont a Krasznojarszk–Irkutszk főút és a Tulun–BratszkUszty-Kut országút találkozásánál.

Nevének jelentése burját nyelven: bőr- vagy kőzsák. A várost a folyó szinte zsák formájában öleli körül.

Története[szerkesztés]

A 19. század végéig kis falu volt a Moszkvából Szibérián át vezető úton. A vasútvonal megépülése után, a 20. század elején kereskedelmi forgalma és ipara is fellendült. Innen indultak a Léna vidékére az aranymosók csoportjai, és innen indították az Angara és a Léna partvidékére áruikat a kereskedők. Fűrészüzem, szesz- és sörfőzde, gőzmalom épült. A környéken 1903-ban szénbányát nyitottak a vasút céljára. Tulun 1922-ben kapott először városi rangot; 1924 elvették, majd 1927-ben visszaadták.

A település a Nyizsnyeugyinszk–Irkutszk között húzódó Irkutszki-szénmedence északi részén fekszik, ahol főként barnaszéntelepek vannak. Ipari méretekben a város környéki szénbányászat 1946-ban kezdődött (a tuluni külfejtés azóta kimerült). 1969-ben kezdték a termelést a közeli Azej falu mellett, az 1980-as évek végén pedig Mugun mellett. Mindkét helyen barnaszenet bányásznak, külszíni fejtéssel[3]

A szovjet korszakban Tulunban jelentős faipar (fakitermelés, fafeldolgozás) és építőanyagipar települt, üveggyár és nagy hidrolízisüzem működött. Az üzemek mellett lakótelepek épültek. A mezőgazdasági kísérleti fajtagazdaságban többek között új szibériai búzafajtákat nemesítettek.

A 21. században[szerkesztés]

Az 1990-es években a tulajdonformák változása, a gazdasági válság következtében a korábbi üzemek többsége bezárt. A régi hidrolízisüzem helyén 2008-ban biotechnológiai kombinátot alapítottak, de a város számára is rendkívül fontos létesítmény működése már a következő évben kérdéses volt. A biobutanol beharangozott gyártását egyre halasztották.[4][5] Végül elhatározták, hogy a kombinátot áthelyezik Uszty-Ilimszkbe. 2014-ben a szénbányászat részleges visszafejlesztése is napirendre került az azeji külfejtésnél, ami további munkahelyek megszűnésével járt.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Народное хозяйство СССР 1922-1982 (Юбилейный статистический ежегодник)
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 4.)
  3. Razrez „Tulunugol” Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (Kvsu.ru)
  4. AEnergy.ru (2009-09-18.)
  5. RosTeplo.ru (2009-01-16.)
  6. Vibori mera Tuluna (2014-05-13, archivált)

Források[szerkesztés]

  • Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994). ISBN 5 85270 026 6 
  • Tulun (orosz nyelven). Irkipedia.ru. (Hozzáférés: 2015. március 19.)