Tiszacsege
Tiszacsege | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Balmazújvárosi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Szeli Zoltán (független)[1] | ||
Irányítószám | 4066 | ||
Körzethívószám | 52 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4234 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 34,34 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 136,4 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 42′, k. h. 21° 00′47.700000°N 21.000000°EKoordináták: é. sz. 47° 42′, k. h. 21° 00′47.700000°N 21.000000°E | |||
Tiszacsege weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszacsege témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tiszacsege város Hajdú-Bihar vármegyében, a Balmazújvárosi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Polgártól 30 kilométerre dél-délnyugatra, Tiszafüredtől 30 km-re északkeletre, a Hortobágyi Nemzeti Park északnyugati kapujában található. Nagymajor nevű, különálló városrésze a központtól légvonalban 7, közúton csaknem 10 kilométerre délre helyezkedik el.
Mindkét említett város felől a 3315-ös úton érhető el, Balmazújvárossal és Debrecennel a 3316-os út kapcsolja össze. Miskolc felől, Nyékládháza-Ároktő érintésével (a Tiszát komppal átszelve) a 3307-es úton közelíthető meg.
Az egységes morfológiájú település középpontjában, a Tisza-part, Balmazújváros és Egyek felé vezető három út elágazása környékén az egykori egyutcás ófalu található.
Korábban vonattal is elérhető volt, az Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonalon (amelyen a városközpont keleti részén működött állomás mellett Nagymajor településrész is önálló megállóhellyel rendelkezett), de 2009 decemberétől a vonal Tiszacsegét érintő szakaszán megszűnt a forgalom.
Története
[szerkesztés]Az Árpád-kori település neve, a Csege honfoglaláskori személynévből alakult ki. A Századi-apátság 1067-es alapítólevele már a mai helyén lévő faluként említi meg. IV. Béla 1248-ban kiadott adománylevele szerint Csege országos jelentőségű révhely volt, az itt áthaladóknak vámot kellett fizetniük. Az akkori falunak halászati joga volt a Völgyes, Nagy-morotva, és a Hortobágy vizére is. 1299-ben az elnéptelenedett Szilesd falu határát is hozzácsatolták. 1241-ben a mongol seregek egy része is itt kelt át a muhi csata előtt. IV. Béla hat évvel a tatárjárás után, 1248-ban kelt oklevelében a falut az egri püspöki egyháznak adományozta katonaállítás fejében. 1332-ben Károly Róbert birtoka volt, mint adófizető egyházas hely. A XIV. századtól a Bajoni család, majd a Hunyadi család birtoka lett.
A település első isert okleveles említésekor (1248) mint villa Chege, az Anjou-korban (1336) possessióként (= valakinek a birtokában lévő településként), a Hunyadiak korában pedig oppidumként (vagyis mint magán földesúri joghatóság alatt álló mezőváros) szerepelt. A Tiszántúlról a nyugatra irányuló marhakereskedelem egyik legfőbb útvonala itt keresztezte a Tisza folyását. 1478-tól a debreceni mészáros céh is ezt az útvonalat használta.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]Időszak | Név | Jelölő szervezet | Megjegyzés |
---|---|---|---|
1990–1994 | Németh József | független[3] | |
1994–1998 | független[4] | ||
1998–2002 | független[5] | ||
2002–2006 | független[6] | ||
2006–2010 | Jónás Sándor | független[7] | |
2010–2011 | független[8] | hivataláról lemondott[9] | |
2011–2014 | Szilágyi Sándor | független[10] | Időközi választás 2011. július 10.[10] |
2014–2019 | független[11] | ||
2019–2020 | Fekete Gergő | független[12] | a képviselő-testület feloszlatta magát[13] |
2020–2024 | Szeli Zoltán | független[14] | Időközi választás 2020. október 18. |
2024– | független[1] |
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 4754 | 4741 | 4713 | 4496 | 4407 | 4322 | 4234 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a város lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74,7%-a magyarnak, 4,3% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (25,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12,8%, református 25,6%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 18,8% (41,2% nem válaszolt).[16]
2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 5,2% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% ukránnak, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak és szlováknak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,6% volt református, 7,2% római katolikus, 1,2% görög katolikus, 0,9% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 0,1% evangélikus, 29% felekezeten kívüli (35,9% nem válaszolt).[17]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Református templom (18. század, barokk)
A város első kőépülete a református templom. A 14. vagy a 15. században, gótikus stílusban készült. Az eredeti templomra Lázár deák által a mohácsi vész előtt készített, de csak 1528-ban közreadott térképéből lehet következtetni: ezen a templomot erődített, bástyával körülvett, lőréses tornyú, mellvédes épületként ábrázolja. A templomerőd a lakosság oltalmazására is szolgált. Egy 1461-ben kelt oklevél is erre utal, amikor "vici Chastel" néven, azaz elő-várként, várszerű építményként nevezi meg a templomot. 1596-ban a környéken nagy pusztítást véghezvivő, törökökkel szövetséges krími tatárok rombolták le. 1621 táján építették újjá. A leomlott torony helyébe fából emeltek haranglábat. A jelenlegi, barokkos formát a templom 1856–1887 között kapta. Az új torony talapzata alá okiratot, egy üveg bort, a forgalomban lévő pénzekből egy-egy példányt helyeztek.
Az 1975-ös renoválások felfedték a gótikus épületmaradványokat, a sekrestye utca felől befalazott bejáratát, a déli oldalon pedig az ablakok párkányait. Ekkor tűnt elő a templomot építő kőműves céhjelvénye is. A templom építőkövét, a vulkáni tufát Tokaj környékéről a Tiszán hajón szállították. A templomhoz tartozott a cinterem, vagyis a déli oldalon elterülő temető. A csegeiek 1787-ig temetkeztek ide. A kereszténység előtti időkből származó, itt továbbélő szokás szerint a sírokat kelet felé tájolták.[18] 2004 nyarán a templom külseje teljes egészében megújult, Mészáros Barna lelkész és Fülöp Sándor gondnok idejében.
- Zsellérház
A városban található az az 1833-ban épült zsellérház, amely 1962 óta mint múzeum fogadja a látogatókat, benne a 19. századi Csege lakóinak életkörülményeit bemutató kiállítással. A hajdani tulajdonosok (a Ferge család) által épített zsellérház ma a XIX. század végi paraszti életmód emlékeit mutatja be, állandó kiállítási jelleggel.
Az épület fehérre meszelt vályogfalú, nádtetővel fedett. A hármas térbeosztású jobbágyház pitvarába belépve a konyhával találjuk szembe magunkat. A szobában található az eredeti állapotában megőrződött búboskemence, amelyet a konyhából lehetett fűteni; a pitvar másik oldalán pedig a kamra helyezkedik el. A Múzeumház konyhai berendezése Tiszafüred és Mezőcsát fazekas műhelyeiben készült cserépedényekből, evőeszközökből és különböző használati tárgyakból állnak. A hagyományos paraszti életrend szerint az asszonyok helye a kemence és a kandalló körül volt, a férfiak, pedig a saroklócán ülve étkeztek, tanyáztak. A vendégeket a nyoszolya előtti karosszékbe ültették. A tiszacsegei Zsellérházat 1963-ban népi építészeti műemlékké nyilvánították.
- Tüzelős-ól múzeum
A város településnéprajzi különlegessége a kétbeltelkesség. Ennek lényege, hogy a lakóházak csoportja a múlt század közepéig elkülönült a gazdasági udvar szerepét betöltő úgynevezett szálláskertektől, amelyek külső gyűrűként övezték a belső magban épült lakóházakat. A XVIII. században a Tüzelős-ól a szálláskert része volt. A csegei parasztság az ehhez hasonló ólakban tartotta a jószágállományt, mely főleg szarvasmarhákból állt. Ezek az ólak meglehetősen primitívek voltak. Többségük nád- vagy vesszőfonatos falazattal készült, a tetejük „bogárhátú”, szalmával és gazzal fedett, földdel meghányott volt. Bejárati ajtajuk a hosszanti oldalon nyílott. Gyakorta gádor, vagy ajtó előtti boltozat védte. A tüzelős ólak belsejének kicsiny ablakok adtak fényt a bejárati ajtó falán jobbról-balról. A tüzelős ólak ajtajai kéttáblásak, ez az istállók ajtaján is gyakori volt. Az ajtó felső részét külön is ki lehetett nyitni. Ezáltal a tüzelős ól belsejének nappali világítása és szellőztetése is lehetővé vált. A jászlak mellett az állatokat gondozó férfiak számára ülő- és fekvőpadkákat is beépítettek, vagy priccseket, dikókat helyeztek el, ugyanitt gyakran zsombékon ültek.[19]
- Tiszacsegei termálstrand
Az 1972-ben feltárt, 80 °C-os, sok oldott szerves anyagot tartalmazó termálvízre épült a két gyógymedencés strandfürdő, s a csónakázó tó. A fürdő vize csont-, bőr-, izom- és reumatikus betegségek gyógyítására alkalmas. A strand szomszédságában két hektáros területen fekszik a Holdfény Kemping, amely árnyas fáival, csendes környezetben 500 fő pihenését szolgálja.
- Holt-Tisza és a Kácsa-sziget
A Holt-Tisza – hivatalos nevén Nagyerdei- vagy Miskafoki-holtág – a folyó szabályozásáig az élő Tisza részét képezte. Teljes területe 30 hektár, hossza 4 és fél kilométer. A Kácsa-szigetet a Holt-Tisza fogja közre. Ez a fokozottan védett táj, a környéken egyedülálló ősállapotával valóságos bioszféra-rezervátum, melyhez hasonló sem hazánkban, sem Európában nem található. A 700 hektáros területből 340 hektáron erdő borítja. A Holt-Tisza és a Kácsa-sziget is a Hortobágyi Nemzeti Park védelme alatt áll[18]
Turizmus
[szerkesztés]A községet rendszeres motoros kompjárat köti össze a Tisza túlpartján lévő Ároktővel. Különlegessége, hogy a komp lapátkerekes, hasonlóan a benki komphoz. A Tisza partján csónakkikötő, nyaralóhajó[20] kikötő, halászcsárda, gyermek vízitábor, horgászóhelyek szolgálják a pihenőket, vízisportolókat.
Állandó programok:
- Halászléfesztivál: július első szombatja, 1 napos rendezvény
- Csege Napok: augusztus első hétvégéje, 3 napos rendezvény
- Harcsapaprikás-főző fesztivál: szeptember első szombatja, 1 napos rendezvény
- Nagymajori-kastély vagy Vay-kastély
Neves személyei
[szerkesztés]- Papp József dr., az ELTE docense
- K. Kovács Péter dr.
- K. Kovács László dr. néprajzkutató
- Gafni Miklós operaénekes
- Vadász Ernő
- Oláh Mihály, olimpia, Moszkva, 1980, lovaglás
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Tiszacsege települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Tiszacsege települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tiszacsege települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tiszacsege települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tiszacsege települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tiszacsege települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tiszacsege települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Lemondott Tiszacsege polgármestere. (Hozzáférés: 2011. április 13.)
- ↑ a b Tiszacsege települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. július 10. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ Tiszacsege települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
- ↑ Tiszacsege települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 14.)
- ↑ Feloszlatta magát Tiszacsege önkormányzati képviselő-testülete. Haon.hu, 2020. július 16. [2020. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 12.)
- ↑ Tiszacsege települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. október 18. (Hozzáférés: 2022. július 21.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Tiszacsege Helységnévtár
- ↑ Tiszacsege Helységnévtár
- ↑ a b Dr. Papp József Tiszacsege Vendégváró kalauz - 1996
- ↑ Tiszacsege hivatalos honlapja
- ↑ Kisköre, Tisza-tó (magyar nyelven). nyaralohajozas.hu. (Hozzáférés: 2020. október 19.)
További információk
[szerkesztés]- Tiszacsege hivatalos honlapja
- Tiszacsege közigazgatási portálja Archiválva 2020. augusztus 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Tiszacsege komp