Ugrás a tartalomhoz

Szókincsméretek összehasonlító listája

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a szócikk általános és speciális szótárak, valamint anyanyelvi és idegen nyelvi beszélők szókincsének méretét veti össze a lexémákat tekintve. (Nem kerülnek be tehát ide azok az adatok, amelyek a webkorpuszok méretét jelölik, azaz hogy hány szót dolgoztak fel, csak az, hogy hányféle szót találtak, nem számítva egy szó különböző előfordulásait és különböző alakjait.)

Ahol a szókincs értelme nincs megadva, ott az ún. aktív szókincset jelöli (tehát amit a beszélő nemcsak felismer, hanem használ is). A szótáraknál legalább hat tényező van, amelyek döntően befolyásolják az eredményt:

  • külön vesszük-e az összetett szavakat, ill. az állandósult (szó értékű) szókapcsolatokat (még akkor is, ha az adott nyelvben egy adott forma különíródik),
  • külön vesszük-e a képzett szavakat (külön kérdés a produktív és az improduktív képzőké),
  • külön vesszük-e a homonimákat és az egyes szavak más szófajú jelentéseit, amelyek akár jelentősen eltávolodhatnak egymástól,
  • külön vesszük-e az egyes szavak szuppletív (más tőalakú) származékait,
  • beleszámítjuk-e a kulturálisan jelentős tulajdonneveket (városok, mitológiai alakok neve stb.), és mit teszünk például azokkal a terméknevekkel, amelyek az egyik nyelvben tulajdonnevek, a másikban köznevek,
  • hogyan kezeljük a ragokat és a funkciószavakat (az egyik nyelvben ugyanazt a jelentést kifejezheti rag, míg a másikban önálló elöljárószó).

Ezek fényében az egyes adatok tényleges jelentése számottevően eltérhet.

Nagyságrendek

[szerkesztés]

1000 alatt

[szerkesztés]
15 Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 25%-át.[1]
100 Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyi adja ki annak 60%-át.[1]
300 Kb. egy 2 éves gyerek szókincse[2]
500 Kb. egy 2,5 éves gyerek szókincse[2]
A Közös Európai Referenciakeret A1-es fokozatának, az ún. minimumszintnek megfelelő szókincs.[3]
850 Az Ogden-féle egyszerű angol nyelv (Basic English) szókincse[4]
920 Kb. ennyi szógyököt tartalmazott az eszperantónak a Zamenhof által kidolgozott alapszókincse, amelyből több tízezer további szó képezhető (pl. a ’jó’ szóból ’rossz’, ’jóság’, ’javulni’ stb.).[5]

1000 – 10 000

[szerkesztés]
1000 Kb. egy 3 éves gyerek szókincse[2]
Az 1000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 85%-át.[1]
Az 1000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 64%-át fedi le.[6]
A Közös Európai Referenciakeret A2-es fokozatának, az ún. alapszintnek megfelelő szókincs (ez a B1-nek megfeleltetett alapfokú nyelvtudásnál eggyel alacsonyabb szint).[3][7]
1500 Kb. egy 4 éves gyerek szókincse[2] Ez hátrányos helyzetű családok négyéves gyerekeinél csupán 600 is lehet, míg diplomás szülők azonos korú gyerekeinél a 2100-at is elérheti,[8] tehát a gyerekek szókincsére vonatkozó adatok csak tájékoztató jellegű középértékek, amelyek erősen függenek a családi körülményektől.
2000 Kb. egy 5 éves gyerek szókincse[2]
Ennyi szót használnak az első osztályosok olvasástanításában.[9]
Az élő-aktív szókincs legszerényebb alsó határa épelméjű felnőtt embereknél[10]
A Longman Dictionary of Contemporary English angol egynyelvű szótár ennyi szót használ fel szótári definícióiban.[11]
A 2000 leggyakoribb szóval egy szöveg 90%-át megértjük; ekkora szókinccsel és a tulajdonnevek ismeretével pedig 93,7%-ot.[12]
A 2000 leggyakoribb szóval egy átlagos szöveg 80%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegének megértéséhez.[7]
A 2000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 72%-át fedi le.[6]
A Közös Európai Referenciakeret B1-es fokozatának, az ún. küszöbszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben az alapfokú nyelvtudásnak felel meg.[3][7]
2100-2300 B2-es szintű nyelvtanulók szókincse olaszból, ill. németből vagy angolból[13]
2500 Kb. egy 6 éves gyerek szókincse[2]
Egy szöveg leggyakoribb szavai közül ennyivel (pontosabban 2600-zal) szavainak 96%-át megértjük.[12]
3000 Kb. egy 7 éves gyerek szókincse[2]
A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.[12]
A 3000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.[6]
Megközelítőleg Katona József Bánk bán c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).[9]
Arany János Toldi c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).[9]
Jean Racine összes tragédiáját állítólag ennyi szó felhasználásával írta.[14][15]
3000–
5000		 Az átlagember aktív szókincse (élő-aktív és szunnyadó-aktív)[10]
3500–
3900		 A Közös Európai Referenciakeret által Görögországban és Magyarországon B2-ként értékelt, az ún. középszintnek megfelelő szókincs; ez a magyarországi rendszerben a középfokú nyelvtudásnak felel meg.[7]
3762–
5576		 Agatha Christie egy regényének szókincse (15 műve alapján)[16]
4000 Kb. egy 9 éves gyerek szókincse[2]
A 4000 leggyakoribb szó adja ki egy szöveg szavainak 97,5%-át.[1]
4353[17][18]
4735[18]		 Balassi Bálint műveiből kimutatható szókincse
5000 Kb. egy 11 éves gyerek szókincse[2]
Az 5000 leggyakoribb szóval egy szöveg 98,5%-át megértjük.[12]
Az 5000 leggyakoribb lemma egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 82%-át fedi le.[6]
5000–
10 000		 Az átlagember passzív szókincse[10]
6000 Ennyi szóval a Shreket 95%-ban megértjük.[19]
6000–
8000		 A leggyakoribb szavak közül ennyivel egy átlagos szöveg 95-98%-át értjük meg; a források szerint ennyire van szükség egy szöveg lényegében teljes megértéséhez.[7]
6882[9]
7824[18]		 Zrínyi Miklós összes műveiből kimutatható szókincse
8000–
9000		 Ennyi szó szükséges a 20. századi angol próza megértéséhez.[19]
8000–
10 000		 A klasszikus vagy bibliai héber nyelv szókincse, a gyökök számolásától függően.[20]
9812 Csokonai Vitéz Mihály színműveiből kimutatható szókincse[21]

10 000 – 100 000

[szerkesztés]
10-12 ezer Ennyi szóval a tankönyveket 95%-ban megértjük[19]
10-20 ezer Az egyes nyelvek beszélői legfeljebb ennyi szót használnak[22]
10-30 ezer Egy kétnyelvű kisszótár terjedelme (címszók),[23]
Magay Tamás szerint kb. 20 000[24]
11 606 Juhász Gyula verseiből kimutatható szókincse[22]
16 000 Arany János műveiben használt egyedi szótövek száma – megelőzve Vörösmartyt (12e), Babitsot (11e), Adyt (10,4e), Petőfit (9,6e) és József Attilát (8,2e)[25]
Az ókori egyiptomi nyelv legteljesebb szótárának, a Wörterbuch der ägyptischen Sprachénak a terjedelme
A 18 éves korukig vagy tovább az oktatásban részt vevő angol anyanyelvű beszélők legalább ennyi szócsaládot (szótövet) ismernek[26]
18 és 25 ezer között Shakespeare (műveiben felhasznált) szókincsét ennyire becsülik (a konkrét érték attól függ, melyik kutató mit számít önálló szótári szónak; a kiindulás 29 066 különböző szóalak)[27]
22 719[9]
23 ezernél több[17][18]		 Petőfi Sándor verseiből kimutatható szókincse
25 ezer Arany János (műveiben felhasznált) szókincsét kb. ekkorára becslik[17][28]
25-30 ezer Egy átlag értelmiségi egyévi beszédét gondolatban rögzítve kb. ennyiféle szó fordulna elő.[29]
30-40 ezer „az igen választékosan fogalmazó, nyelvi leleményekkel is megáldott írók 30-40 ezer szót használnak”[30]
35-80 ezer Egy kétnyelvű kéziszótár terjedelme (címszók)[31]
40-45 ezer Jókai Mór (műveiben felhasznált) szókincsének becsült mérete[17][18]
45 ezer Ennyi szó fordul elő a 100 millió szavas Brit Nemzeti Korpuszban; a ritkábbak már vagy archaikusak, vagy szakkifejezések.[32]
50-60 ezer Igen művelt embereknél a passzív szókincs nagysága[10]
60 ezer Kb. ennyi címszót tartalmaz egy középszótár Magay Tamás szerint[24]
60-100 ezer Kb. ennyi mai magyar szót tartanak számon.[29]
75 ezer Ennyi szó jelentését magyarázza meg az új Magyar értelmező kéziszótár (ezek között már szakszavak és rétegnyelvi szavak is szerepelnek).[22][33]
87 000 A Grand Larousse terjedelme (címszók, 2005-ös kiadás)[34]
88 431 A Spanyol Királyi Akadémia hivatalos értelmező szótára 22. kiadásának terjedelme (címszók).[35]

100 000 – 1 000 000

[szerkesztés]
100 ezer A francia Trésor de la langue française informatisé terjedelme (címszók)[36]
Egy nagyszótár címszóanyagának alsó határa Magay Tamás szerint[24]
110 ezer A 18 kötetesre tervezett A magyar nyelv nagyszótára tervezett terjedelme (címszók)[37]
120 ezer[22][38]
130 ezer[39]
135 ezer[40]
190 ezer[41]		 Egy kétnyelvű nagyszótár terjedelme (címszók)
171 476 A 20 kötetes Oxford English Dictionary 2. (nyomtatott) kiadásából (1989) a ma is használt szavak száma[42]
291 500 A 20 kötetes Oxford English Dictionary 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (címszók)[43]
350 ezer A 33 kötetes Deutsches Wörterbuch terjedelme (1960-as kiadás, címszók)[44]
több mint 450 000 A Webster’s Third New International Dictionary, Unabridged terjedelme (címszók)[45]
mintegy 600 000,[46] ill.
750[47]–800[48] ezer		 Az 1772 és 2000 közötti időszak magyarul publikált szókészlete, amelynek szűréséből A magyar nyelv nagyszótára 110 ezer szavas anyagát összeállítják.
615 100 A 20 kötetes Oxford English Dictionary 2. (nyomtatott) kiadásának (1989) terjedelme (definiált szóalakok száma)[43]

1 000 000 és fölötte

[szerkesztés]
1 millió Ennyi angol szót tartanak számon[49][50]
2 millió A magyar nyelvben kb. ennyi szó (lexéma!) van (túlnyomórészt elavult vagy rendkívül speciális szavak)[22]
7,2 millió Az 1,48 milliárd szövegszót (v. szóelőfordulást) tartalmazó magyar webkorpusz 4%-os hibatűréssel készült metszetéből kinyert szókincs mérete (lexémák, ill. szótári szavak), kézi ellenőrzés nélkül[51]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d David Crystal: A nyelv enciklopédiája, Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811), 115. o.
  2. ↑ a b c d e f g h i David Crystal: A nyelv enciklopédiája, Osiris, Bp. 2003, ISBN 9633894816 (újabb kiadás: 2006, ISBN 9789633894811), 290. o. és 308. o. adatai, ill. azok interpolálása
  3. ↑ a b c Statement of the Fachverband Chinesisch e.V. (Association of Chinese Teachers in German Speaking Countries) on the new HSK Chinese Proficiency Test. [2013. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 19.)
  4. ↑ Basic English szócikk az angol Wikipédiában
  5. ↑ A Fundamento de Esperanto (’az eszperantó alapjai’) egyik fejezete az Universala Vortaro (’általános szókészlet’), amelynek előzménye az 1887-es Unua Libro (’első könyv’). Források a számértékhez: en:Esperanto, en:Esperanto vocabulary: 900, de:Fundamento de Esperanto: 920, eo:Universala Vortaro: 900, eo:Unua Libro: 947, ebből 11 tulajdonnév.
  6. ↑ a b c d The frequency dictionary for Russian
  7. ↑ a b c d e A francia mint idegen nyelv és a Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (James Milton cikkének kivonata, Swansea-i Egyetem); a WebCite archívumának linkje
  8. ↑ Építeni kell a gyerekek szókincsét (Nyest, 2011. március 23.)
  9. ↑ a b c d e Gyakorisági szótárak – Magyarországi helyzetkép Archiválva 2008. január 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (Lengyelné Molnár Tünde, Könyvtári Figyelő, 52. évf., 2006/1. sz.)
  10. ↑ a b c d Nádasdy Ádám: Egy átlag angol munkás (Magyar Narancs, 2007/08/02, 31. szám Archiválva 2008. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben)
  11. ↑ Longman Dictionary of Contemporary English Updated Edition Archiválva 2008. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, Longman Catalogue
  12. ↑ a b c d Paul Nation és Robert Waring: Szókincsméret, szöveglefedettség és szójegyzékek Archiválva 2007. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, Hirsh és Nation kutatása;
  13. ↑ Word lists in Reference Level Descriptions of CEFR (Common European Framework of Reference for Languages): …after 200 – 250 hours lessons, B2 students “know” two thousand and seventy eight Italian words, and one hundred or two hundred more in German and English.
  14. ↑ „En étudiant le vocabulaire des écrivains classiques on a pu constater que Racine a écrit toutes ses tragédies avec seulement 3 000 vocables.” Recherches sur une chaîne de caractères Archiválva 2008. február 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
  15. ↑ Langue sauce piquante » Blog Archive » Mots défunts
  16. ↑ Ian Lancashire and Graeme Hirst: Vocabulary Changes in Agatha Christie’s Mysteries as an Indication of Dementia: A Case Study
  17. ↑ a b c d Balassi Bálint szép szavainak szótára, Holmi, 2005. június
  18. ↑ a b c d e Irodalmi szemle, 2005. április, 81. o. skk. (PDF)
  19. ↑ a b c Szókincsfelmérések a Nyelvi Referenciakeretben (James Milton, Swansea-i Egyetem), HTML-változat
  20. ↑ BDB: The New Brown–Driver–Briggs–Gesenius Hebrew and English Lexicon 1906, repr. 1979, Hendrickson Publishers, Peabody, Massachusetts, ISBN 1-56563-206-0 (Wikisource: Repr. 1936)
  21. ↑ Csokonai-szókincstár I. Előszó (a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke)
  22. ↑ a b c d e A nyelv és a nyelvek, 4. és 5. fejezet, szerk.: Kenesei István, Akadémiai, Bp. 2004, ISBN 9630579596, 76–77., 84. és 86. o., 4. fejezet, 5. fejezet (PDF)
  23. ↑ Akadémiai Kiadó: Magyar–angol kisszótár Archiválva 2008. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (ISBN 9789630583589, 18 000 címszó), Angol–magyar kisszótár Archiválva 2008. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (ISBN 9789630583572, 18 000 címszó), Angol–magyar–angol kisszótár egybekötve Archiválva 2007. december 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (ISBN 9789630584838, 18‑18 000 címszó), Magyar–német kisszótár Archiválva 2008. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (ISBN 9630584158, 30 000 címszó), Német–magyar kisszótár Archiválva 2008. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (ISBN 963058414X, 30 000 címszó), Magyar–francia kisszótár Archiválva 2008. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (ISBN 9630581760, 25 000 címszó), Francia–magyar kisszótár Archiválva 2008. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (ISBN 9789630583268, 22 000 címszó), Magyar–olasz, olasz–magyar kisszótár (ISBN 9789630955072, 10 000 címszó)
  24. ↑ a b c 1. Anyaggyűjtés, válogatás, címszóanyag, tipológia in Zöldgallytörés, avagy minden, amit a szótárírásról tudni érdemes (Akadémiai Kiadó, Bp. 2020, ISBN 9789634545811)
  25. ↑ Legenda bizonyítva: megszámoltuk Arany szavait (Origó, Mester Tamás adatelemző cikke, 2015. március 30.)
  26. ↑ Longman Language Activator, Longman, 1998. F15-ös oldal, ISBN 0 582 04093 0
  27. ↑ How many in the language and how many does any one person know? (World Wide Words)
  28. ↑ Hajdanócok kora – Kövületekről és kövült szavakról (Székely Nemzeti Múzeum)
  29. ↑ a b Nádasdy: A magyar nem nehéz (az Origo Vendégszoba interjúja, 2003. november 26.)
  30. ↑ Lassan készülő Nagyszótár – Példás szavak (interjú Ittzés Nóra főszerkesztővel, HVG 2012/33, 08.18., 44-46.)
  31. ↑ Eckhardt Sándor: Magyar–francia kéziszótár Archiválva 2008. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (Akadémiai): 35 000 címszó; Halász Előd: Magyar–német kéziszótár (Akadémiai, Bp. 1995): 40 000 címszó; Magyar–angol kéziszótár Archiválva 2008. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (Akadémiai): 50 000 címszó, Magyar–spanyol kéziszótár (Terra, Bp. 1992): 50 000 címszó, Magyar–német kéziszótár Archiválva 2008. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (Akadémiai): 60 000 címszó; Aquila Kiadó: Varga György és Lázár A. Péter: Magyar–angol szótár Archiválva 2008. január 15-i dátummal a Wayback Machine-ben: 72 ezer, Héra István: Magyar–német szótár Archiválva 2008. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben: 72 ezer, Lázár A. Péter és Varga György: Angol–magyar szótár Archiválva 2008. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben: 76 ezer, Héra István: Német–magyar szótár Archiválva 2008. január 18-i dátummal a Wayback Machine-ben: 80 ezer.
  32. ↑ „Even though our dictionary contains around 70,000 headwords (and many more derived forms), we were surprised to find only approximately 45,000 of them present in the 100-million-word BNC”; Why do you only test up to 45,000 words? – Because honestly, there really aren't any more generally-used words than that. The Oxford English Dictionary may list 300,000 words, but after 45,000, they're pretty much all either archaic, scientific/technical, or otherwise inapplicable to any kind of "general" vocabulary test. In fact, finding such general words beyond 35,000 was a real challenge.”
  33. ↑ Ingyenesen elérhető elektronikus nagyszótárak, lexikonok és nyelvvizsgára előkészítő anyagok Archiválva 2008. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (Akadémiai Kiadó)
  34. ↑ Le Grand Larousse illustré - dictionnaire encyclopédique en 3 volumes + CD-ROM - habillé par Starck (Dicoland.com)
  35. ↑ Spanyol Királyi Akadémia: 22.a edición del DRAE – Datos comparados con la edición anterior
  36. ↑ Trésor de la langue française informatisé szócikk a francia Wikipédiában
  37. ↑ Hír az MTA honlapján (2007. november 7.) Archiválva 2008. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, Hír az MTA honlapján (2007. november 14.) Archiválva 2007. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben A szótár, amire 200 évet várunk – Interjú Ittzés Nóra lexikográfussal Archiválva 2008. december 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (Index, 2007. április 20.)
  38. ↑ Akadémiai Kiadó: Magyar–angol nagyszótár Archiválva 2008. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
  39. ↑ Akadémiai Kiadó: Magyar–német nagyszótár Archiválva 2008. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
  40. ↑ Akadémiai Kiadó: Francia–magyar nagyszótár Archiválva 2008. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyar–francia nagyszótár Archiválva 2008. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
  41. ↑ Magyar–német klasszikus nagyszótár CD-vel Archiválva 2008. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, Magyar–német nagyszótár CD-vel Archiválva 2008. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
  42. ↑ How many words are there in the English language? Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben (AskOxford.com, Frequently Asked Questions)
  43. ↑ a b Szótári tények. [2008. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 18.)
  44. ↑ Deutsches Wörterbuch szócikk a német Wikipédiában
  45. ↑ Webster's Third New International
  46. ↑ Kétszáz éve írják, és még nem látják a végét (Népszabadság, 2015. augusztus 22.)
  47. ↑ Kiadták a b betűs magyar szavakat Archiválva 2015. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (Parókia Portál, 2011. december 1.)
  48. ↑ Nádasdy és a békeláb (Népszabadság, 2011. december 1.)
  49. ↑ Egymillió angol szó van[halott link] (Wikitech)
  50. ↑ Több mint egymillió angol szó van (Index)
  51. ↑ Hungarian webcorpus (ismertető angolul; BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Médiaoktatási és Kutatóközpont), értelmezéséhez l. Mártonfi Attila hozzászólása az Index egyik fórumában

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Cikkek

[szerkesztés]

További weboldalak

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szókincsméretek_összehasonlító_listája&oldid=27158084”