Ugrás a tartalomhoz

Rőtfalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rőtfalva (Rattersdorf)
Búcsú Rőtfalván
Búcsú Rőtfalván
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangRépcekethely településrésze
JárásRépcekethely
Alapítás éve1279
PolgármesterRudolf Draskovits
Irányítószám7443
Körzethívószám02611
Forgalmi rendszámOP
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság459 m
Terület4,069 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 24′, k. h. 16° 30′47.400000°N 16.500000°EKoordináták: é. sz. 47° 24′, k. h. 16° 30′47.400000°N 16.500000°E
SablonWikidataSegítség

Rőtfalva (1899-ig Rőt, németül: Rattersdorf, horvátul: Ratištrof) Répcekethely településrésze Ausztriában, Burgenland tartományban a Felsőpulyai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Kőszeggel átellenben a magyar határ mellett a határátkelő osztrák oldalán fekszik. A település a Kőszegi-hegység Hétforrás alatti völgyében meghúzódva helyezkedik el. Két főút találkozik itt a B61 és B55, csatlakozva a magyarországi 87-es főúthoz.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Régi regősszállás a Gyöngyös mentén, neve a regősök régi röjtök nevéből alakulhatott ki.

Története

[szerkesztés]

1279-ben "Reuth" néven említik először. 1397-ben "Reuth", 1464-ben "Rewth" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[1] A kőszegi váruradalomhoz tartozott, majd 1390-ben a Kanizsai család lékai uradalmának része lett. Római katolikus temploma a 13. század elején épült, szentély felőli homlokzatán 1207-es évszám látható. A templomot eredetileg a Kisboldogasszony tiszteletére szentelték. 1532-ben a török lerombolta, de újjáépítették. Temploma 1580 körül a protestánsoké lett és csak 1650-ben az ellenreformáció hatására lett újra a katolikusoké. Esterházy Pál herceg 1696-ban teljesen újjáépíttette. A falu 1535-től 1676-ig a Nádasdy család birtoka volt. Ekkor az Esterházy család szerezte meg.

Vályi András szerint " RŐTH. Rattersdorf. Ném. falu Vas Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kőszeghez 3/4 órányira. Nevezetesíti a’ B. Szűznek Képe, ’s bútsú járásai népesek; határja jól termő, vagyonnyai külömbfélék, piatza közel."[2]

Fényes Elek szerint " Röth, német falu, Vas vgyében, közel Kőszeghez, h. Eszterházy uradalmában, 562 kath. lak., paroch. szentegyházzal, hova népes bucsújárások történnek."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint "Rőt, érdekes régi Gyöngyös menti község. A házak száma 106, lakosaié, akik német ajkúak és r. kath. és ág. ev. vallásúak, 591. Régi búcsujáróhely, melynek plébániája a XIII. században keletkezett. Híres szép templomát a protestánsok 110 évig bírták; de 1650-ben ismét visszaállíttatott. Kegyura herczeg Eszterházy Pál."[4] 1910-ben 687, túlnyomóan német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. Rendekkel együtt településcserével került Ausztria birtokába Ólmodért és Szentpéterfáért cserébe 1923-ban (ld. még soproni népszavazás/További területváltozások a soproni siker nyomán). 1908. november 5-én átadták a Sopron–Kőszeg-vasútvonalat, helyben vasútállomás létesült. Kőszeg és Rőtfalva között 1951-ig zajlott személyforgalom, ezután az osztrák személyvonatok végállomása lett itt. A teherszállításban a határátmenet 1960-ig fennmaradt. 1968. április 28-án megszűnt a személyforgalom a Rőtfalva - Felsőpulya szakaszon és a pályát Felsőlászlóig felszedték.

A közúti határátkelőhely a schengeni egyezmény kiterjesztése után bezárásra került, az egykori vámház épületében ezután működő rendőrség 2011-ben bezárt. Ma szolgáltatóházként működik. Az átkelő épületét a tartományi tanács bontás fejében értékesítette és 2013. október elején elbontásra is került a B55-ös főút közepéről.[5]

Az egykori vasútállomás, ma lakóház

A falunak alig több mint 500 lakosa van. Előkészítés alatt áll az S31-es autóút Felsőpulya-Rőtfalva szakasz - Pullendorfer Straße - építése, amely várhatóan 2014-re készül el, tehermentesítve a falut az átmenő forgalomtól.[6]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Sarlósboldogasszony tiszteletére szentelt védőfallal övezett római katolikus kegytemploma 1279-ben már állt. A 14. században gótikus stílusban a középső hajóval és a sokszögzáródású, támpilléres szentéllyel bővítették. A hajó északi oldalához a 15. században késő gótikus templomhajót és sokszöges záródású, támpilléres szentélyt építettek. 1502-ben a déli falhoz egy mellékhajót kapcsoltak. A templom mai formáját az 1696-os barokk átépítés után nyerte el. 1644-ben egy kőszegi asszony adományozta a templomnak a gyermekét tápláló Mária kegyképét, amely azonban Lékára került. 1660-tól a lékai templom képének másolata látható itt. Kegyszobrát Eszterházy Pál adományozta 1676-ban. Évszázadok óta búcsújáróhely, keleti oldalánál van a szent forrás. A kút a 19. században beomlott, de 1964-ben helyreállították.
  • Minden évben gyalogos Nagyboldogasszony zarándoklatot tartanak Rőtfalvára Kőszegről, a Jézus szíve templomtól, augusztus közepén.
  • Jól kiépített és festői szépségű kerékpárút köti össze Lékával és Répcekéthellyel.
  • A Hétforrás felől túraútvonal indul a faluban.
  • Egykori vasútállomása és bakterháza [halott link] a volt határátkelőhely mellett még áll (Sopron–Kőszeg-vasútvonal).

Külső hivatkozás

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye
  5. nyugat.hu (2013. október 18.). Galéria: A határépítmény bontása Rattersdorfnál (Rőtfalva) és a határ magyar oldala (Kőszeg). nyugat.hu. (Hozzáférés: 2013. október 22.)  
  6. ORF.at (2012. január 12.). Kész az S31-es környezettanulmánya. volksgruppen.orf.at-magyarok. [2012. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 19.)