Mjori
| Mjori | |||
 | |||
| Az Uszpenszkij-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Fehéroroszország | ||
| Irányítószám | 211930 | ||
| Körzethívószám | 2152 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 7835 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 146 m | ||
| Időzóna | UTC+03:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 55° 37′, k. h. 27° 37′Koordináták: é. sz. 55° 37′, k. h. 27° 37′ | |||
| Mjori weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mjori témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Mjori (Мёры) város Fehéroroszország Vicebszki területének nyugati részén, a Mjori járás székhelye. 2006-ban becsült népessége 10,8 ezer fő volt. Polacktól 80 km-re nyugatra, a Mjori-tó északi partján fekszik.
Történelem[szerkesztés]
Első említése 1567-ből származik. Fontos kereskedelmi utak mentén fekvő település volt, de kőházak sokáig csak a főtéren épültek. Neve a mor szóból származik, amely arra utal, hogy az egykor itt állt település lakosságát valamilyen járvány pusztította el. 1621-ben épült első temploma, melyet 1644-ben egy ortodox monostor követett. 1793-ban került Oroszországhoz. 1862-1863-ban a lengyel felkelés során súlyos károkat szenvedett, ekkor pusztult el a régi templom is. 1919-1939 között Lengyelországhoz tartozott. 1927-ben 422 lakosa volt. 1941. július 3-ától 1944. július 4-éig német megszállás alatt volt. 1957-ben városi jellegű településsé, 1972. augusztus 7-én pedig várossá nyilvánították. 1959-ben 1,9 ezer; 1970-ben 5,7 ezer, 1989-ben 8,6 ezer lakosa volt.
Gazdaság[szerkesztés]
Legjelentősebb gazdasági ága az élelmiszeripar (tejfeldolgozás, kenyérgyár, húskombinát, takarmánygyártás), lenfeldolgozás. Az 1950-es években (A Nagy szovjet enciklopédia szerint) bútorgyára is volt. 1931 előtt kis gyufagyár is üzemelt itt.
Mjori a Varapajeva-Druja vasútvonal egyik fontos állomása. Áthalad rajta a Polackot Braszlavval (45 km) összekötő P14-es főút. A P14-es út Sarkavscsinával (37 km) és Verhnyadzvinszkkel (30 km) teremt összeköttetést.
Nevezetességek[szerkesztés]
A régi település tengelye a Mjori-tó északi partján haladó Kirov utca. Az erre merőleges Kommunista utcában építették ki a városközpontot a fő intézményekkel (járási hivatal, áruház stb.). A tó partján áll Mjori fő nevezetessége, az 1907-ben vörös téglából épült Uszpenszkij-templom. A városban honismereti múzeum is működik.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Численность населения на 1 января 2024 г. и среднегодовая численность населения за 2023 год по Республике Беларусь в разрезе областей, районов, городов, поселков городского типа. National Statistical Committee of the Republic of Belarus, 2024. március 28.
