Ugrás a tartalomhoz

Mária Magdolna római katolikus templom (Zalaegerszeg)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mária Magdolna Plébániatemplom
műemlék
VallásKeresztény
FelekezetRómai katolikus
EgyházmegyeSzombathelyi egyházmegye
VédőszentMária Magdolna
Püspök(ök)Székely János
Pap(ok)Stróber László apát, esperes-plébános
Bokor Zoltán káplán[1]
Építési adatok
Építése1747-1803
Rekonstrukciók évei1973-1974, 2008-2012
Stílusbarokk
ÉpíttetőjePadányi Biró Márton veszprémi püspök
Felszentelés1803
FelszentelőHarrasi Herzan Ferenc bíboros, szombathelyi püspök
Alapadatok
Torony2 db
Magassága44 m
Elérhetőség
TelepülésZalaegerszeg
HelyMindszenty tér 1.
Elhelyezkedése
Mária Magdolna Plébániatemplom (Zalaegerszeg belvárosa)
Mária Magdolna Plébániatemplom
Mária Magdolna Plébániatemplom
Pozíció Zalaegerszeg belvárosa térképén
é. sz. 46° 50′ 44″, k. h. 16° 50′ 46″46.845556°N 16.846111°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 44″, k. h. 16° 50′ 46″46.845556°N 16.846111°E
Térkép
A Mária Magdolna Plébániatemplom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Magdolna Plébániatemplom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Mária Magdolna templom Zalaegerszeg központjában álló barokk templom.

Története

[szerkesztés]

A templom helyén már a középkorban is állt kápolna. A mai templom alapkövét 1747-ben (más forrás szerint 1748-ban) rakták le. Az építkezést a város földesura, Padányi Biró Márton veszprémi püspök rendelte el. Az építkezés igen lassan haladt: 1757-ben még csak a szentélyt fedték le. 1769-ben az új püspök, Koller Ignác megrendelte a belső freskódekoráció elkészítését Johann Ignaz Cimbal bécsi festőtől.

1803. július 9-én került sor a templom felszentelésére Harrasi Herzan Ferenc bíboros, szombathelyi püspök által, mert 1777-ben Mária Terézia királynő Zalaegerszeg városát is az újonnan alapított Szombathelyi Egyházmegyéhez csatolta. Az 1826-os nagy zalaegerszegi tűzvész a templom tetőszerkezetét és a toronysisakokat is megrongálta.

1973-74-ben, majd 1998-2012 között Stróber László apátplébános szolgálata alatt az egykori Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ tervei alapján felújították. A külső felújítás tervezője Wittinger Zoltán építész és dr, Vándor András statikus, a környező park tájépítész tervezője Szabadics Anita volt. A kivitelezési munkákat Ekler Károly végezte. A templom műemléki védelem alatt áll.

Leírása

[szerkesztés]

A templom szabadon álló, keletelt, egyhajós épület.

Homlokzatát szoborfülkékben álló Szent Mihály, Szent Mária Magdolna, illetve feltámadt Krisztus-szobor, valamint három kőfaragvány: középen Isten szeme, kétoldalt Padányi és Koller püspökök címere ékesítik. A két 44 méter magas torony között nyugszik az orgonakarzat.

A templom hajója kétoldalt három-három oldalkápolnával egészül ki, melyek oltárképei Loyolai Szent Ignácot, Szent István királyt, Krisztus keresztrefeszítését, Szűz Máriát, Nepomuki Szent Jánost és Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolják. A Szent István oltárnál áll Zalaegerszeg legrégibb műemléke, a 17. században készített Pieta-szobor. A szentély északi oldalát keresztelőkápolnával, a délit sekrestyével bővítették. Felettük imaterem (oratórium) található, a templomba nyíló ablakokkal.

A templom belső terét keresztény szimbólumokat és Mária Magdolna életének jeleneteit ábrázoló freskók díszítik. A templom XVIII. századi berendezései közül kiemelkedik a szószék melletti, csavart oszlopokkal díszített stallum, melynek hátsó falán a feltámadt Üdvözítő szobra áll egy szoborfülkében.

A templom mellett északon egy 18. századi barokk Szent Flórián szobor, délen egy copf stílusú Szentháromság szobor látható. Itt állították fel 1998-ban Mindszenty József hercegprímásnak a bronzszobrát is, aki 1919 és 1944 között volt a templom plébánosa.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Személyi változások egyházmegyéinkben. Magyar Kurír, 2014. július 3. [2014. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 5.)

Források

[szerkesztés]
Commons:Category:Mary Magdalene church in Zalaegerszeg

További információk

[szerkesztés]