Létminimum

A létminimum statisztikai fogalom: egy úgynevezett küszöbérték, amelyhez mérten meghatározható az abszolút szegénységben élők száma vagy aránya. A küszöbérték azt a jövedelmi vagy fogyasztási szintet adja meg, amelyet a "normális" életvitelhez szükségesnek tartunk. Abszolút szegénynek pedig azt tekintjük, akinek a jövedelme (pontosabban: egy főre jutó, vagy ekvivalens jövedelme) a küszöbértéknél kisebb.

A létminimum-számítás Magyarországon

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által számított létminimum érték az OÉTI által összerakott, az egészséges táplálkozáshoz szükséges élelmiszer-fogyasztás költségéből indul ki. Az OÉTI egy átlagos, aktív korú, közepes fizikai terhelés mellett dolgozó férfire adja meg az élelmiszerkosár optimális összetételét és kalóriaértékét, ami 2400 kcal. A következő lépésben a KSH kiszámítja, hogy mennyibe kerülnének ezek az élelmiszerek, és az ekörüli értékben élelmiszert fogyasztó háztartások összes kiadásának havi átlagos értékét tekinti minimumnak. Bár a „létminimum” elnevezés az életben maradást is veszélyeztető nélkülözésre utal, ez a KSH által számított érték inkább a társadalmilag elfogadott, szokásos életvitelhez szükséges minimális jövedelemnek felel meg.

Magyarországon az I. világháború éveitől kezdve készítettek fogyasztói kosáron alapuló létfenntartási költségadatokat. A KSH 1991-től évente közölte a számított létminimum értékét. A KSH 2015 júniusában sajtótájékoztatón jelentette be a létminimum számítás megszüntetését, majd a sajtóbeli reakciókra válaszul közleményben pontosította szándékait és jelezte, hogy a mutató nem szűnik meg, csak felülvizsgálják a számítások módszertanát.

A KSH által publikált létminimumértékek 1990-től, két felnőttből és két gyermekből álló család esetén:

	1990	1995	2000	2002	2004	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013	2014
2 felnőtt 2 gyermekkel	20 296	47 662	99 978	125 013	154 590	174 371	192 186	208 034	217 570	228 334	243 429	249 284	253 779	253 318

Az 1990-es évek óta megjelent létminimum-számítások közül egyedül a 2011-ben megjelent, a 2010-es évre vonatkozó kiadványban szerepeltették a következő mondatot: „Becsléseink szerint e számított értéknél alacsonyabb jövedelemből élt 2010-ben a lakosság 37%-a.” Magyarország lakosainak száma 2010-ben 10 014 324 fő. Tehát a létminimumértékek alatt 3 705 300 fő élt.

2015-től a KSH az Európai Unió minden tagországában bevezetett AROPE indikátor alapján teszi közzé a szegénységgel kapcsolatos adatait, a szegénységgel érintett lakosok számában és a népesség százalékában is, amelyet az Eurostat ellenőriz és hagy jóvá.

Alternatív létminimum-számítás

Miután a KSH megszüntette a létminum-számításokat, a Policy Agenda nevű szervezet jelentetett meg adatokat saját becsléseikre hivatkozva. A 2015-ös kiadványban a következő mondat szerepelt: „Becsléseink szerint 2015-ben e számított értékeknél alacsonyabb jövedelemből élt a lakosság 41,5%-a.” A 2018-as előzetes jelentés szerint 3,3 millió fő élt a létminimum alatt, hogy a lakosság hány százaléka él a létminimum alatt. A nettó minimálbér 8,2%-kal nőtt és az infláció 2,8%-kal, a létminimum összege viszont 4,8%-kal növekedett.

	2015	2016	2017	2018
2 felnőtt 2 gyermekkel	255 246	256 995	262 305	274 978
létminum alatt élők százalékban	41,5%	36%	30%	??%

A sajtóban rendszeresen jelennek meg cikkek a négymillió főnél többet érintő magyarországi szegénységről, pedig a létminimum alatt élők száma és a szegénységben érintettek száma között jelentős az eltérés. Ferge Zsuzsa és Darvas Ágnes készített egy jelentést 2014-ben „Civil jelentés a Gyerekesélyekről, 2012–2013” címmel amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatott. Eszerint a szegénység aránya a következőképpen alakult 2007 és 2013 között:

	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013
Szegénységben vagy kirekesztésben élők aránya, teljes népességen belül	29,4%	28,2%	29,6%	29,9%	31,0%	32,4%	33,5%

Ezek az adatok csak kis mértékben térnek el a KSH hivatalos adataitól.

Lásd még

• Szegénység
• Reálbér
• Minimálbér