Ugrás a tartalomhoz

Létminimum

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A létminimum statisztikai fogalom: egy úgynevezett küszöbérték, amelyhez mérten meghatározható az abszolút szegénységben élők száma vagy aránya. A küszöbérték azt a jövedelmi vagy fogyasztási szintet adja meg, amelyet a "normális" életvitelhez szükségesnek tartunk. Abszolút szegénynek pedig azt tekintjük, akinek a jövedelme (pontosabban: egy főre jutó, vagy ekvivalens jövedelme) a küszöbértéknél kisebb.

A létminimum-számítás Magyarországon

[szerkesztés]

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által számított létminimum érték az OÉTI által összerakott, az egészséges táplálkozáshoz szükséges élelmiszer-fogyasztás költségéből indul ki. Az OÉTI egy átlagos, aktív korú, közepes fizikai terhelés mellett dolgozó férfire adja meg az élelmiszerkosár optimális összetételét és kalóriaértékét, ami 2400 kcal. A következő lépésben a KSH kiszámítja, hogy mennyibe kerülnének ezek az élelmiszerek, és az ekörüli értékben élelmiszert fogyasztó háztartások összes kiadásának havi átlagos értékét tekinti minimumnak.[1] Bár a „létminimum” elnevezés az életben maradást is veszélyeztető nélkülözésre utal, ez a KSH által számított érték inkább a társadalmilag elfogadott, szokásos életvitelhez szükséges minimális jövedelemnek felel meg.

Magyarországon az I. világháború éveitől kezdve készítettek fogyasztói kosáron alapuló létfenntartási költségadatokat.[1] A KSH 1991-től évente közölte a számított létminimum értékét.[2] A KSH 2015 júniusában sajtótájékoztatón jelentette be a létminimum számítás megszüntetését, majd a sajtóbeli reakciókra válaszul közleményben pontosította szándékait és jelezte, hogy a mutató nem szűnik meg, csak felülvizsgálják a számítások módszertanát.

A KSH által publikált létminimumértékek 1990-től, két felnőttből és két gyermekből álló család esetén:[3]

1990 1995 2000 2002 2004 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
2 felnőtt 2 gyermekkel 20 296 47 662 99 978 125 013[4] 154 590[5] 174 371[6] 192 186[7] 208 034[8] 217 570[9] 228 334[10] 243 429[11] 249 284[12] 253 779[2] 253 318[1]

Az 1990-es évek óta megjelent létminimum-számítások közül egyedül a 2011-ben megjelent, a 2010-es évre vonatkozó kiadványban szerepeltették a következő mondatot: „Becsléseink szerint e számított értéknél alacsonyabb jövedelemből élt 2010-ben a lakosság 37%-a.”[10] Magyarország lakosainak száma 2010-ben 10 014 324 fő. Tehát a létminimumértékek alatt 3 705 300 fő élt.

2015-től a KSH az Európai Unió minden tagországában bevezetett AROPE indikátor alapján teszi közzé a szegénységgel kapcsolatos adatait, a szegénységgel érintett lakosok számában és a népesség százalékában is, amelyet az Eurostat ellenőriz és hagy jóvá.[13]

Alternatív létminimum-számítás

[szerkesztés]

Miután a KSH megszüntette a létminum-számításokat, a Policy Agenda nevű szervezet jelentetett meg adatokat saját becsléseikre hivatkozva. A 2015-ös kiadványban a következő mondat szerepelt: „Becsléseink szerint 2015-ben e számított értékeknél alacsonyabb jövedelemből élt a lakosság 41,5%-a.”[14] A 2018-as előzetes jelentés szerint 3,3 millió fő élt a létminimum alatt, hogy a lakosság hány százaléka él a létminimum alatt.[15] A nettó minimálbér 8,2%-kal nőtt és az infláció 2,8%-kal, a létminimum összege viszont 4,8%-kal növekedett.

2015 2016 2017 2018
2 felnőtt 2 gyermekkel 255 246[14] 256 995[16] 262 305[17] 274 978[18]
létminum alatt élők százalékban 41,5% 36% 30% ??%


A sajtóban rendszeresen jelennek meg cikkek a négymillió főnél többet érintő magyarországi szegénységről, pedig a létminimum alatt élők száma és a szegénységben érintettek száma között jelentős az eltérés. Ferge Zsuzsa és Darvas Ágnes készített egy jelentést 2014-ben „Civil jelentés a Gyerekesélyekről, 2012–2013”[19] címmel amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatott. Eszerint a szegénység aránya a következőképpen alakult 2007 és 2013 között:

2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Szegénységben vagy kirekesztésben élők aránya,
teljes népességen belül
29,4% 28,2% 29,6% 29,9% 31,0% 32,4% 33,5%

Ezek az adatok csak kis mértékben térnek el a KSH hivatalos adataitól.[20]

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]