Ugrás a tartalomhoz

Kacu Kaisú

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kacu Kaisú
勝海舟
1860-ban, San Franciscó-i tartózkodása idején
1860-ban, San Franciscó-i tartózkodása idején
Született1823. március 12.
Edo
Meghalt1899. január 21. (75 évesen)
Tokió
SírhelySenzoku-ike
Állampolgárságajapán
Nemzetiségejapán
Fegyvernemhaditengerészet
CsatáiBosin-háború
KitüntetéseiOrder of the Rising Sun, 1st class
Halál okaagyvérzés
HázastársaKatsu Tamiko
Gyermekei
  • Koroku Katsu
  • Kaji Umetaro
SzüleiKatsu Kokichi
Iskolái
  • Tójó Egyetem
  • Nagasaki Naval Training Center
Civilbenhivatalnok, miniszter
A Wikimédia Commons tartalmaz Kacu Kaisú
勝海舟
témájú médiaállományokat.

Kacu Kaisú (japánul: 勝海舟, Edo, 1823. március 12.Tokió, 1899. január 21.) japán főnemes, szamuráj, katona és tengerésztiszt. Az ő irányításával kezdődött meg a hadiflotta korszerűsítése. Kacu bár nagymértékben meg akarta reformálni a Sógunátust, nem támogatta annak eltörlését. Ebből az okból kifolyólag a bosin-háború idején a felkelőkkel szemben Tokugava Josinobu sógunt támogatta. Az Edót védő csapatok parancsnokaként azonban a város épségének megőrzése érdekében az ostromot kezdő felkelők parancsnokának, Szaigó Takamorinak harc nélkül átadta a várost. Kacu a kevés sóguni hivatalnok közé tartozott, aki a Meidzsi-restauráció idején is hivatalt vállalhatott.

Élete

[szerkesztés]

Kacu Kaisú 1823-ban született Edóban, a későbbi Tokióban. Eredeti neve Kacu Dzsintaró (麟太郎) volt. Apja, Kacu Kokicsi alacsony rangú, elszegényedett szamuráj volt. Kacu fiatalkorában a hadtudomány mellett megtanult hollandul, tanulmányozta az európai haditechnikát. 1855-58 között a Nagaszakiban található Tengerészeti Akadémián tanult.

Kaisú ismereti alapján ismert lett a japán közéletben, mint a nyugati technikai szakszerű ismerője. 1860-ban kinevezték az első modern, holland gyártmányú japán hadihajó, a Kanrin Maru parancsnokának. Ebben az évben Kacu is részt vett az első, Amerikába utazó japán küldöttség munkájában. Amerikai tartózkodása összesen két hónapig tartott, ami közben San Franciscóban hosszan tanulmányozta a nyugati tudományt és technológiát, majd tapasztalatait megpróbálta felhasználni hazájában. Szorgalmazta egy modern haditengerészet létrehozását, a haditengerészet vezetésére alkalmas tisztek kiképzését. 1863-1864 között ő vezeti a nem régen alakult Kóbei Tengerészeti Iskolát.

1868-ban a Tokugava-sógun ellenes, császárpárti szacumai, csósúi és toszai szamurájok felkelést robbantottak ki a sógunátus megdöntéséért (bosin-háború). Kacu Kaisú a háború kitörésekor a sógun, Tokugava Josinobu mellé állt. Kacu a sóguni csapatok egyik legfőbb vezére lett és a sógun Edó védelmével bízta meg. Miután a győztes Szaigó Takamori a csapatai élén ostrom alá vette a sóguni központot, Kacu a város lerombolását elkerülendő harc nélkül átadta a várat a császáriaknak.

A háborút követően is a kevés aktív, volt sógun mellett szolgáló parancsnok között volt, akik részt vállaltak a Meidzsi-restauráció időszakának japán politikájában. Kacu először a haditengerészeti ügyekért felelős miniszternek volt a helyettese, majd 1873-1878 között ugyanennek a tárcának a miniszteri tisztségét látta el. 1887-ben örökletes főnemesi címet kapott Meidzsi császártól.

Idős korában is több könyvet, szakirodalmat publikált, naplókat írt. 1898-ban megkapta a Felkelő Nap Rendjét. 1899. január 21-én, hetvenöt éves korában halt meg Tokióban.

Alakja a populáris kultúrában

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A filmsorozat oldala a DramaWikin
  2. IMDb: A sorozat adatlapja az IMDb-n (angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. február 2.)

Források

[szerkesztés]
  • findagrave.com: Életrajza (angol nyelven). [2014. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 2.)
  • jref.com: Életrajza (angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. február 2.)
  • britannica.com: Életrajza (angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. február 2.)