Halász Gyula (földrajztudós)
Halász Gyula | |
Született | 1881. április 17. Budapest |
Elhunyt | 1947. november 10. (66 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Bencsik Erzsébet (h. 1904–1947) |
Szülei | Halász Imre |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (21/3-1-14)[1][2] |
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Halász Gyula témában. | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Halász Gyula témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Halász Gyula (Budapest, 1881. április 17.[3] – Budapest, 1947. november 7.)[4] nyelvész, földrajztudós, lektor, műfordító. Katona Tamás történész nagyapja.
Élete
[szerkesztés]Halász Imre (1841–1918) újságíró és Breisach Ernesztina (1851–1921) fia. A Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémián kapott oklevelet 1902-ben, majd 1906 és 1909 között a Budapesti Tudományegyetemen tanult. 1911-től a Magyar Földrajzi Társaság titkára volt. Egy időben a Pesti Hírlap belső munkatársa volt, 1934-től négy éven át pedig a Magyar Rádió irodalmi osztályán működött mint lektor. Fordítóként többek között Stein Aurél, Sven Hedin, illetve Scott műveit ültette át magyarra. Alapítója volt az Utazások könyvtára című cégnek, illetve szerkesztője volt a Hat világrész című gyűjteménynek is, illetve fordításai megjelentek a Franklin Társulat Világjárók sorozatában is.
Felesége Bencsik Erzsébet volt, Bencsik István lelkész, esperes és Sárkány Mária lánya, akit 1904. szeptember 1-jén Nagypaládon vett nőül.[5]
Főbb művei
[szerkesztés]- Öt világrész magyar vándorai. Magyar fölfedezők Benyovszkytól napjainkig; Grill, Budapest, 1936
- Édes anyanyelvünk; Nyugat, Budapest, 1938
- Ungarische Entdecker; Péterffy-Tóth, Budapest–Hamburg, 1944 (Kleine Ungarnkunde)
- Világjáró magyarok. 1-2. köt.; Aquincum, Budapest, 1945 (Hét világrész utazói)
- Tudd, hogy mit beszélsz!; sajtó alá rend., előszó Szűts László; Móra, Budapest, 1991
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest-Deák téri magyar evangélikus keresztelési akv. 53/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1953/1947. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a nagypaládi polgári házassági akv. 10/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
További információk
[szerkesztés]- Schöpflin Aladár: H. Gy. (Nyugat 1936);
- Kovalovszky Miklós: Halász Gyula (1881–1947) (Magyarosan, 1947. 2. füzet, 33–34. o.);
- Illyés Gyula: Anyanyelvünk (Ingyen lakoma, Budapest, 1964)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Budapest: Panoráma. 1993. ISBN 963-243-344-0
- Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. ISBN 963-05-7744-5