Ugrás a tartalomhoz

Europol

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Europol
Alapítva1998. október 1.
JogelődTREVI
SzékhelyHága ( é. sz. 52° 05′ 33″, k. h. 4° 16′ 52″52.092512°N 4.281111°E)
VezetőCatherine De Bolle
Dolgozók száma1294
é. sz. 52° 05′ 33″, k. h. 4° 16′ 52″52.092512°N 4.281111°EKoordináták: é. sz. 52° 05′ 33″, k. h. 4° 16′ 52″52.092512°N 4.281111°E
Az Europol weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Europol témájú médiaállományokat.

Europol − Európai Rendőrségi Hivatal (European Police Office) Az Európai Unión belüli rendőrségi együttműködés legfontosabb intézménye.

Története

[szerkesztés]

Az Europol a TREVI-ből, a biztonsági együttműködés egyik fórumából jött létre, 1976-ban az Európai Közösség bel- és igazságügyi miniszterei hozták létre. A TREVI először a nemzetközi terrorizmusra összpontosított, ám hamarosan a határokon átnyúló bűnözés más területeire is kiterjedt a Közösségen belül. Az 1991. június 28-29-én Luxemburgban tartott európai csúcstalálkozón Helmut Kohl német kancellár sürgette egy, az FBI-hoz hasonló európai rendőrségi ügynökség létrehozását, amely a rendőrségi együttműködés alapját egész Európában megteremti. Az Európai Tanács a csúcstalálkozón megállapodott arról, hogy legkésőbb 1993. december 31-ig létrehozza a Központi Bűnügyi Nyomozó Hivatalt (angolul: Central European Criminal Investigations Office, rövidítve Europol).[1][2][3][4][5][6]

A luxemburgi csúcstalálkozó ötletét továbbfejlesztették a maastrichti 1991. december 9–10-i Európai Tanács ülésén, a Maastrichti Szerződés tervezetének megbeszélésén. Az Európai Tanács megállapodott egy "Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról, amelynek első számú feladata a kábítószerekkel kapcsolatos információcsere biztosítása". A Tanács hasonlóképpen utasította a TREVI minisztereit, hogy tegyenek intézkedéseket a hivatal felállításához.[7][8] 1992. február 7-én a maastrichti szerződés aláírása keretében az Europolt a K.1. cikkely 9. szakasza további kötelezettségekkel és jogosultságokkal ruházta fel:[4][5]

"[...] A tagállamok az alábbi területeken lépnek fel közösen:

[...] rendőrségi együttműködés a terrorizmus, az illegális kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi bűnözés egyéb súlyos formáinak megelőzése és leküzdése céljából, ideértve adott esetben a vámügyi együttműködést az Uniós szintű információcsere-rendszer megszervezésével összefüggésben az Európai Rendőrségi Hivatalon (Europol) belül.[9]

Az Europolt de facto ideiglenesen 1993-ban szervezték meg, mivel az Europol Drugs Unit (EDU) Strasbourgban, a Schengeni Információs Rendszerrel azonos helyszínen működött. A kis kezdeti csoport 1994 januárjában Jürgen Storbeck vezetésével és a nemzeti rendőri erők bűnügyi nyomozásban való segítésére felhatalmazott mandátummal kezdte meg ott működését. Ebben az időszakban az Europol végleges állandó székhelyéért folytatott verseny Hága, Róma és Strasbourg között folyt, végül az Európai Tanács 1993. október 29-én úgy határozott, hogy az Europolt Hágában alapítja meg. A végleges helyszínnek egy 1910-ben a Raamweg utca 47. számban épült korábbi katolikus fiúiskolát választottak. Az épületet a II. Világháborúban a rendőrség és a hírszerző ügynökségek használták, a háború után pedig a Holland Állami Hírszerző Szolgálaté volt, amíg az Europol 1994-ben oda nem költözött.[3]

Végül 1995-ben hozták létre az Europol egyezménnyel, mely az akkori összes tagállam ratifikációját követően, 1998-ban lépett hatályba. A hivatal azonban csak egy évvel később, 1999 júliusában kezdte el gyakorlati működését, felváltva elődjét az Europol Kábítószeregységet.[10] Az Europol Egyezmény helyébe lépő tanácsi határozat 2010 januárjától a hivatalt új feladatkörrel ruházta fel, valamint az új jogi keret mellett az Europol az integráció teljes jogú ügynökségévé vált.[11]

Az Europol, mint az Európai Unió ügynöksége

[szerkesztés]

„Az Europol célja, hogy javítsa az európai bűnüldöző hatóságok eredményességét és együttműködését a nemzetközi bűnözés súlyos formáinak és a szervezett bűnözésnek a megelőzésében és leküzdésében, azért, hogy munkája nyomán minden európai polgár számára biztonságosabb legyen Európában élni.”[11]

A 2009. április 6-i 2009/371 /JHA tanácsi határozattal az Europolt teljes mértékben betagolták az Európai Unióba. Ezzel felváltották az Europol-egyezményt, és átalakították az Europolt az Európai Unió ügynökségévé. A 2010. január 1-ével életbe lépett törvény különféle tagállami törekvéseket szolgál, úgy mint a tagállamoknak a szervezett bűnözés elleni harcának fokozott támogatását, a költségvetésnek az Európa Parlamenten keresztüli ellenőrzését és az adminisztráció egyszerűsítését.[12][13] Az ügynökség Frank Wintermans által tervezett új, 32 000 m2-es központját a hágai nemzetközi övezetben, nem messze a Nemzetközi Büntetőbírósághoz, az Eisenhowerlaan 73. szám alatt, Hollandia uralkodója, Beatrix királynő nyitotta meg 2011. július 1-jén.[5][14]

Rob Wainwright igazgató és Cecilia Malmström belügyekért felelős igazgató 2013. január 11-én elindította az Európai Kiberbűnözési Központot, az Europol egyik egységét, amelynek az a feladata, hogy segítse a tagállamokat a szervezett csoportok által nagy értékű haszon elérése végett elkövetett kiberbűnözés megakadályozásában, illetve felszámolásában (pl. online csalás); az áldozatoknak súlyos sérüléseket okozó számítógépes zaklatások megelőzésében (például a gyermekek online szexuális kizsákmányolása) és az EU infrastruktúráját és számítógépes rendszereit érintő támadások kivédésében. A központ célja a számítógépes bűnözés elleni, határokon átívelő rendészeti tevékenységek összehangolása, melyben a technológiai szakértelem központjaként működik, például az eszközfejlesztés és a képzés terén.[15][16] Malmström biztos kijelentette, hogy Európában kiberbűnözési központ szükséges "a nyílt és ingyenes internet védelmében".[17]

Az Európai Terrorizmuselleni Központ (ECTC) 2016. január 25-én új stratégiai platformként indult el az Europolon belül, hogy információt osszon meg az EU-államok között a tagállamokból Szíriába tartó, illetve onnan visszaérkező feltételezhetően bűnöző elemek mozgásainak monitorozása, valamint a terroristák pénzügyeinek és internethasználatának nyomon követése céljából.[18][19] Az Európai Parlament 2016. május 11-én hároméves tárgyalásokat követően jóváhagyta az Europol új jogi keretét, az (EU) 2016/794 rendeletet, és így hatályon kívül helyezte a 2009. évi korábbi határozatokat. Az új keretrendszer további hatáskörökkel hatalmazta fel az Europolt a terrorizmus elleni küzdelem során.[20] Magában foglalja az állomány képzési és csereprogramjait is, valamint egy szilárd adatvédelmi rendszer létrehozását és a Parlament ellenőrzésének megerősítését az Ügynökség felett [21] A rendelet 2017. május 1-jén lépett hatályba.[22] Ezenkívül a szervezet nevét az Európai Unió Bűnüldözési Együttműködési Ügynökségére (Europol) módosították.[23]

Az Egyesült Királyság eredetileg nem vett részt a 2016. évi Europol-rendelet átdolgozásában, de ezt követően 2016 decemberében értesítette az EU-t a részvételi szándékáról. A részvételt 2017 márciusában a Bizottság határozata megerősítette.[24] 2017 szeptemberében arról számoltak be, hogy az Egyesült Királyság a Brexit után egy új szerződést kötne az Europollal, mely biztosítaná az együttműködést, például a bűnüldözési operatív információk megosztását, valamint a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben való kooperációt.[25][26] Az EU vezető tárgyalója, Michel Barnier azonban 2017 novemberében kijelentette, hogy az Egyesült Királyság "a Brexit hatálybalépése után már nem lesz az Európai Védelmi Ügynökség vagy az Europol tagja".[27]

Az Europol 2017. május 31-én indította el a „Stop a gyermekbántalmazásnak! – Találd meg a tárgyat!” kampányt és a kampányt egy honlappal is támogatta. A honlappal az a céljuk, hogy a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélésekkel kapcsolatba hozható tárgyakat bemutassák az elkövetők, illetve az áldozatok felkutatása végett, abban a reményben, hogy a különálló részletek, például egy logó egy táskán, vagy akár egy samponos flakon, a nyilvánosság segítségével azonosíthatóak legyenek, s ezt követően akár névtelen bejelentéssel, akár a közösségi média segítségével információkhoz jussanak. Ezt a megközelítést a nyomozók „közbeszerzésnek” hívják.[28][29] A Bellingcat nyomozó kutatóhálózat arról számolt be, hogy számos tárgyat pozitívan azonosítottak az Europol felhívásának támogatására tett kísérlet után.[30]

Felépítése

[szerkesztés]

Az Europol igazgatója az Ügynökség képviselője, akit az Európai Tanács nevez ki. Ezt a tisztséget jelenleg Rob Wainwright tölti be. Az igazgató munkáját három igazgatóhelyettes segíti. Michel Quillé, Oldrich Martinu és Eugenio Orlandi. Az Europol 800 dolgozó szaktudását használja fel ahhoz, hogy elsődleges célját, Európa biztonságosabbá tételét elérje. Ezek közül körülbelül 100 elemző foglalkozik azzal, hogy Európa legveszélyesebb bűnöző- és terrorhálózatait felderítse. A bűnügyi elemzők úgynevezett elemzési munkafájlok keretrendszerében dolgoznak (Analysis Work File- AWF).

Az Europol igazgatója jogosult szerződéseket kötni egyes országokkal csakúgy, mint nemzetközi szervezetekkel. 2017. szeptember óta az Europol operatív szinten együttműködik Albánia, Ausztrália, Bosznia és Hercegovina, Kanada, Dánia, Kolumbia, Grúzia, Izland, Liechtenstein, Moldova, Monaco, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia, Szerbia, Svájc és Ukrajna bünügyi szerveivel csakúgy, mint az Amerikai Egyesült Államokkal és az Interpollal.[31][32][33][34] Hasonlóképpen, az Ügynökség stratégiai megállapodásokat kötött Brazíliával, Kínával, Oroszországgal, Törökországgal, valamint az Egyesült Nemzetek Kábítószer- és Bűnözési Hivatalával (UNODC) és a Vámigazgatások Világszervezetével (WCO).[35][36]

Az Europol igazgatótanácsába valamennyi tagállam és az Európai Bizottság delegál képviselőt egy-egy szavazati joggal. Az Igazgatótanács döntéseihez abszolút szavazati többség szükséges. Az Igazgatótanács évente legalább kétszer ülésezik, felügyeli az Europol aktuális tevékenységét, meghatározza a jövőbeli stratégiáját, valamint dönt a költségvetésről, a programokról és az átfogó éves beszámolók elfogadásáról. Az Igazgatótanács jóváhagyásra továbbítja döntéseit a Bel- és Igazságügyi Tanácsnak.Az Igazgatótanács feladatai közé tartozik az adatvédelem, a belső ellenőrzés és a könyvelés.[5][37][38]

Működési területei

[szerkesztés]

Kábítószer

[szerkesztés]

Az Europol műveletei közé tartozik a kábítószerekkel kapcsolatos vizsgálatok megkezdése és azok koordinálása. Továbbá a rendészetnek nyújtott segítség a tiltott kábítószer termelő létesítmények lebontásában, a bizonyítékok gyűjtésében. Két létesítmény segíti az Europol munkáját ezen a területen: az Illegális Laboratóriumokat Összehasonlító Rendszer (Europol Illicit Laboratory Comparison System (EILCS)) és az Europol Szintetikus Kábítószer Rendszer (Europol Synthetic Drug System (ESDS)).

Emberkereskedelem

[szerkesztés]

2011-ben az Europol aktívan támogatott 22 magas szintű, emberkereskedelemmel kapcsolatos nyomozást. Egyes esetekben a mobil irodák helyszíni segítséget is nyújtottak. Egy figyelemreméltó példa a Veerde művelet, amelybe Csehország és az Egyesült Királyság volt érintett és 11 személyt tartóztattak le.

Illegális bevándorlás

[szerkesztés]

Az Europol részt vesz az illegális bevándorlást segítő bűnözői hálózatok felderítésében. A 2011-es jelentésben szereplő jelentős akciók: Cestia művelet (afgán csempészet felderítése), Schwarz/White művelet (vietnami nemzetiségek), Truck művelet (kínai nemzetiségek).

Európai Kiberbűnözés Elleni Központ

[szerkesztés]

Az Európai Kiberbűnözés Elleni Központ (European Cibercrime Centre) 2013. január 11-én kezdte meg működését az Europol hágai központjában. A központ célja az Európai Unió polgárainak és az üzleti tevékenységek védelme a kiberbűnözéstől.[39]

Szerzői jog megsértése

[szerkesztés]

Az Europol segíti a tagállamokat a szerzői jog megsértése elleni műveletekben, olyan területeken, mint például az élelmiszerek, rovarirtók, növényvédőszerek hamisítása.

Cigarettacsempészet: Az Europol támogatja a Közösség cigaretta és dohányáruk illegális előállítása és csempészete ellen folytatott küzdelmét, ami miatt évi 10 milliárd eurós árbevételtől esik el az Európai Unió.

Pénzhamisítás

[szerkesztés]

Az Europol feladatai közé tartozik a pénzhamisítás elleni küzdelem. A 2011-es Gazeta művelet (Lengyelország) például felszámolta az egyik legnagyobb pénzhamisító nyomdát Európában.

Adócsalás

[szerkesztés]

A becslések szerint a közvetett forgalmi adóval kapcsolatos csalások évi 60 milliárd eurós veszteséget jelentenek az integráció országainak. Az Europol Elemzési Projectje (Europol Analysis Project) nyújtja az egyetlen európai uniós szintű adatbázist a jelenséggel kapcsolatos információkra vonatkozóan.

Pénzmosás

[szerkesztés]

Az Europol támogatja a tagállamokat a pénzmosás elleni védekezésben, illetve az ez elleni küzdelemben.

Terrorizmus

[szerkesztés]

Az Europol különféle termékek és szolgáltatások nyújtásával segíti elő a tagállamok és a Közösség terrorizmus elleni küzdelmét. Az ügynökség elemzéseket készít, egy adott tagállam fenyegetettségét értékeli, elősegíti a tagállamok közötti információcserét, valamint a terrorizmus új irányainak feltárására vonatkozó vizsgálatokat végez.[40]

Az Europol stratégiája

[szerkesztés]

Europol 2010-2014 közötti stratégiája, majd a még hosszabb időtávra szóló Europol Strategy 2020+ útmutatóul szolgál az ügynökség mindennapi tevékenységére nézve.[41]

A stratégiákban három fő célkitűzés szerepel :

  1. Az Európai Unió támogató szerve legyen a jogi kikényszeríthetőséget elősegítő műveletekben: Az Europol ennek érdekében különféle elemzések készít, információkat továbbít a Közösség részére.
  2. A bűnügyekkel kapcsolatos, rendelkezésre álló információk központja legyen az Európai Unión belül: Az ügynökség például elősegíti a tagállamok közötti kooperációt annak érdekében, hogy az eddigi információhiányos, vagy a nyomozások szempontjából elsődlegesnek tartott területeken hatékonyan tudjanak együttműködni.
  3. Az Európai Unió jogi kikényszerítő képességének további fejlesztését elősegíteni Az EU élen jár az innováción alapuló új technikák alkalmazásában, a tudás megosztásának elősegítésében és a minőségi oktatásban és az olyan speciális területeken, mint például az euró hamisítás, vagy a terrorizmus elleni küzdelem. Az Europol a tagállamokkal való együttműködését különféle támogatásokkal, tanácsadásokkal és képzésekkel segíti.

A kitűzött célok megvalósítása során az Europol öt elvet igyekszik alkalmazni, melyek a következőek: integritás, felelősségre vonhatóság, kezdeményezőkészség, csapatszellem, hatékonyság.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ (2017. december 1.) „Teasdale, Anthony Laurence, (born 4 June 1957), Director General, European Parliamentary Research Service, European Parliament, since 2013”. Who's Who, Kiadó: Oxford University Press.  
  2. ↑ European Parliament (angol nyelven). European Parliament. (Hozzáférés: 2019. október 15.)
  3. ↑ a b Statewatching the new Europe : a handbook on the European state. Bunyan, Tony. 1993. ISBN 1874481024 Hozzáférés: 2019. október 15.  
  4. ↑ a b Looking back, moving forward : one hundred meetings of the Europol management board : 1998-2016. Europol. ISBN 9789295200739 Hozzáférés: 2019. október 15.  
  5. ↑ a b c d Sabine, Gless (2009. szeptember 1.). „Europol”. Max Planck Encyclopedia of Public International Law, Kiadó: Oxford University Press.  
  6. ↑ cia memorandum investigation of cadrown september 22 1953 secret nara. U.S. Intelligence on Europe, 1945-1995. (Hozzáférés: 2019. október 15.)
  7. ↑ (1992. január 1.) „European Community: European Council Presidency Conclusions from Maastricht Summit”. International Legal Materials 31 (1), 227–234. o. DOI:10.1017/s0020782900018519. ISSN 0020-7829.  
  8. ↑ European Parliament (angol nyelven). European Parliament. (Hozzáférés: 2019. október 15.)
  9. ↑ (1992. január 1.) „V. Summit at Maastricht: Treaty on European Union”. Foreign Policy Bulletin 2 (4-5), 65–69. o. DOI:10.1017/s1052703600008236. ISSN 1052-7036.  
  10. ↑ Szerk.: Kende Tamás-Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba Budapest, Complex Kiadó, 2009
  11. ↑ a b Archivált másolat. [2013. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
  12. ↑ (2007. december 1.) „Robbins, Oliver, (born 20 April 1975), Chief Adviser on the European Union, Cabinet Office, since 2017”. Who's Who, Kiadó: Oxford University Press.  
  13. ↑ Netherlands Institute of International Relations Clingendael. International Year Book and Statesmen's Who's Who. (Hozzáférés: 2019. november 26.)
  14. ↑ Original PDF. dx.doi.org. (Hozzáférés: 2019. november 26.)
  15. ↑ Spiteri, G, A (2017. október 12.). „Surveillance of Zika virus infection in the EU/EEA, June 2015 to January 2017”. Eurosurveillance 22 (41). DOI:10.2807/1560-7917.es.2017.22.41.17-00254. ISSN 1560-7917.  
  16. ↑ (2017. szeptember 21.) „Grain Transportation Report, September 21, 2017”.  
  17. ↑ (2013. május 1.) „Fraunhofer opens UK centre”. Physics World 26 (05), 11–11. o. DOI:10.1088/2058-7058/26/05/21. ISSN 0953-8585.  
  18. ↑ (2007. december 1.) „Glocer, Thomas Henry, (born 8 Oct. 1959), Chief Executive Officer, Thomson Reuters (formerly Reuters Group plc), 2001–12”. Who's Who, Kiadó: Oxford University Press.  
  19. ↑ Welle (www.dw.com), Deutsche: News and current affairs from Germany and around the world | DW (brit angol nyelven). DW.COM. (Hozzáférés: 2019. november 26.)
  20. ↑ Deflem, Mathieu (2006. szeptember 1.). „Europol and the Policing of International Terrorism: Counter‐Terrorism in a Global Perspective”. Justice Quarterly 23 (3), 336–359. o. DOI:10.1080/07418820600869111. ISSN 0741-8825.  
  21. ↑ Frontmatter. ISBN 978-0-8122-0187-1 Hozzáférés: 2019. november 26.  
  22. ↑ The Malta Independent (angol nyelven). www.independent.com.mt. (Hozzáférés: 2019. november 26.)
  23. ↑ Monteiro, Leonor Valente (2015. július 1.). „The Bank Account Preservation Procedure in the European Union Regulation (EU) No 655/2014 of the European Parliament and of the Council 15 of May 2014”. UNIO – EU Law Journal 1, 121–130. o. DOI:10.21814/unio.1.9. ISSN 2183-3435.  
  24. ↑ United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland - European Union. Foreign Law Guide. (Hozzáférés: 2019. november 26.)
  25. ↑ Barnes, V. Scott (2017. november 1.). „After Action Report: Idaho National Lab 2017 Exercise September 20, 2017”.  
  26. ↑ (2017. szeptember 1.) „September 2017”. The ASHA Leader 22 (9), 20–22. o. DOI:10.1044/leader.ppl.22092017.20. ISSN 1085-9586.  
  27. ↑ (2017. november 30.) „Grain Transportation Report, November 30, 2017”.  
  28. ↑ Doek, J.E. (1977. január 1.). „Panel discussion, Wednesday, September 22, 1976”. Child Abuse & Neglect 1 (2-4), 493–509. o. DOI:10.1016/0145-2134(77)90033-3. ISSN 0145-2134.  
  29. ↑ police-abuse-and-impunity-in-indonesia-must-end-june-23-2009-2pp. Human Rights Documents online. (Hozzáférés: 2019. november 26.)
  30. ↑ (2017. szeptember 1.) „September 2017”. The ASHA Leader 22 (9), 20–22. o. DOI:10.1044/leader.ppl.22092017.20. ISSN 1085-9586.  
  31. ↑ (2007. december 1.) „Holmes, Sir John (Eaton), (born 29 April 1951), Chairman, Electoral Commission, since 2017”. Who's Who, Kiadó: Oxford University Press.  
  32. ↑ Original treaties and international agreements registered during the month of september 2017: Nos. 54672 to 54720. dx.doi.org, 2017. november 9. (Hozzáférés: 2019. november 26.)
  33. ↑ Original treaties and international agreements registered during the month of september 2017: Nos. 54672 to 54720. dx.doi.org, 2017. november 9. (Hozzáférés: 2019. november 26.)
  34. ↑ Original treaties and international agreements registered during the month of February 2007: Nos. 43514 to 43617. dx.doi.org, 2007. április 20. (Hozzáférés: 2019. november 26.)
  35. ↑ Original treaties and international agreements registered during the month of september 2017: Nos. 54672 to 54720. dx.doi.org, 2017. november 9. (Hozzáférés: 2019. november 26.)
  36. ↑ (2017. október 20.) „Pregled najpomembnejših novosti v sistemu COBISS (september 2016-september 2017)”. Organizacija znanja 22 (1-2). DOI:10.3359/oz1712065. ISSN 1580-9803.  
  37. ↑ Daily numbers of directly connecting users from all countries, September 2011-August 2017. dx.doi.org, 2017. október 11. (Hozzáférés: 2019. november 26.)
  38. ↑ Justice and home affairs agencies in the European Union. Kaunert, Christian–Léonard, Sarah, 1978-–Occhipinti, John D., 1967-. 2015. ISBN 1-138-77955-5 Hozzáférés: 2019. november 26.  
  39. ↑ https://www.europol.europa.eu/ec3
  40. ↑ https://www.europol.europa.eu/
  41. ↑ Europol Strategy 2020+. (Hozzáférés: 2019. november 26.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Europol&oldid=27461092”