Brunszvik-kastély

	Brunszvik-kastély ; (Brunszvik-Habsburg-Dreher-kastély)
Ország	Magyarország
Épült	1783–1785
Stílus	barokk, neogót
Család	Brunszvik család
Jelenlegi funkció	Beethoven Emlékmúzeum, MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet
Cím	Martonvásár, Brunszvik utca 2.
	Elhelyezkedése
	Brunszvik-kastély Pozíció Fejér vármegye térképén
	é. sz. 47° 19′ 10″, k. h. 18° 46′ 58″47.319300°N 18.782700°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 10″, k. h. 18° 46′ 58″47.319300°N 18.782700°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Brunszvik-kastély témájú médiaállományokat.

A Brunszvik-kastély a Fejér vármegyei Martonvásár városában található. Magyarország egyik legismertebb főúri rezidenciája.

Története

Martonvásár és a Brunszvik család története egymástól elválaszthatatlan. Már két-háromszáz évvel korábban is lakott terület volt Martonvásár, a török időkben elnéptelenedett, majd azt követően a Beniczky család, Beniczky Sándor birtokába került. Idősebb korompai Brunszvik Antal, Mária Teréziától kapta a grófi címet és a martonvásári birtokot. Halála után, 1783-ban gyermekei között szétosztották a birtokait. Alsókorompa sorshúzás útján a fiatalabb fiúé, Brunswick Józsefé (a majdani tárnokmesteré és országbíróé), Martonvásár pedig Brunswick Antalé lett, ahol később fia, Ferenc építette fel a Brunszvik-kastélyt.

1785-ben, amikor a birtok még a Beniczky család birtokában volt, akkor épült meg a kastélynak azon része, amely egy földszintes, barokk kúria volt. A kastély építése 1783–1785 között történt, akkor 11 helyiség volt az egyik szárnyon 6–7 helyiség a templomnak a túlsó oldalán. Brunszvik Ferenc az 1820-as években emeletet építtetett a kastélyra és klasszicista stílusban átépítette a kastélyt. Fia, Brunszvik Géza neogót stílusban építtette át a kastélyt, 1872–1875 között. Majd 1893-ban eladta a birtokot, és az egy rövid ideig József Károly Lajos főherceg birtokában volt. Ő renoválást hajtott végre, majd négy év múlva 1897-ben eladta a kastélyt Dreher Antal sörgyárosnak, aki 1945-ig birtokolta, és több jelentős átalakítást végzett a kastélyon. Az épületen az 1920-as években újabb, kisebb átalakítások történtek. 1945-ben hadi kórházat rendeztek be az épületben, majd gazdátlan lett. 1953-tól a Magyar Tudományos Akadémia fennhatósága alá tartozik. A háborús károk után pedig az 1970-es években Sztupa Aurél tervei szerint állították helyre. A kastélyban ma Beethoven emlékmúzeum működik.

Beethoven és a Brunszvik család

A Brunszvik-kastély a barokk kastélykápolnával

Beethoven, mint a Brunszvik-lányok zongoratanára többször megfordult a kastélyban. 1799-ben özvegy Bruszvik Antalné született Seeberg Anna bárónő 24 éves lányával, Terézzel és a 21 éves Jozefinnel elment a császárvárosba azzal a nem titkolt céllal, hogy egyik vagy másik lányát férjhez adja. Ekkor kérte meg Beethovent, hogy tanítsa meg a lányokat zongorázni. Beethoven nem szeretett tanítani. Az volt a véleménye, hogy tanítson az, aki nem tud komponálni. De a lányokkal kivételt tett. 16 napig foglalkozott Beethoven a lányokkal. A lányok révén Beethoven megismerkedett Brunszvik Ferenccel, a lányok testvérével, aki később barátja és mecénása lett. 1808-ig háromszor látogatott el Martonvásárra. 1806-ban itt fejezte be az Appassionata-t , amit Brunszvik Ferencnek ajánlott. Beethovent Jozefinhez fűzték gyengéd szálak, erről tanúskodik az a 14 levél, amely a 20. század elején került elő. Brunszvik Teréz pedig mélyen tisztelte Beethovent.

Leírása

Szabadon álló, egyemeletes, összetett alaprajzú, változatos tömegcsoportosítású épület. Az előkertre néző főhomlokzata 3+4+3+(templom)+4+1 tengelyes, Bal oldalon erősen a közepén viszont csak jelzésszerűen előrelépő rizalit található. Mindkét rizalitot csúcsíves hármas ikerablakok tagolják felettük fiatornyokkal ellátott pártázatos oromzattal. A homlokzat többi ablaka egyenes záródású, az emeleten törtívű szemöldökpárkánnyal. A középrizalit előtt hat oszlopon álló, áttört mellvédű erkély van. A barokk kápolna utáni szakasz egytengelyes, csak jelzésszerűen előrelépő rizalit található. A homlokzat sarkaiban trapéz alaprajzú, kiemelkedő, fiatornyos toronyszerű részek épültek. Hátsó homlokzata bonyolult alaprajzú, (1+1+3+1+1)+1+1+1+(1+3+1)+1+1+1+(1) tengelyes. A baloldali és a középső rész erősen előrelép, a bal oldali négy ablak, a középső a földszinten négy, az emeleten 3 ablak szélességben. A homlokzaton hatalmas csúcsíves ablakok, csarnokablakok és változatosan csoportosított rizalitok húzódnak. A kastély ezen részén pártázatos, sisak nélküli, négyzetes alaprajzú zömök torony áll. Az oldalhomlokzat 1+3+3 osztású, közepén jócskán előrelépő rizalittal, földszintjén hármas osztású ajtóval, emeletén három csúcsíves záródású ablakkal.

A kastélyhoz északról hátranyúló földszintes szárnyak csatlakoznak.

A kastélypark

A 70 hektáros angolkertet Brunszvik Ferenc alakíttatta ki. A kert tervezője Christian Heinrich Nebbien. A parkon átfolyó Szent László patak vizét felduzzasztva kis szigetet hoztak létre. A kertben égerest, törpe mandulást telepítettek, valamint egzotikus fafajokat ültettek. Így cédrusokat, mocsári ciprust, platánok kerültek ide. A második világháború alatt és után súlyos károkat szenvedett park helyreállítása 1949-ben kezdődött. Az angolkertet 1953-ban természetvédelmi területté nyilvánították. A terület fenntartója az MTA Mezőgazdasági kutatóintézete. A kastély-parkban a szigeten állították fel Pásztor János Beethoven szobrát a zeneköltő halálának 100. évfordulóján.

Források

További információk

Magyarország-portál
Turizmusportál

Brunszvik-kastély (Brunszvik-Habsburg-Dreher-kastély)

Ország	Magyarország
Épült	1783–1785
Stílus	barokk, neogót
Család	Brunszvik család

Jelenlegi funkció	Beethoven Emlékmúzeum, MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet
Cím	Martonvásár, Brunszvik utca 2.
Elhelyezkedése
Brunszvik-kastély Pozíció Fejér vármegye térképén
é. sz. 47° 19′ 10″, k. h. 18° 46′ 58″47.3193, 18.782747.319300°N 18.782700°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 10″, k. h. 18° 46′ 58″47.3193, 18.782747.319300°N 18.782700°E

A Wikimédia Commons tartalmaz Brunszvik-kastély témájú médiaállományokat.

Sablon:Fejér vármegye kastélyai m v sz Fejér vármegye kastélyai és kúriái
Kastélyok (nem teljes lista)	Holczer–Jászay–Janiga–Spingler-kastély (Aba-Belsőbáránd) • Zichy-kastély (Aba–Bodakajtor-Felsőszentiván) • Habsburg-kastély (Alcsútdoboz-Alcsút) • Szluha-kastély (Alsószentiván) • Batthyány-kastély (Bicske) • Miske-kastély (Bodajk) • Marsovszky-kastély (Bodajk) • Lamberg-kastély (Csákberény) • Esterházy-kastély (Csákvár) • Végh-kastély (Csókakő) • Szőgyény-Marich–Simssich-kastély (Csór) • Festetics-nagykastély (Dég) • Festetics-kiskastély (Dég) • Dóra-kastély (Dunaújváros-Pálhalma) • ciszterci kastély (Előszállás) • ciszterci kastély (Előszállás-Róbertvölgy) • Batthyány–Draskovich–Csekonics-kastély (Enying) • Károlyi-kastély (Fehérvárcsurgó) • Ürményi–Hartig–Nádasdy-kastély (Gárdony-Agárdpuszta) • Batthyány–Zichy–Sennyei-kastély (Hantos) • Strasszer-kastély (Igar-Vámpuszta) • Amadé–Bajzáth–Pappenheim-kastély (Iszkaszentgyörgy) • Farádi Vörös–Végh-kastély (Kajászó) • Zichy–Széchényi-kastély (Káloz-Belmajor) • Halász-kastély (Kápolnásnyék) • Cziráky-kastély (Lovasberény) • Brunszvik-kastély (Martonvásár) • Lonkay-kastély (Mátyásdomb) • Huszár–Bárándy–Szécsy–Blaskovich–Szabó–Droppa-kastély (Mezőszilas) • Kenessey–Lorsy–Salamon–Strommel-kastély (Mezőszilas) • Lamberg–Szécsen-kastély (Mór) • Luzsénszky–Festetics–Trauttenberg-kastély (Mór) • Luzsénszky–Trauttenberg-kastély (Mór) • Nádasdy-kastély (Nádasdladány) • Lyka-kastély (Pázmánd) • Győry-kastély (Perkáta) • Fould-Springer–Wooster-kastély (Pusztaszabolcs) • Halász-kastély (Pusztaszabolcs-Felsőcikola) • Halász–Freund-kastély (Ráckeresztúr) • Lyka–Brauch-kastély (Ráckeresztúr-Szentmiklóspuszta) • Zichy-kastély (Sárbogárd-Nagyhörcsökpuszta) • püspöki kastély (Sárkeresztúr) • Esterházy-kastély (Sárosd) • Zichy–Szterényi-kastély (Sárszentmihály) • Zichy–Hadik-kastély (Seregélyes) • Zichy-kastély (Soponya-Nagyláng) • Popovics-kastély (Szabadbattyán-Lajostelep) • Nedeczky–Griebsch-kastély (Szabadegyháza-Középszolgaegyháza) • Bory-vár (Székesfehérvár–Öreghegy-Máriavölgy) • Kégl-kastély (Székesfehérvár-Csalapuszta) • Simay–Holczer-kastély (Székesfehérvár-Kisfalud) • Sajnovics–Batthyány–Dreher-kastély (Tordas) • Zichy-kastély (Vajta) • Zichy–Wenckheim-kastély (Vajta) • Ürményi-kastély (Vál) • Beck-kastély (Velence) • Hauszmann–Gschwindt-kastély (Velence) • Meszleny-kastély (Velence) • Meszleny–Wenckheim-kastély (Velence) • Zichy-nagykastély (Zichyújfalu-Újfalupuszta)
Kúriák, vadászkastélyok (nem teljes lista)	Bissingen–Zichy-kúria (Aba) • Zichy–Bolváry-kúria (Aba) • Zichy-kúria (Adony) • Korsós-kúria (Baracska) • Kozma-kúria (Baracska) • Ódor-kúria (Baracska) • Raymand-kúria (Baracska) • Magasházy-kúria (Baracska-Gellértpuszta) • Csók–Szluha–Kiss-kúria (Cece) • Festetics-kúria (Dég) • Montbach–Frankl-kúria (Dunaújváros) • Sigray-kúria (Dunaújváros-Sándorpuszta) • Frankl-kúria (Dunaújváros-Szedrespuszta) • Schrikker-kúria (Enying-Balatonbozsok) • Eötvös-kúria (Ercsi) • Wimpffen-kúria (Ercsi) • Wimpffen–Zerkovitz-kúria (Ercsi-Sinatelep) • pérposti kúria (Gárdony-Dinnyés) • Fiáth–Nagy-kúria (Hantos) • Kenessey-kúria (Kápolnásnyék) • Vörösmarty-kúria (Kápolnásnyék) • Trauttenberg–Ivánka-kúria (Pátka) • Palkovits-kúria (Perkáta-Kisperkáta) • Haggenmacher-vadászkastély (Pusztavám) • Jankovich-kúria (Rácalmás) • Zichy-kúria (Sárbogárd-Kislók) • Zichy-kúria (Sárbogárd-Sárszentmiklós) • Zichy–Szterényi-kúria (Sárszentmihály) • Zichy–Grünfeld–Gerlóczi-kúria (Soponya-Tarnóca) • Zichy-kúria (Tác-Világospuszta) • Manndorff–Wickenburg-kúria (Velence)
Elpusztult/lebontott kastélyok és kúriák (nem teljes lista)	Gräber-kúria (Aba) • Fiáth-kúria (Hantos-Középhantos) • Farkas-kastély (Mezőfalva-Farkasismánd) • Dániel-kúria (Kápolnásnyék-Pettend) • Földváry–Luczenbacher-kastély (Kápolnásnyék-Pettend) • Haltenberger-kúria (Kápolnásnyék-Pettend) • Sárközy-kúria (Kápolnásnyék-Pettend) • Széchenyi-kastély (Sárszentmihály-Sárpentele) • Zichy-kúria (Szabadegyháza-Hippolitpuszta) • Meszleny–Mandorff–Pick-kastély (Velence-Tükröspuszta) • Zichy-kiskastély (Zichyújfalu-Újfalupuszta)