Belgorod

	Belgorod (Белгород)
	A város központja és északi része
; Belgorod címere	; Belgorod zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Belgorodi terület
Alapítás éve	993
Városi jogokat kapott	1596
Polgármester	Vaszilij Nyikolajevics Potrjaszajev
Irányítószám	308000
Körzethívószám	+7 4722
Autórendszám kódja	31
Testvérvárosok	Lista Wakefield; Harkiv; Herne; Opole; Vyshhorod; Pryluky; Luhanszk; Niš; Orjol; Szevasztopol; Csangcsun; Jevpatorija; Szumi; City of Wakefield; Kurszk;
	Népesség
Teljes népesség	358 286 fő (2009); 356 402 fő (2010); 357 655 fő (2011); 366 110 fő (2012); 373 528 fő (2013); 379 508 fő (2014); 384 425 fő (2015); 387 090 fő (2016); 391 135 fő (2017); 391 554 fő (2018); 392 426 fő (2019); 394 142 fő (2020); 339 978 fő (2021);
	Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	130 m
Terület	153,1 km²
Időzóna	UTC+3 nyáron UTC+4
	Elhelyezkedése
	Belgorod Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 50° 36′, k. h. 36° 36′Koordináták: é. sz. 50° 36′, k. h. 36° 36′
	Belgorod Pozíció a Belgorodi terület térképén
	Belgorod weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Belgorod témájú médiaállományokat.

Belgorod (oroszul: Белгород) város Oroszország nyugati részén, a Donyec folyó mentén, 40 km-re az orosz-ukrán határtól. A Belgorodi terület adminisztratív központja.

Népessége: 353 043 fő (2008), 356 402 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[3]

Történelme[szerkesztés]

A Belgorod név (mint a szerbiai Belgrád) a szláv fehér város szóból ered, mivel a város környékén sok a fehér mészkő. A települést először 1237-ben említik, amikor Batu kán csapatai pusztították. 1596-ban itt volt Borisz Godunov egyik erődje, melyet a krími tatárok ellen állítottak föl a déli határok védelme érdekében.

Miután az orosz határt délebbre jelölték ki, az erődöt elhanyagolták és a várost Kurszk igazgatása alá helyezték. A poltavai csata előestéjén Nagy Péter idelátogatott, és egy egész sereget állomásoztatott itt.

A második világháború kurszki csatájában egy Belgorod környéki falu, Prohorovka (Прохоровка) volt a történelem legnagyobb tankcsatájának színhelye (1943. július 12-én). Második világháborús emlékmű a Belgorodi Dioráma és egy hatalmas katedrális Prohorovkában.

A város a Belgorodi terület egyik ipari és kulturális központja, melyet 1954-ben alapítottak. Fő oktatási központjai a Belgorodi Suhov Állami Technológiai Egyetem, a Belgorodi Állami Egyetem, a Belgorodi Mezőgazdasági Akadémia és a Belgorodi Pénzügyi Akadémia. A Belgorodi Akadémiai Színházat a 19. század egyik híres színészéről, Mihail Szemjonovics Scsepkinről (oroszul: Михаил Семёнович Щепкин) nevezték el. A várost szolgálja a belgorodi repülőtér.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt születtek:

Vaszilij Garbuzov (1911–1986) szovjet közgazdász és politikus, a Szovjetunió pénzügyminisztere
Szvetlana Horkina, (1979–) kétszeres olimpiai bajnok orosz tornász. A város sportcentrumot építtetett a tiszteletére, amely előtt egy Horkina-szobor látható.
Szerhij Kuznyecov (1963–) szovjet-ukrán labdarúgó
Andrej Lutaj (1986–) orosz műkorcsolyázó
Nyikolaj Szlicsenko (1934–2023) roma származású szovjet-orosz színész, énekes, színházi rendező, színigazgató
A város díszpolgárai:
- Alekszej Leonov űrhajós, az első ember, aki kilépett a világűrbe.
- Georgij Zsukov, a Szovjetunió marsallja.
- Ivan Konyev, a Szovjetunió marsallja.
- Fjodor Jemeljanyenko MMA-világbajnok.