Ugrás a tartalomhoz

Bőzsöny Ferenc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bőzsöny Ferenc
A Csodák között élünk című könyvben Koós Gyula felvétele
A Csodák között élünk című könyvben
Koós Gyula felvétele
Született1931. január 7.
Pécs
Elhunyt2018. október 25. (87 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásanyelvész,
előadóművész,
tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Bőzsöny Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bőzsöny Ferenc (Pécs, 1931. január 7.[2]Budapest, 2018. október 25.) Kazinczy-díjas bemondó, előadóművész, tanár, a Magyar Rádió főbemondója. A „Magyar Rádió hangja”, a tiszta, érthető beszéd egyik etalonja volt.

Élete

[szerkesztés]

Családjával Budapestre költözött. Papnak készült, 1947-ben Veszprémben a Piarista Gimnáziumban tanult, ahol osztálytársa volt többek között Mádl Ferenc későbbi köztársasági elnök is. 1952-ben az akkori hatalom feloszlatta a gimnáziumot; főiskolára és egyetemre öt ízben sem vették fel, származása és előélete miatt. Esztergomban volt sorkatona, ahol egyik parancsnoka tanácsára jelentkezett rádióbemondónak. Többszöri meghallgatás után a több mint 3000 pályázó közül végül egyedüliként került a Magyar Rádióhoz. 1956. augusztus 24-én szólalt meg először élőben a Kossuth Rádióban 16 óra 30 perckor. A forradalom napjaiban személyes tanúja, résztvevője volt a rádióban történt eseményeknek. Rádiósként már felvették az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar–történelem szakára, ahol tanári képesítést szerzett, majd újabb három év angol szak után magyar nyelvészetből doktorált 1973-ban.[2]

A Magyar Televízió népszerű műsorának, a Delta kisfilmjeinek egyik állandó narrátora volt. 2000 pünkösdjétől indult el a rádióban a magyar harangok történetét bemutató Déli harangszó című sorozat,[2] amelynek során minden héten más-más Kárpát-medencei magyar templom harangja szól délben a Kossuth Rádióban. Ennek narrátori feladatait a kezdetektől ellátta. Több mint 300 harangot szólaltattak meg. Több nevezetes személy temetését is levezette: Horthy Miklós kormányzó kenderesi újratemetését, Bethlen István miniszterelnök hamvainak hazai földbe helyezését és Grósz Károly temetését. A Mesélő Krónikák című ismeretterjesztő műsort is ő vezette.[2]

Érdekességként megemlíthető, hogy a Váci utcai, egykori Fontana Üzletház előtt álló Hermész-kút, részben neki köszönhető, hiszen a Duna utcai ház bontásakor a szobrot az ő kérésére mentették meg.[3] A szobor előbb a Magyar Rádió kertjébe, majd Zebegénybe került. Az 1985-ben bronzból újraöntött szobor a kúttal, 1983-tól volt a Váci utca dísze.

Szakmai pozíciók

[szerkesztés]

1973-tól tagja volt a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, majd később a Magyar Rádió nyelvi bizottságának. Az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökségi tagja, elnöke volt a Magyar Nemzeti Fórumnak, a Lezsák Sándor vezetésével, 2004. március 5-én, Veszprémben megalapított Mindszenty társaság 15 „alapító atyáinak” egyike. Nyugalomba vonulását követően a Központi Papnevelő Intézet rektora, Bíró László püspök meghívására az intézet retorikatanára lett.

Művei

[szerkesztés]
  • A nagyítás, túlzás, kicsinyítés stilisztikai vizsgálata a Magyar Rádió nyelvében; ELTE, Budapest, 1975 (Nyelvtudományi dolgozatok)
  • A fehér szmokingos lovag, i. m. Reithauser Frigyes; szerk. Koltay Gábor, Bőzsöny Ferenc; Szabad Tér, Budapest, 2001
  • Aki a harangért szól… azaz Harangszótól a hangszórón át harangszóig, avagy Bőzsöny, azaz mélyhangú érchegység a dumakanyarban”; Schöck Bt., Szekszárd, 2006 + CD-ROM

Hangoskönyv

[szerkesztés]

Sikerei, díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://resolver.pim.hu/auth/PIM48825, Bőzsöny Ferenc, 2019. december 27.
  2. a b c d e f Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 120. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  3. Kincses Belváros Kalendáriuma 2011 Egy hang a Duna-partról, Dr Bőzsöny Ferenc , 15. oldal

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Balássy László, Szeghalmi Elemér.szerk.: Czoborczy Bence: Csodák között élünk – Művészek vallomásai Istenről, hitről, önmagukról, Koós Gyula fekete-fehér fotóival illusztrálva, Miskolc: Új Misszió (1990)