Ugrás a tartalomhoz

Arzamasz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arzamasz (Арзама́с)
A Feltámadás temploma
A Feltámadás temploma
Arzamasz címere
Arzamasz címere
Arzamasz zászlaja
Arzamasz zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyNyizsnyij Novgorod-i terület
Alapítás éve1578
PolgármesterTatjana Jurjewna Parussowa
Irányítószám607220–607233
Körzethívószám83147
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 10 300 fő (1856)
  • 11 000 fő (1897)
  • 18 900 fő (1913)
  • 15 000 fő (1926)
  • 21 000 fő (1931)
  • 26 000 fő (1939)
  • 41 518 fő (1959)
  • 57 000 fő (1967)
  • 67 459 fő (1970)
  • 77 000 fő (1973)
  • 86 000 fő (1975)[1]
  • 86 000 fő (1976)
  • 93 251 fő (1979)
  • 100 000 fő (1982)[2]
  • 94 000 fő (1985)
  • 99 000 fő (1986)
  • 108 000 fő (1987)
  • 108 951 fő (1989)
  • 110 000 fő (1990)[3]
  • 112 000 fő (1991)
  • 112 000 fő (1992)
  • 112 000 fő (1993)
  • 112 000 fő (1994)
  • 112 000 fő (1995)
  • 112 000 fő (1996)
  • 112 000 fő (1997)
  • 111 000 fő (1998)
  • 111 300 fő (1999)
  • 110 700 fő (2000)
  • 109 600 fő (2001)
  • 109 432 fő (2002)
  • 109 400 fő (2003)
  • 108 400 fő (2004)
  • 107 600 fő (2005)
  • 106 800 fő (2006)
  • 106 300 fő (2007)
  • 106 075 fő (2008)[4]
  • 105 787 fő (2009)
  • 106 362 fő (2010)
  • 106 248 fő (2011)[4]
  • 105 667 fő (2012)
  • 105 344 fő (2013)
  • 105 065 fő (2014)
  • 104 831 fő (2015)
  • 104 785 fő (2016)
  • 104 547 fő (2017)
  • 104 140 fő (2018)
  • 103 930 fő (2019)
  • 103 979 fő (2020)
  • 104 908 fő (2021)
  • 103 997 fő (2023)
Földrajzi adatok
IdőzónaMSK (UTC+ 3)
Elhelyezkedése
Arzamasz (Oroszország)
Arzamasz
Arzamasz
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 23′ 00″, k. h. 43° 50′ 00″Koordináták: é. sz. 55° 23′ 00″, k. h. 43° 50′ 00″
Arzamasz (Nyizsnyij Novgorod-i terület)
Arzamasz
Arzamasz
Pozíció a Nyizsnyij Novgorod-i terület térképén
Arzamasz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arzamasz témájú médiaállományokat.

Arzamasz (oroszul: Арзамас) város Oroszország Nyizsnyij Novgorod-i területén. A Tyosa folyó mentén (az Oka mellékfolyója), Moszkvától 400 km-re keletre fekszik. Népessége: 108 951 (1989. évi népszámlálási adat); 109 432 (2002. évi népszámlálási adat); 106 362 (2010. évi népszámlálási adat).[5]

Története[szerkesztés]

Arzamaszt 1578-ban alapította Rettegett Iván cár. Ebben az időszakban mordvinok népesítették be a területet. 1737-ben több mint 7000 ember élt Arzamaszban és a város kulcsfontosságúvá vált mint a Moszkva és Oroszország keleti része közötti tranzitútvonal egyik központja. Híres volt libáiról, hagymájáról és bőrdíszművességéről.

Nagy Katalin 1781-ben hivatalosan is városi rangra emelte Arzamaszt. A 19. században Arzamasz templomainak és katedrálisainak száma meghaladta a 20-at, közöttük említve a Feltámadás katedrálist. A katedrális birodalmi stílusban épült, emléket állítva az oroszok 1812-ben Napóleon felett aratott győzelmének.

Arzamaszban az Alekszandr Sztupin művészeti iskola 1802 és 1862 közötti működése alatt sok híres orosz művész tanult, köztük Vaszilij Perov.

1954–1957 között Arzamasz volt az Arzamasz terület központja.

Arzamasz város neve a tőle nem messze fekvő Arzamasz–16 (korábban és ma: Szarov) zárt városról vált híressé, ahol az atomfegyverek fejlesztésével foglalkozó kutatóintézet működik.

Jelentős ipari központ, melyben a gépgyártás domináns. Ott működik a GAZ Csoporthoz tartozó, harcjárműveket gyártó Arzamaszi Gépgyár.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]