Hódmezővásárhelyi zsinagóga
| Hódmezővásárhelyi zsinagóga | |
 | |
| Település | Hódmezővásárhely |
| Ország |  Magyarország |
| Vallás | zsidó |
| Építési adatok | |
| Stílus | szecesszió |
| Építés kezdete | 1857 |
| Építés befejezése | 1857 (1908-ban átalakítva Müller Miksa tervei szerint) |
| Rekonstrukciók évei | 2004 |
| Tervező | Busch Miklós |
| Alapadatok | |
| Torony | 2 |
| Elhelyezkedése | |
 Hódmezővásárhelyi zsinagóga
Pozíció Hódmezővásárhely térképén
| |
 é. sz. 46° 25′ 04″, k. h. 20° 19′ 47″46.417806°N 20.329694°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 04″, k. h. 20° 19′ 47″46.417806°N 20.329694°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hódmezővásárhelyi zsinagóga témájú médiaállományokat. | |
A szecessziós stílusú Hódmezővásárhelyi zsinagóga a Szent István tér 2. szám alatt található. Az épületet 1850 és 1989 között többször bővítették, felújították, 2004-ben a környezetével együtt a holokauszt 60. évfordulójára újult meg.
Története
[szerkesztés]Hódmezővásárhelyen a zsidó hitéletről 1810-től vannak adatok. Az első imaház építése 1833-ban kezdődött meg a Károlyi György földesúrtól adományozott telken. A hitéleti központot fokozatosan bővítették, s 1850-re vált szükségessé nagyobb, a megnövekedett közösség igényeit kielégítő imaház felépítésére. Az új zsinagóga Busch Miklós szentesi építőmester tervei alapján 1857-re készült el.
Időközben a zsidó közösség megtízszereződött, és 1905-re újabb bővítés vált szükségessé. A következő évben kiírt pályázatot Müller Miksa nyerte, akinek szecessziós épületei máig meghatározóak a dél-alföldi szecesszió szempontjából. Az átalakítás, mely 1908-ban zárult le főleg a főhomlokzatot érintette, míg a zsinagóga többi részét csak kis mértékben változtatták meg. A középkori katedrálisok kapuzatát idéző porta felett szecessziós rózsaablak található, mely körül a héber felirat magyar jelentése: „Azt mondom az Örökkévalóról: menedékem és váram, Istenem, akiben bízom.”
A holokauszt során a hódmezővásárhelyi zsidóság létszáma töredékére zsugorodott, megkezdődött az épület fokozatos romlása.
Napjainkban
[szerkesztés]
Az épület a nyolcvanas évekre életveszélyessé vált, az összedőlés veszélye fenyegette. A zsinagógát 1984-ben a Város megvásárolta a hitközségtől. 1989-ben kezdődtek nagymértékű felújítások Sisa Béla műemlékvédelmi szakember, építész irányításával. Ekkor újultak meg az időközben szinte teljesen elpusztult díszes üvegablakok Kovács Júlia Ferenczy Noémi-díjas üvegművész és férje Szilágyi András közreműködésével. Az épületen 2004-ben további felújításokat eszközöltek, környezetével együtt a holokauszt 60. évfordulójára újult meg. Jelenleg teljes pompájában fogadja a látogatókat.
Az épület különleges abból a szempontból is, hogy eredeti berendezéseivel együtt maradt meg. A különleges, kézzel faragott padok eredeti állapotukban maradtak fenn. Ezeket is helyreállítva láthatjuk ma a zsinagógában. Az épület melletti egykori zsidó iskolában Holokauszt Emlékközpont működik, az épület a hitélet mellett rendezvények számára is helyet biztosít.
