Ugrás a tartalomhoz

Sziki káka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Zsióka szócikkből átirányítva)
Sziki káka
A természetes élőhelyén
A természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Palkafélék (Cyperaceae)
Nemzetség: Bolboschoenus
Faj: B. maritimus
Tudományos név
Bolboschoenus maritimus
(L.) Palla
Szinonimák
  • Basionym
    • Scirpus maritimus L., Sp. Pl.: 51 (1753)
  • Homotypic
    • Scirpus maritimus var. genuinus Godr., Fl. Lorraine 3: 91 (1844), nom. inval.
    • Reigera maritima (L.) Opiz, Seznam: 83 (1852)
    • Schoenoplectus maritimus (L.) Lye, Blyttia 29: 145 (1971)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sziki káka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sziki káka témájú médiaállományokat és Sziki káka témájú kategóriát.

A sziki káka (Bolboschoenus maritimus) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának perjevirágúak (Poales) rendjébe, ezen belül a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A sziki káka világszerte előfordul. Egyes helyeken termesztik is.

Alfajai

[szerkesztés]
  • Bolboschoenus maritimus subsp. affinis (Roth) T.Koyama, Brittonia 31: 284 (1979)
  • Bolboschoenus maritimus subsp. maritimus
  • Bolboschoenus maritimus subsp. paludosus (A.Nelson) T.Koyama, Acta Phytotax. Geobot. 31: 148 (1980)

Megjelenése

[szerkesztés]

A sziki káka 30-120 centiméter magas, kúszó gyöktörzsű, évelő növény. Szárai laza csoportokat alkotnak, mereven feltörők vagy felül kissé elhajlók, éles háromszögletűek, levelesek. A levelek laposak, szálasak, legfeljebb 8 milliméter szélesek, szélük érdes. A tőlevelek hüvelye feketés-barna. A virágzat végálló, tömött fejecske- vagy ecsetszerű. A murvalevelek szálasak, a virágzatnál hosszabbak. A nagy, barnás vagy feketés színű, hosszúkás füzérkék egyenként vagy többesével ülnek, esetleg nyelesek, sokvirágúak. A tojás alakú pelyvák barnák, csúcsuk kicsípett, közepén szálkás, az oldalkaréjok hegyesek. A virágtakaró többnyire 6, a hátoldalán érdes sertéből áll. A virágbanporzó és 3 vagy 2 bibe található. A termés fordított tojás alakú, fényesen barna.

Életmódja

[szerkesztés]

A sziki káka tápanyagban gazdag, sós iszap- vagy homoktalajokon nő. A virágzási ideje június–augusztus között van, szórványosan egészen októberig is nyílik.

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]