Winkel tripel vetülete
Winkel tripel vetülete (vagy Winkel Tripel) egy általános torzulású, képzetes vetület. Ez a vetület pólusvonalas, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pólus képe egyenes. A pólusvonal olyan hosszú, mint a valódi hengervetület hossztartó parallelkör hosszának a fele. Az egyenlítő ekvidisztáns, ez annyit tesz, hogy a hosszúsági körök az egyenlítőt egyenlő részekre osztják. Az egyenlítő hossza megegyezik az elméleti hossztartó egyenlítő és a választott hossztartó parallelkör átlagával. Ez a parallelkör (φ0) legtöbbször a 40° vagy az 50°28' szélességi kör. A középmeridián ennél a vetületnél hossztartó. Általában világtérképek megjelenítéséhez alkalmazzák.
Története
[szerkesztés]Oswald Winkle "Tripel"-nek nevezte el vetületét és 1921-ben hozta nyilvánosságra. Az európai geokartográfia számára hozta létre világtérképek megjelenítéséhez. A vetület kifejezetten népszerűvé vált a német nyelvterületeken.
Alkalmazása
[szerkesztés]A fokhálózat torzulásainak kiszámítása a parciális deriváltakból kapott általános képletekkel lehetséges. Az átlagos torzultsága a gyakorlatban használt vetületek között a legkisebb, a kontinensek alakjai csak csekély mértékben deformálódnak. Ezért előnyös kifejezetten a világ- és az ehhez a területhez kapcsolódó tematikus térképek ábrázolására. Iskolai térképekhez is előszeretettel használják.
Térinformatikai szoftverekben ellipszoid felületen World Winkel, gömbön Sphere Winkel néven található meg. Számuk az EPSG katalógusban 54018, illetve 53018.
Egyenletei
[szerkesztés]ahol λ a középmeridiántól való szögtávolság,
φ a szélességi kör,
φ0 a hossztartó parallelkör,
sinc a kardinális szinusz függvény, és
Winkel javaslata a hossztartó parallelkörre (50°28'):
Források
[szerkesztés]- Györffy János: Térképészet és geoinformatika II. – Térképvetületek, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2012