Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2010-04-21

A Tudakozó főoldala • Én szeretnék választ adni! •  Archívum •  Eszmecsere a válaszadó önkéntesek között• Válaszadó sablonok •  TUGYIK

Egy szótárba illő kérdésnek, a szavak értelmezésének inkább a Wikiszótárban nézz utána.
A Wikipédia Tudakozójának önkéntesei vagyunk, és enciklopédiába, lexikonba való témákban igyekszünk választ adni. Megkérünk, hogy először a Wikipédia automatizált belső keresőjével próbáld a választ megkeresni, és csak ha ott nem találtad meg, akkor kattints ide, és tedd fel nekünk a kérdésedet!

A kérdésed (nem a válasz még!) egy-két perc elmúltával a mai kérdéseket tartalmazó lap alján fog látszani.
(Ha mégsem látszana, akkor próbáld meg a lapot a böngésződben frissíteni.)
Kérünk, hogy legyél türelemmel – itt mindenki a szabad idejét fordítja arra, hogy a segítségedre legyen.
Esetleg csak holnap, holnapután akad valaki, aki válaszolni tud neked, sőt néha még később írnak be egy választ a már archivált lapra.
Ha a mai lapot később keresed, ezt írd be a keresőablakba: Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-29, vagy keresd az Archívumban.

A legutóbbi pár nap:

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-25 Négy napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-26 Három napja

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-27 Tegnapelőtt

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-28 Tegnap

Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2024-11-29 Ma

2010. 4. 18. « 2010. 4. 19. « 2010. 4. 20. « 2010. 4. 21. » 2010. 4. 22. » 2010. 4. 23. » 2010. 4. 24.

Kullancsok

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy tud-e ugrani vagy repülni a kullancs és tényleg a fülünkbe mászik a fülbemászó bogár?

--78.0.73.212 (vita) 2010. április 21., 17:50 (CEST)

A kullancs ugrani tud, de nincsenek szárnyai, nem repül. A fülbemászó nem mászik fülbe, ez tévhit. Szalakóta ^vita 2010. április 21., 17:58 (CEST)

pontosítanék

A fülbemászó szereti a rejtett zugokat, réseket - elképzelhető hogy egy fekvő ember fülét is rejtekhelynek nézi veszély esetén. Ennek elenyésző az esélye, ugyanakkor akármilyen egyéb kis lény is belekerülhet pl. tücsök és csótány. – Rodrigó ⇔ 2010. április 21., 19:30 (CEST)

megnyugtatás

Az előbbieket elképzelni is elég kellemetlen érzés, ezért azt hadd tegyem hozzá, hogy egy rovar kapirgálására a fül környékén még egy alvó ember is fel szokott ébredni, vagyis a fülbemászás igen ritkán sikerül. És akkor sincs vége a világnak, mert a rovart ki lehet a fülből rázni, de a legrosszabb esetben is egy orvos csipesszel ki tudja venni. Az a horrorszerű történet, hogy a rovar átrágja magát egészen az agyig, csak babona, ijesztgetés, jó pár akadályt kellene ehhez leküzdenie a ritka vérszomjas bogárnak. - Orion 8 ^vita 2010. április 22., 15:55 (CEST)

A kullancs nem tud ugrani, az a bolha :-) Általában fűszálakról kapaszkodik fel az arrajárók lábára. --Tgr^{vita•IRC•WP•PR} 2010. április 22., 16:29 (CEST)

• A Magyar Parazitológusok Társasága egy honlapot hozott létre a kullancsokról való szakszerű tájékozódás érdekében, és ott írja Dr. Földvári Gábor (Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Parazitológiai és Állattani Tanszék) a következőt:

Gyakori tévhit, hogy a kullancsok fák koronájáról esnének, netán ugranának az emberre. Mindhárom aktív fejlődési stádiumuk olyan gazdát keres magának, amely az aljnövényzetben vagy a cserje-bokorszinten, legfeljebb 2 méter magasságban közelíthető meg. Mivel ugrani nem képesek, leginkább a növényzeten várják az arra haladó gerinces állatokat, és ha sikerült felkapaszkodni rá, a hőérzékelő receptoraik segítségével egy kapilláris eret keresnek, ahol megkezdhetik a vérszívást.

Karmela^üzenőlap 2010. április 22., 18:54 (CEST)

Vulkán kilökött anyaga helyére mi kerül

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra. Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Pista

Azt szeretném megtudni, hogy a vulkáni hamu hejébe mi fog lépni.Hogy a föld kéreg alatt mi hozza létre ezt a nagy nyomást.

Az én kíváncsiságom az az hogy, a óceánok magas sziklás szegélyénél,a tenger víz eróziója egész magasan meglátszik a szikla oldalán.És én arra a következtetésre tudok csak gondolni,hogy a vulkáni hamu jelen esetben az Izlandi kitörést figyelembe véve a tenger víz kerül a hejébe.A föld belsejéből a izzó kőzet helyébe is.És mivel tudjuk hogy a viznek nagy a feszítő ereje,és ez okozhatja a meg gyengült kéreg felrepedését.Ha ez az elmélet valamenyire nem fedi a valóságot,akkor a vulkán kitörésekből kébződött szigetek nagysága,az óceánok vízszint emelkedést mutatnának.

--78.92.205.131 (vita) 2010. április 21., 19:41 (CEST)

válasz:

Ha a vulkán kürtőjébe víz jut, az azonnal gőzzé változik, hiszen - videókon, tévéfelvételeken láthatod - a felszínre jutó magma (azaz: láva) hőmérséklete igen magas, ízzik. Vagyis hőmérséklete többszáz fok, a víz viszont „csak” 100 fokon már gőzzé válik - vagyis mint egy kéményen rögtön el is távozik a kürtőből a gőz. Az izlandi vulkán robbanását az okozta, hogy a vulkán egy gleccsermező alatt van - a gleccserjég vastagsága pedig tíz és száz méterekben mérhető. Vagyis, amíg ki nem lyukadt a vulkán hőjétől a gleccser jege a kráter felett, ez a jég - mint egy kuktafazék fedője - lefojtotta a vulkán kitörését.

A vulkán kürtőjében nincs üreg. Lávaanyaggal van tele. További részletekért olvasd el Föld és Vulkán című szócikkeinket.

vitorla^vita 2010. április 21., 20:53 (CEST)

kiegészítés:

Egy víz alatti vulkán térfogata úgyszólván kimutathatatlanul kevés az óceán víztömegének a térfogatához képest, a vízszintben nagyobb ingadozást okoz a párolgás, a jéghegyek össztömegének ingadozása, az árapályról már nem is beszélve. Viszont ha egy új vulkán miatt megemelkedik a tengerfenék azon a helyen, valamennyicskét talán lesüllyed a fenék körülötte. A földkéreg, ezt tudjuk, hatalmas táblákból áll, amelyek az alattuk levő, majdhogynem a teljes földgolyót kitevő olvadt kőzet felszínén úsznak. Mint ahogy a vékony jégtáblák úsznak a víz tetején. A kéreg szilárd anyaga ekkora méretekben már kissé képlékeny, törékeny, nem teljesen merev táblákról van szó. A földkéreg tábláinak tektonikus mozgása meglehetősen lassú, ámde megállíthatatlanul erős. Ahogy a jég is össze tud torlódni a víz tetején, ezek a táblák is egymásra torlódnak egy kicsit. Az egyik tábla széle a másik fölé gyűrődik, a másik tábla széle pedig kicsit lesüllyed, lemorzsolódik, és beleolvad a kéreg alatti olvadékba. Két tábla lassú összetorlódásának a következményei a földrengések.

Ha a sárba ledobunk egymás mellé néhány deszkát, majd rájuk állunk, a deszkák közötti résekben kibuggyan a feltörő sár, amelyet a deszkákra gyakorolt nyomás kényszerít ki a résen. A vulkán ehhez hasonló jelenség. Vagyis ahol a magma a felszínre tör, ott ez azért történt, mert a kéregtáblák ránehezednek az alattuk levő olvadékra, amely viszont rést talált magának és a felszínre tör. Ezért a kitörő magma helyére újabb olvadt anyag kerül, annak a helyére a táblák nyomulnak, amelyekből lemorzsolódnak darabok, a felszínre buggyant olvadék viszont megszilárdul, és így tovább. Mint amikor egy edénnyi olvadt csokoládéra nagyobb darabokra tört csokoládétáblákat teszünk, és hagyjuk, hogy az egész bugyogjon, csúszkáljon.

A magma ott jut a felszínre, ahol a kéregtáblák valamelyikén repedés támad, illetve a táblák közötti résekben. Ez utóbbiakat nevezik törésvonalaknak, és a geológusok már jól ismerik, hogy a földkérgen hol vannak ilyen törésvonalak. A japán szigetek és az USA nyugati széle például ilyen törtésvonalra esnek. Ahol feltorlódtak a táblák, meredek lánchegységeket létrehozva, ott jó eséllyel sejthetünk ilyen törésvonalat is. Az amerikai kontinenseken végighúzódó hegyláncolat jellemzően ilyen. Ezeken a területeken az egymáshoz préselődő táblák meg-megcsúszása okozza a sok földrengést, Chilében, Mexikóban, például.

Egy-kétszáz év viszont e kéregmozgás történetében igen rövid idő, és a hosszú távon a fentiek szerint helyezkedő földkéregben üregek, víznyelők, kürtők és hasonló képződmények kialakulása, ahogy a magmakamra vízzel való feltöltődése is, amelyet vitorla is említett, mikrojelenségnek számítanak és ezek nagyon változatosak és érdekesek. Ha az emberiség közlekedésének és áruszállításának nem vált volna túlságosan is részévé a repülés, akkor a mostani izlandi kitörés is egy viszonylag ártalmatlan érdekesség maradhatna, egy gyerekvulkán prüsszentése. (Jellemző, hogy miután már számos alkalommal elmondtuk magunknak büszkén, hogy mi már "leigáztuk" a természetet, egy elég béketűrő vulkánpöffentés is meg tudja bénítani a kontinens légiforgalmát. És valószínűleg nincs olyan technika és erő az ember birtokában, amellyel ez a pöffentés akár csak késleltethető is lett volna. Újragondolhatjuk ilyenkor a helyünket az Univerzumban.) Szintén vízzel feltöltődő forró földüregek termékei a gejzírek is és a hazánkban is sokfelé megtalálható hőforrások. - Orion 8 ^vita 2010. április 21., 23:57 (CEST)