Wikipédia:Tíz dolog, amit érdemes tudni a Wikipédiáról

Tudnivalók

A Tíz dolog, amit érdemes tudni a Wikipédiáról bepillantást nyújt a Wikipédia egyes részleteibe; főként azoknak, akik azt kevéssé ismerik, például újságíróknak, új szerkesztőknek és olvasóknak. Ezen felvilágosítások nem lepik meg a tapasztalt szerkesztőket, de remélhetőleg segítenek mindenki mást, hogy megfelelően értékeljék munkánkat.

I. A Wikipédia nem eladó

Ha arra vársz, hogy a Wikipédiát megvásárolja egy internet-óriás… hát ne tartsd vissza a lélegzeted (az élettel össze nem egyeztethető sérüléseket szenvedhetsz, amíg ez bekövetkezik). Ez nem kereskedelmi vállalkozás! A honlapot a Wikimédia Alapítvány, egy bejegyzett nonprofit szervezet tartja fenn (San Franciscóban van a központja). Adományok biztosítják működésünket, és legfőbb célunk az, hogy a tudáshoz mindenki ingyen férhessen hozzá.

II. Munkánkat bátran felhasználhatod, néhány feltétellel

A Wikipédia más szabad szoftverekhez (például GNU, Linux és Mozilla Firefox) hasonlóan a tartalmi kérdésekben eltekint a hagyományos szerzői jogvédelemtől. Tartalmát szabad licenc alá helyezte: minden (írott vagy másmilyen) mű, amit csak szerkesztőink elkészítenek, szabadon másolható, módosítható és terjeszthető a CC-BY-SA vagy a GFDL feltételei mellett. Mindössze arra kérünk mindenkit, hogy ilyenkor nevezze meg a Wikipédiát, mint forrást, és ne korlátozza jogilag az innen megszerzett műveket (még akkor sem, ha azokat részben megváltoztatja). A legtöbb, itt található kép, videó és más médiafájl is szabad licenc alá esik. Az egyes fájlok leírásánál megtalálod a megfelelő engedély leírását.

III. Elérhető több mint 290 nyelven

Igaz, hogy csak mintegy 100 Wikipédiában van 10 000-nél több szócikk, ám ez nem azért van, mert nem dolgozunk. A legtöbb nyelven saját (helyi) kezdeményezésre, a többi nyelvtől függetlenül írjuk a cikkeket, bár néhányuk valóban fordítás. A Wikimédia Alapítványt a támogatók egyre szélesedő hálója tartja fent, biztosítva, hogy minden országba eljusson. Sok országban a Wikipédia a tíz leglátogatottabb oldal között szerepel.

IV. Nem változtathatsz meg valójában valamit a Wikipédián…

…mindössze hozzáadhatsz, mivel a Wikipédia adatbázisát úgy tervezték, hogy megőrizzen minden „változtatást”. Az a cikk, amit a címére kattintva meglátsz, a „jelenlegi” változat; minden egyes szerkesztésnél megmarad az új és az előző is. Így bármikor összehasonlíthatjuk a különböző változatokat, és visszaállíthatjuk valamelyik korábbit, ha szükséges. Olvasóként akár az éppen megtekintett változatról is kérhetsz linket, ha a bal oldali menüben a „Link erre a változatra” alpontra kattintasz. Ilyenkor egy olyan linket kapsz, amely mindig a cikknek erre az állapotára mutat (hacsak le nem törlik a cikket; ilyenkor a link csak a Wikipédia adminisztrátorai számára fog működni).

V. Nagyon ügyelünk munkánk minőségére

A cikkek minőségét a Wikipédia irányelveinek összetett rendszere biztosítja. A szerkesztők ellenőrzik a friss változtatásokat, figyelik az érdeklődési körükbe tartozó cikkeket, megjelölik a problémás lapokat, visszavonják a vandalizmust, megvitathatják az egyes cikkek érdemeit, és még sok mást is tehetnek a karbantartás érdekében. A legszínvonalasabb cikkek megkapják a „kiemelt szócikk” rangot, a nem ide való cikkeket pedig törlésre jelölhetik. A „műhelyek” egy-egy kiemelt szakmai területen munkálkodnak. Figyelünk arra, hogy megfelelően végezzük a munkánkat, és soha ne hagyjuk abba az új ötletek gyártását sem.

VI. Nem várjuk el a bizalmat

A folyamatosan változó munkák (amilyen a Wikipédia is) természetéhez hozzátartozik, hogy egyes részei kiválóak, míg más cikkek kétségkívül katasztrofális állapotban vannak (magyarul értéktelenek). Tudjuk, hogy ez így van, és dolgozunk rajtuk. Nagyon igyekszünk, hogy a kiváló/katasztrofális cikkek aránya a lehető legnagyobb legyen, és persze igyekszünk valamilyen módon tudósítani az olvasót arról, hogy az olvasott cikk – szerintünk – milyen állapotú.

A Wikipédia egy enciklopédia, és ez jár némi tartalomkorlátozással: nem elsődleges forrás. Az itt leírtak más források összegyűjtéséből és egyeztetéséből származnak, ezért ajánlott egyes esetekben ellenőrizni az itt talált információt (hacsak a cikk azokat megfelelően alá nem támasztja).

VII. Nem vagyunk egyedül…

…de most kivételesen nem az UFO-król lesz szó. A Wikipédia egy folyamatosan növekvő mozgalom része. A Wikimédia Alapítvány nyolc másik testvérprojektet is működtet, ezek: Wikiszótár, Wikiforrás (szabad források gyűjteménye), Wikimédia Commons (több, mint harminc millió képet, videót és más médiafájlt tartalmazó gyűjtemény), Wikikönyvek (a szerkesztők által írt vagy mások által közrebocsátott könyvek gyűjteménye), Wikiegyetem (tanulói környezet, angolul), Wikihírek (hírportál), Wikidézet (idézetgyűjtemény) és Wikifajok (az élőlények kategorizálása). A Wikipédiához hasonlóan ezek is nyílt projektek, bárki szabadon felhasználhatja vagy bővítheti őket.

VIII. Gyűjtjük a tudást, nem birtokoljuk

A Wikipédia cikkei nem „valakihez” tartoznak, hanem önkéntesek közös munkájának eredményei. Függetlenül attól, hogy a cikket elismert szakember vagy laikus szerkeszti-e, az egyetlen szempont annak minősége. Megköveteljük, hogy az itt közzétett információ minden fontos állítása ellenőrizhető legyen pontos forrásmegjelöléssel. A Wikipédia nem támogatja saját berkein belül az egyéni kutatások terjesztését. A Wikipédiára csak ellenőrizhető információ tölthető fel, és szerkesztőknek emellett még a semleges nézőpont elvét is követniük kell.

IX. Itt nincs diktatúra, sem más politikai berendezkedés

A Wikimédia Alapítványt a kuratóriumi tagok irányítják, legtöbbjük maga is a Wikipédia szerkesztője. Ők többnyire nem vesznek részt a szerkesztések vitáiban, és a projektek a szerkesztők közös megegyezései alapján fejlődnek. A Wikipédia teljesen átlátható és gyakran önkritikus, az ellentmondásokat nyílt vitákban oldják fel, és ha ezeket elég fontosnak ítélik, archiválják is őket.

X. Hosszú távra tervezünk

Azt szeretnénk, ha a Wikipédia legalább száz évig fennmaradna… persze csak ha addigra nem válik valami ennél is kiemelkedőbb alkotássá. Minden részletét:

• az engedélyeket,
• a szervezeti rendjét és és vezetőinek rendszerét,
• nemzetközi stílusát,
• a források előteremtésére kidolgozott stratégiáit,
• a szabad szoftverek használatát

ezt szem előtt tartva dolgoztuk ki. Igyekezetünk, hogy ezt meg is valósítsuk, soha nem ér véget. Szeretnénk segíteni egy olyan világ létrehozását, amelyben minden egyes ember szabadon elérheti az emberiség összegyűjtött tudását. Ez a célunk – és ehhez szükségünk van minden segítségre.

Lásd még

• Wikipédia:Tíz dolog, amit érdemes tudni a Wikipédián található képekről‎