Frank Wedekind
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Frank Wedekind | |
 | |
| Született | 1864. július 24.[1][2][3][4][5] Hannover[6][7] |
| Elhunyt | 1918. március 9. (53 évesen)[1][8][2][3][4] München[9][7] |
| Álneve | Hugo von Trenck |
| Állampolgársága | porosz |
| Házastársa | Tilly Wedekind |
| Gyermekei | három gyermek:
|
| Szülei | Emilie Wedekind-Kammerer Friedrich Wilhelm Wedekind |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Sírhelye | müncheni Waldfriedhof |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Frank Wedekind témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Frank Wedekind (teljes nevén: Frank Robert Wedekind) (Hannover, 1864. július 24. – München, 1918. március 9.) német drámaíró.
Stílusa, jelentősége
[szerkesztés]Wedekind stílusa expresszionista, szecessziós, de a jelenetek ábrázolásában gyakran naturalisztikus: ezek csak egymásutánjukban keltenek groteszk hatást. Strindberggel együtt őt nevezhetjük az expresszionizmus előfutárának. Brechtre, Ödön von Horváthra, Ernst Tollerre, Lion Feuchtwangerre is hatott.
Kosztolányi Dezső szerint: "Kalandos, bohócszerű egyéniség. Minden munkája heves vita tárgya. Lírája regényesen fura. Legtöbb verse: gyászos fintor." (Idegen költők anthológiája II., 1937, Révai, Budapest, 143. old.)
Ifjúsága
[szerkesztés]Német orvos és magyar színésznő fiaként született. A család sokat utazott. Wedekind az ifjúságát Párizsban töltötte, de megfordult Svájcban is. Újságíró, kabaré igazgatója. Szatirikus verseket írt II. Vilmos német császárról, ezért felségsértés vádjával 7 hónap börtönre ítélték.
Művei
[szerkesztés]Első darabját (A tavasz ébredése; Frühlings Erwachen) 1891-ben írta. A szenteskedő, polgári tisztességben megőszült felnőttek érzéketlensége miatt a serdülők ébredő szexuális ösztöneiket torz módon élik ki: Johannes az Ernsttel való csókolózásban, Melchior és Wendla brutális, érzelem nélküli szexben. Wendla, akit anyja a gólyamesével hülyít, belehal a gyermekszülésbe, de csak a bába abortív szerei miatt. Melchiort kicsapják egy affér miatt a gimnáziumból, apja javítóintézetbe adja. A félállati körülmények közt élő gyerekek közül Melchior megszökik. A temetőben a félőrült fiú előtt megjelenik öngyilkos barátja, Moritz és egy álarcos, akik Melchior énjének ilyen meg olyan oldalai: Moritz az öngyilkosságra csábítja ("Nyújtsd a kezedet."), az álarcos a társadalomba, emberek közé vinné, s Melchior vele megy el, azaz "beilleszkedik a társadalomba". Nagy siker és botrány. A következő években Wedekind színészként is fellépett saját darabjaiban.
- 1895: A föld szelleme (Erdgeist), majd folytatása, a Pandora szelencéje (Die Büchse der Pandora, 1904) egy vonzó, romlott nőről, Luluról, akinek senki sem tud ellenállni, s akit végül Hasfelmetsző Jack öl meg Londonban. A darabból Alban Berg írt operát Lulu címmel.
- A következő darabjai: A kamaraénekes (Der Kammersänger, 1899), Muzsika (Musik, 1906), Haláltánc (Totentanz, 1906), Franziska (1910) is Wedekind örök témáját, a férfi és nő torzult viszonyát ábrázolják. Wedekind nem tudott meglenni nők nélkül. Nőalakjai gyakran szinte démoni szörnyetegek.
- Keith márki (Die Marquis von Keith, 1900) egy Hlesztakov-forma szélhámos társasági karrierjéről szól.
- További darabjai: Nicolo király, avagy ilyen az élet (König Nicolo, or So ist das Leben, 1902); A cenzúra (Die Zensur, 1908), Wetterstein-kastély (Schloss Wetterstein, 1910), Bismarck (1916), Herakles (1917) stb.
Magyarul megjelent
[szerkesztés]- Tavasz ébredése. Színmű; ford. Szini Gyula; Sachs, Bp., 1908
- Novellák; ford. Karinthy Frigyes; Nyugat, Bp., 1911 (Nyugat könyvtár)
- A hőstenor. Három jelenet; ford. Bánóczi László; Politzer, Bp., 1910 (Modern könyvtár)
- A Föld szelleme. Tragédia; ford. Benedek Marcell; Lampel, Bp., 1911 (Fővárosi színházak műsora)
- Haláltánc. Három jelenet; ford. Karinthy Frigyes; Tevan, Békéscsaba, 1916 (Tevan könyvtár)
- A tavasz ébredése. Gyermektragédia; ford. Pajzs Elemér; Tevan, Békéscsaba, 1918 (Tevan-könyvtár)
- Muzsika. Színmű; ford. Vajda Dénes; Világirodalom, Bp., 192? (A világirodalom gyöngyei)
- Drámák; ford. Bányay Geyza et al., vál. Osztovits Levente, utószó Almási Miklós; Európa, Bp., 1980
- A szerelem elvakít; ford. Karinthy Frigyes, Tandori Dezső; Eri, Bp., 2005 (Kis szerelmes irodalom)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Ведекинд Франк, 2015. szeptember 28.
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Ведекинд Франк, 2015. szeptember 27.
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
