Róka
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Sivatagi róka (Vulpes zerda)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Róka témájú médiaállományokat és Róka témájú kategóriát. |
A róka a ragadozók (Carnivora) rendjén belül a kutyafélék (Canidae) családjában a rövid lábú rókák (Vulpini) nemzetség névadó neme. Rókának Magyarországon többnyire a vörös rókát (Vulpes vulpes) hívják. A Canis nemtől kisebb méretük (5–11 kg), hosszabb, dúsabb farkuk és laposabb koponyájuk különbözteti meg.[1]
Elterjedése
[szerkesztés]A nem fajainak elterjedési területe igen széles, a sivatagoktól az Északi-sarkvidékig, a hegyvidékektől a nyílt síkságokig sokféle élőhelyen megtalálhatóak. Ausztráliába betelepítették. A Vulpes fajok opportunisták, bárhol boldogulnak, ahol élelem és menedék a rendelkezésre áll. Széles körben elterjedtek a külvárosi és városi területeken is, azonban inkább kerülik a nagy ipari területeket.[2] Egyes területeken a rókák általában jobban boldogulnak ott, ahol az ember is jelen van, beleértve számos mezőgazdasági területet, erdőket.[3]
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés]Kis és közepes méretű állatok, általában kisebbek más kutyaféléknél, például a farkasoknál, kutyáknál és sakáloknál. Így például legnagyobb fajuk, a vörös róka átlagosan 4,1–8,7 kg-os, míg a legkisebb faj, a sivatagi róka mindössze 0,7–1,6 kg.[4][5] Szemük és orruk között sötét mintázat húzódik, farkuk hegye is gyakran eltérő színű. Koponyája hosszabb, arcorra hegyesebb a kutyákénál. Hosszú, sűrű bundájuk és bozontos, lekerekített alakú farkuk van, mely legalább félig vagy teljesen olyan hosszú, mint a fej és a test együtt. Tompa karmaik különösen hasznosak ásásnál, miközben felkutatják a zsákmányt.[6] Egyes fajoknak szúrós szaguk van, amely főleg a farok felső részén, a töve közelében található mirigyből ered.[7] Fülük nagy és hegyes, farkuk hosszú és bozontos, pupillájuk függőlegesen megnyúlt elliptikus. A nőstényeknek általában hat emlője van. Noha a kutyafélék végtagjai kifejezetten ahhoz alkalmazkodtak, hogy a szárazföldön gyorsan futhassanak, a Vulpes fajok kerülik a gyors sprintelést, kivéve, ha üldözik őket. A vörös róka esetében például az ugrás, elejtés és mászás adaptációja magában foglalja a hátsó lábak meghosszabbítását az elülsőkhöz képest.
A Vulpes fajok szőrzetének hossza, színe és sűrűsége eltérő. A sivatagi rókának (és más, sivatagban élő rókafajoknak, például a kitrókának) nagy fülük és rövid szőrzetük van, hogy hűvösen tartsák a testüket.[8] Ezzel szemben a sarki rókának kicsi fülei és vastag, szigetelő szőrzete van, hogy melegen tartsa a testét.[9] A vörös, homoki és tibeti rókának fehér farokhegye van.[10]
Életmódja
[szerkesztés]A kutyafélék többségétől eltérően a fajok többsége helyhez kötött (állandó földalatti rejtekben, úgynevezett kotorékban él). Élettartamuk jellemzően 2-4 év, de akár egy évtizedig is élhetnek. A legtöbbjük éjszakai életmódú, de reggel és alkonyatkor is aktívak lehetnek, télen pedig alkalmanként nappal vadásznak. Sok rókafaj magányos, élete nagy részét egyedül éli le, kivéve a szaporodási időszakot, amikor monogám kapcsolatban élnek partnerükkel. Vannak, amelyek kis családi csoportokban, mások inkább közösségben élnek.[11] A Vulpes fajok gerincteleneket, különféle kis gerinceseket, és néhány zárvatermő növényt fogyasztanak, naponta körülbelül 1 kg-ot. A legtöbbjük monogám. A szaporodási időszak fajonként és élőhelyenként változó, de általában december vége és március vége közötti. A legtöbb róka odúkat ás, hogy biztonságos földalatti helyet biztosítson a kölykök felneveléséhez.[12] A süketen és vakon született kölykök anyatejet és állandó felügyeletet igényelnek az első négy-öt hétben, az elválasztás azonban az első hónap után fokozatosan elkezdődik. Július eleje-közepe folyamán a kölykök elkezdenek önállóan vadászni, és hamarosan elszakadnak szüleiktől.[13]
Háziasítva
[szerkesztés]A vörös rókákat - a Beljajev-kísérlet keretében - sikeresen háziasították a szovjet tudósok azt kutatva, miképp is tudta az ember a kutyát létrehozni. Kiválasztva a legszelídebbeket és párosítva egymással pár generáció múlva a rókák egyre szelídebben viselkedtek, nemcsak hogy nem félnek az embertől, szeretik az emberek közelségét. A viselkedés mellett az állatok megjelenése is megváltozott. Azonban ezek a rókák sem lesznek igazi háziállatok, többek között azért, mert mire a gazdájukhoz kerülhetnek, lezárul a szocializációs életszakaszuk.[14]
Fajok
[szerkesztés]A Vulpes nembe a következő fajok tartoznak:
- indiai róka vagy bengál róka (Vulpes bengalensis)
- afgán róka (Vulpes cana)
- ezüsthátú róka (Vulpes chama)
- pusztai róka (Vulpes corsac)
- tibeti róka (Vulpes ferrilata)
- sarki róka (Vulpes lagopus)
- fakóróka (Vulpes pallida)
- homoki róka (Vulpes rueppellii)
- kitróka (Vulpes macrotis)
- prériróka (Vulpes velox)
- vörös róka (Vulpes vulpes)
- sivatagi róka (Vulpes zerda)
Képek
[szerkesztés]-
Vörös róka (Vulpes vulpes) -
Sarki róka (Vulpes lagopus) nyári bundában
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The Encyclopedia of mammals. New York, NY: Facts on File. 1984. p. 31. 0-87196-871-1
- ↑ Dorning, Jo; Harris, Stephen (1 September 2017). "Dominance, gender, and season influence food patch use in a group-living, solitary foraging canid" 10.1093/beheco/arx092
- ↑ "History and biology" Feral Scan/Fox Scan. Archived from the original on 2014-03-12. Retrieved 2014-04-01.
- ↑ Lariviere, Serge; Pasitschniak-Arts, Maria (27 December 1996)."Vulpes vulpes" Mammalian Species (537): 1–11. 10.2307/3504236
- ↑ Nobleman, Marc Tyler (2007). Foxes. New York: Marshall Cavendish Benchmark. 978-0-7614-2237-2
- ↑ Hubbard, Tru. "Vulpes (foxes)". Animal Diversity Web.
- ↑ Nowak, R.M.; Macdonald, D.W.; Kays, R.W. (2005). Walker's Carnivores of the World. Johns Hopkins paperback. Johns Hopkins University Press. 978-0-8018-8032-2
- ↑ Burrows, Roger (1968). Wild fox. Newton Abbot: David & Charles. 9780715342176
- ↑ "Arctic fox (Vulpes lagopus)" ARKive. Wildscreen. 2003–2011. Archived from the original on 2011-02-21. Retrieved 2 November 2020.
- ↑ Sillero-Zubiri, Claudio; Hoffman, Michael; and MacDonald David W., eds. (2004). Canids: foxes, wolves, jackals, and dogs 978-2-8317-0786-0
- ↑ Rosevear, D. R. (1974). The carnivores of West Africa. London: British Museum (Natural History). 9780565007232
- ↑ "The secret life of urban foxes"
- ↑ "Understand fox behavior"
- ↑ Háziasított róka az ember új legjobb barátja?
Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 542. o. ISBN 963-9257-14-1
- Bokor József (szerk.). Róka, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 29.
