Vaján

Vaján (Vojany)
Református templom
Vaján címere Vaján zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Nagymihályi
Rang	község
Első írásos említés	1427
Polgármester	Czinke István
Irányítószám	076 72
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	MI
Népesség
Teljes népesség	920 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	101 m
Terület	10,95 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 34′ 20″, k. h. 21° 59′ 30″48.57222222, 21.99166667
Vaján weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaján témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vaján (szlovákul: Vojany) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

Nagykapostól 7 km-re nyugatra, a Laborc bal partján fekszik, az 552-es út mentén, 102 m tengerszint feletti magasságban.

Története

A vajáni határban már a 9-10. századból találtak településnyomokat. A régészeti leletek, történelmi források és nyelvtudományi iratok alapján olyan következtetés vonható le, hogy a mai Vaján területe egy már a 9-10. században létező településhez tartozott. Ezek alapján azt feltételezik, hogy 1131-ben itt és nem Aradon volt az az országgyűlés, amelyen II. Béla király felesége, Ilona királyné bosszút állt a férjét megvakíttató Kálmán király hívein és 68 nemest lefejeztetett. Ez az ősi Arad nevű település valószínűleg a tatárjárás során pusztult el.

A 13. század második felében a vajáni birtok Gesegha fiainak, Péter és Pál ungi várurak birtoka volt, akik 1292-ben a birtok felét a Jób nemzetségnek adták el. A település első írásos említése 1323-ban „Voyan” alakban történt, 1427-ben pedig „Wayan” alakban bukkan fel. A 15. század elején Vaján a népesebb települések közé tartozott, ami annak köszönhető, hogy fontos kereskedelmi út mellett feküdt. 1522-ben Bátori István nádor, királyi helytartó hűséges szolgálataik, illetve tűzvész miatt Csicseri Lászlót és Zsigmondot a király hazatértéig felmenti a Vaján birtokon lévő részeik utáni adófizetés alól. 1617-ben a birtokos Csicsery Ambrus adományából felépült a falu református temploma, mely a mai temető dombján állt, pár méternyire a Bernáth család jelenlegi sírboltjától. A 17. században és a 18. század elején a lakosság száma csökkent, majd újra növekedésnek indult. A falu lakói ekkor református magyarok voltak. 1798-ban tűzvész pusztított, amelyben az egész falu leégett. Ekkor 340 lakosa volt a községnek.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „VAJÁN. Magyar falu Ungvár Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Csicsernek szomszédságában, mellynek filiája; határja jól termő.”

1831-ben újabb csapás érte a falut: súlyos kolerajárvány pusztított, melynek 72 lakos esett áldozatául. 1840-ben a falu közepén új templom építésébe kezdtek, melyet 1846-ban szenteltek fel.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vaján, Ungh v. magyar falu, a Laborcza mellett, Deregnyőhez délre 1/4 mfdnyire: 41 romai, 18 g. kath., 533 reform., 38 zsidó lak. Ref. anyaszentegyház. Gabonája, fája, legelője elég és jó. Hid a Laborcza vizén. F. u. Mokcsay, Bernáth, Berzeviczy, Orosz, Lónyay gr. Barkóczy, s m. Ut. p. Ungvár.”

1882-ben újabb tűzvész tört ki, ebben a falu nyugati része égett le. A század végéig a lakosság viszonylagos békében élhetett, de a gazdasági nehézségek miatt sokan kivándoroltak Amerikába. 1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott, majd az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott.

1948-ban 663 lakos élt a községben, ekkor kapta mai hivatalos nevét is. 1951-ben megalakult a földműves szövetkezet. 1956-ban új nyolcosztályos magyar alapiskola építése kezdődött, mely a mai napig is áll. A faluban kenderfeldolgozó üzem működött. Az 1960-as évek elején nagyszabású építkezések kezdődtek. 1962-ben új betonhidat építettek a Laborcon. 1966-ban új hőerőművet adtak át. 1978-ban a Slovnaft olajfinomító üzeme kezdte meg működését, az üzem 1998-ig működött. Az ezredforduló után a Lykotex gyára nyílt meg, mely üveggyapotot termelt, de később ez is bezárt. A községben dinamikusan fejlődik az infrastruktúra és a kulturális élet.

Vajánban működik az Ung-vidék egyetlen egyházi működtetésű magyar alapiskolája.

Népessége

1910-ben a községet 603-an, túlnyomórészt magyar anyanyelvűek lakták.

2001-ben 797-en lakták, ebből 560 magyar, 172 szlovák és 36 cigány.

2011-ben 863 lakosából 524 magyar, 189 szlovák és 124 cigány volt.

Nevezetességei

• Református temploma 1840 és 1846 között épült.

Ismert személyek

• Pályája korai szakaszában itt működött református segédlelkészként Virágh Béla (1890–1966) későbbi nemzetiségi politikus, pozsonyi tartománygyűlési és budapesti országgyűlési képviselő.

Képtár

• 
  Címeres üdvözlőtábla
• 
  Kétnyelvű helységnévtábla
• 
  Községi hivatal
• 
  Református templom
• 
  IV. Béla szobra
• 
  IV. Béla szobra
• 
  Az 1848-as forradalom emlékkopjafája
• 
  1848-as kopjafa - részlet
• 
  Egyházi alapiskola
• 
  Második világháborús emlékmű
• 
  Vajáni utcakép
• 
  Óvoda
• 
  Posta
• 
  Temetőkapu
• 
  Felszabadulási emléktábla a községi hivatal falán
• 
  Temetői nagykereszt
• 
  Harangláb a temetőben

Éghajlata

Vaján éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlaghőmérséklet (°C)	−3,5	−1,3	3,9	9,5	15,0	17,9	20,3	19,2	15,3	9,4	3,8	−0,6	9,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)	33	32	34	46	60	73	71	72	53	52	49	44	619
Forrás: Boros László:Táj és ember - A Bodrogköz geológiai fejlődéstörténete, természetföldrajzi jellemzői

Irodalom

• Krajnyik Zsolt 2006: Vaján – Egy falu a történelem kereszttüzében. Komárno. ISBN 80-8056-570-8

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Vaján témájú médiaállományokat.

• Hivatalos oldal
• E-obce.sk
• Községinfó