Vita:Horvát-Szlavónország

Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Problémák a cikkel

Magyarország és Ausztria között nem perszonálúnió jött létre. Még egyszer megjegyzem, hogy a perszonálúnió olyan kapcsolat, ahol két teljesen független állam van, amiket mindössze annyi köt össze, hogy közös az uralkodójuk. Perszonálúnió volt pl. II.Lajos idején, amikor ő magyar és cseh király is volt. De Magyarország és Csehország két teljesen különálló állam volt, és Mo.-n magyar királyként, Cso.-ban cseh királyként uralkodott. Tehát Magyarország és Ausztria között SOHA nem volt perszonálúnió, még a kiegyezés után sem. Ha valaki nem ért ehhez, kérem nézzen utána, ne állítsa vissza a hibás szócikket, fogadja el a helyes javítást.

Ezenkívül, 1091-után NEM VOLT HORVÁT KIRÁLYSÁG, lehyetek szívesek értsétek meg. Horvát királyság csak akkor létezett volna, ha van horvát király vagy kijelentik hogy interregnum van. De itt ilyenről szó nincsen. Ha lett volna horvát királyság, akkor Magyarországot úgy kellett volna hívni, hogy Magyar Monarchia, de ilyen ország soha nem volt. Osztrák-Magyar Monarchia volt, ezenbelül Osztrák Császárság és Magyar Királyság, a két állam egysége volt az Osztrák-Magyar Monarchia. Horvát-Szlavónország a MAGYAR KIRÁLYSÁG RÉSZE VOLT, ETÉRT NEM LEHETETT KIRÁLYSÁG. A királyság maximum hivatalos megnevezés lehetett, bár a megemlített törvénycikk nem nevezi annak, úgyhogy a királyság szótól nyugodtan eltekinthetünk.

A harmadik tévedés. Szent László nem bevonult ebbe az országba, hanem elfoglalta (ritkán nézték végig abban az időben tétlenül az országuk elfoglalását) , és Álmos herceg nem horvát király lett, hanem a tartomány irányítója, "herceg" címen.

És a nagyfokú autonómia mind Erdély, mind Horvátország kapcsán túlzás, az erdélyi vajdát a király nevezte ki, és sokszor a kitály leghűségesebb embere volt (pl. Báthory, Mátyás király idején) úgyhogy az autonómia igaz, de azért nem kell túlzásba esni. Mindössze annyi, hogy volt egy helytartó.

Abba meg már tényleg nem szerettem volna belemenni (mert részletkérdés), hogy eleinte nem bánok, hanem a magyar királyi család valamelyik fontos tagja irányította a tartományt, csak a 13. század második felétől nevezték ki a bánokat. De most ezt is elmodtam a teljesség kedvéért.

Semmi bajom nincs a horvátokkal, de ragaszkodok ahhoz, hogy ez az ellentmondásokkal teletűzdelt, téves cikk végre legyen kijavítva. Toroko ^vita 2009. március 18., 13:10 (CET)

Ezenkívül a horvát-szlavón címert is ki kéne törölni, mert egy hamisítvány, ugyanis, benne van Dalmácia címere (bal felső címer), ami nem Magyarországhoz, hanem Ausztriához tartozott, és a hamis horvát propaganda, újabb része. újat kellene csinálni. De ezt már alig merem megemlíteni, hiszen nem gondolkozik itt senki, mindent automatikusan elhisznek. Toroko ^vita 2009. március 18., 13:47 (CET)

Ezenkívül össze vissza voltak az elnevezásek, "1868-ban Horvátországot és Szlavóniát egyesítették Horvát-Szlavónországgá", köveztkező sor: Horvátország ... . Most akkor mi a neve? Figyelni kell, hogy ne mindig a mai elnevezéseket használjuk. Toroko ^vita 2009. március 18., 14:12 (CET)

A horvát-magyar kiegyezés fent van a wikin, ahonnét érdemes lenne pár részt átvenni "szinkronizálás" címén, illetve a vonatkozó törvény teljes egészében elérhető a neten itt. Ennél jobb forrás szerintem nincs és nem is kell a szócikk teljes közjogi tartalmát illetően. A kiegyezéses cikket ez alapján írtam újra. – Vince ^blabla :-) 2009. augusztus 10., 20:25 (CEST)

Még néhány hiba

Magyarország nem volt föderatív jellegű ország, nem voltak benne államok, Magyarország (ahogy már a szövegben is le van írva) egységes állam, tehát nem volt föderatív, sem ilyen jellegű.

1869-ben nem volt Horvátország, sem ilyen királyság. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Toroko (vitalap | szerkesztései)

Magyarország nem volt egységes állam, viszont Horvát-Szlavónország sem létezett a kiegyezésig. A magyar korona országai közül Horvátország három megyét jelentett: Kőrös, Varasd, Zágráb, amelyben tartománygyűlés igazgatta a belügyeket (szábor), reáluniós kapcsolat volt. Horvátország sosem lett integráns része Magyarországnak, csakúgy, ahogy Magyarország sem a Habsburg Monarchiának. Horvátország bizonyos autonómiát élvezett a belügyei terén. A horvát nemzeti igényterületek tartalmazták még Szlavóniát és Dalmáciát is, ezért nevezték Háromegy Királyságnak az elképzelésüket, valamint ehhez jött még Fiume és a Horvát–Szlavón határőrvidék. Szóval van némi gond itt.

Amúgy pedig nem nagykötővel kellene ezt a címet írni? – LA^pankuš 2013. január 26., 11:22 (CET)

@Laszlovszky András: A Magyar helyesírási szótár (Akadémiai, Bp., 2017) és Laczkó–Mártonfi: Osiris Diákszótár, Helyesírási szótár (2008) alapján egyaránt kiskötőjeles. Ádám ✉ 2021. december 31., 22:29 (CET)