Vita:Csíkszereda
Új téma nyitásaMakovecz
[szerkesztés]
Templom, Csíkszereda: Makovecz Imre. Jó volna beleírni a cikkbe. --karmester 2005. november 19., 02:26 (CET)
- Látnivalóknhoz betőve Ercsaba74 2006. február 20., 18:20 (CET)
Esetleg be lehetne tenni hozzá képet, pl valamelyiket ezekből (én képeim):
Hoe Maco 2006. május 9., 14:36 (CEST)
– Einstein2 blablabla, és más zagyvaságok 2009. november 2., 19:47 (CET)
Címer
[szerkesztés]Valaki betenné a címerét a sablonba? ( Actual Miercurea Ciuc CoA.png ) QRucz vita 2008. február 1., 10:42 (CET)
A címerrel kapcsolatos információk részben helytelenek. 1994-ben a "Zászló" címszó alatt említett lapszámban a jelenleg (még) elfogadott címer képe és leírása is benne van. Az akkor elfogadott címer-változatban nincs benne az 1930-as évekből ismert korona, azt a tanács, hosszas vita után - kivette a címertervből. Aki végigsétál Csíkszereda utcáin, meggyőződhet róla, a sétálóutca oszlopaitól a kanálistetőkig, a Csíki sör cimkéjén át mindenütt az akkor elfogadott, "koronátlan" változat látható. A terver - amelyet jobb híján mint védett márkajelet az OSIM-nál a polgármesteri hivatal levédette. Első kézból tudom, a Városháza informatikusaként én készítettem a tervezetet a múzeumba található, egykor a tűzoltóság épületét díszítő címer alapján. A Corel Draw változat ma is letölthető innen: WebGóbé honlapja
webGóbé vita 2010. március 31., 17:20 (CEST)
Hozzatartozó települések
[szerkesztés]Nem találtam sehol forrást, hogy Csíksomlyó illetve Széchény különálló településsé vált volna. Úgy tudom, most városnegyedekként szerepelnek. Valaki tud bizonyosabbat? Aakmaros vita 2009. március 1., 23:02 (CET)
Varga Árpád statisztikai adatbázisa szerint Csíksomlyó Csíkszeredához tartozik, Széchény nevű településről nem tud. – Hkoala 2009. március 1., 23:09 (CET)
Széchény üdülő település, Csíkszeredához tartozik. Állandó lakossága nincs. Szabi237
Mindkettő Csíkszeredához tartozik, ahogy Zsögödfürdő is, meg Taploca és Csiba is. És szerintem még 1-2 nevet fellehetne sorolni :)- Handromed vita 2010. január 3., 07:50 (CET)
Nem "Kormositanya" csak "Kormos". Ma is itt van a csíkszeredai juhsereg nyári szállása. Tudtommal még él egy az ott született Gáborok közül. A Gábor család szintén Gyímesból települt Csíkszeredába a múlt század első harmadában. Tudtommal sosem szerepelt közögazgatásilag önálló településként. A Gábor család, as utolsó ottlakók valamikor a nyolcvanas évek végén vásároltak meg egy házat a Barompiac utcában (a vasútállomással átellenben), azóta lakatlan.
Nem "Széchény", csak "Szécseny", csak úgy, parasztosan. Az 1902-es kataszteri térképen dűlőnévként szerepel. Az első lakosai Gyímesből betelepült csángók, egészen pontosan a volt Solanum (régebben a Állami Gazdaság tehénfarmja) telephelyével átellenben lakó Tatár család volt az első telepes, feleségem nagyapjától vették meg a földet a 30-as években. Sosem létezett közigazgatási egységként, talán most...
Csíksomlyóval pont fordított a helyzet, ez a régebbi település, okleveles említése több, mint 200 évvel régebbi (1333-as pápai összeírás), mint a (Csík)szeredáé.
Martonfalvát valamikor 1850 körül (nincs rá pontosabb adatom, helyrajzilag a mai Márton Áron utca, kb. a Környezetvédelmi Ügynökségig) Csütörtökfalvát (a mai Csütörtök utca környékét) 1891-ben, Zsögödöt 1920-ban (a Puskaporostól délre), Csíksomlyót és Csíktaplocát pedig csak 1959-ben csatolták a városhoz (a Gimnáziumtól keletre illetve északra). Tulajdonképpen a (vár)megyeszékhelyi rangot 1878-ban vette át a város Csíksomlyótól. A mikó vár környéke egészen addig, amíg a város közigazgatása alá került 1891-ben katonai közigazgatás alatt állt, a szócikk ebben a tekintetben (is) félrevezető, nem tartozott Martonfalvához!! A fentebb említett 1902-es telekkönyvi felmérés szerint a város külterülete alig volt több, mint 100 (olvasd: száz!) kasztrális hold, az egymásra merőleges, T vonalat formázó két utca, a mai Petőfi és Kossuth utcák területén kívül a városnak még a század elején is alig volt külterülete. Ma is a város nagy része a zsögödi, a taplocai vagy a csíksomlyói telekkönyben szerepel, az utolsó, 1910-es telekkönyvi rendezésnek (tagosításnak) megfelelően.
Nem véletlenül írta Orbán Balázs a városról, hogy "Szereda egy oly gyarló kicsiny helység, melynél nagyobb s városias küllemmel bíró falu Csíkban akárhány van".
webGóbé vita 2010. március 31., 17:20 (CEST)
Átlagéletkor
[szerkesztés]Hihető, hogy 76 év a megyei nők átlagéletkora? Azért ezen nagyon meglepődnék! Gyanítom, hogy a inkább várható élettartamról van szó, de a forrás is átlagéletkorról beszél... Valami itt nem stimmel. Qorilla vita 2009. november 22., 17:04 (CET) Javítom, ezért
– Einstein2 blablabla, és más zagyvaságok 2010. január 14., 17:38 (CET)
Éghajlati jellemzők
[szerkesztés]Biztos jó az a táblázat? :) Mert július-augusztusban a maximum hőmérséklet szinte mindig meghaladja a 30 fokot, a 34-et is sokszor. Ezen nem lehetne javítani esetleg? Handromed 2009. december 31., 09:31 (CET)
Szerintem jó a táblázat. Nem csúcsértékeket, a maximumok átlagos értékét tartalmazza. A globális felmelegedéssel együtt is Csíkban a nyár még mindig csak egy pár (igaz, ma már nem csak egy) szerda délután tart úgy istenigazából... webGóbé - egy web kézműves a Netről vita 2010. március 31., 17:41 (CEST)
Lakosság
[szerkesztés]A "népességszám változása" és az "Etnikai megoszlás" bekezdések alatt található táblázatok súlyosan ellentmondanak egymásnak. Pl. az első táblázat szerint 4.807 lakosa volt Csíkszeredának 1930-ban, míg a második 8.306-at ír ugyanerre az évre.
- Egyik a hozzátartozó településekkel, másik azok nélkül mutatja a lakosságszámot. Aakmaros vita 2010. május 25., 17:59 (CEST)
Csíkszereda története
[szerkesztés]"A város határában levő két hegyen egymással szemben két vár, amelyek a 11. században épülhettek. Ezeket a várakat később a szájhagyomány Kisvárnak és Őrvárnak nevezte el, valószínűleg a 16. századi lázadások miatt rombolták le. A két vár között, egészen Csíkszentkirályig volt az "Ördögvölgy", amelyet ellenséges támadás esetén, az Olt vízével feltöltöttek, ezzel akadályozva meg az ellenség továbbhaladását Felcsík felé."
Ekkora hülyeséget rég olvastam. Nem tudtam nevessek vagy sírjak. Először is Őrvár nem létezett, ilyen nincs, nem is volt, amit a képen látunk az a Pál Balázs tetőn (Zsögöd határában) lévő kőbánya. Másodszor a Kis-váron nincsenek középkori leletek. Az egy késő vaskori vár, amit a rómaiak pusztítottak el. Harmadszor, az Olt vizével feltöltöttek: ez legendának is meredek, de talán megjárja. Az Ördögvölgy valós neve Ördöglik, Zsögöd és Csíkszentkirály határán, a benzinkút mögötti meredek, szűk völgyet hívják így. Ennyit erről. Remélem a felelős kijavítja.