Ugrás a tartalomhoz

Vejcei mészárlás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Vejcei rajtaütés szócikkből átirányítva)
Vejcei mészárlás

HelyszínVejce
Időpont2001. április 28.
Típusambush
Vejce 2008-ban

Vejcei mészárlás (macedónul: Масакрот во Вејце) vagy vejcei rajtaütés (macedónul: Вејце заседа) 2001. április 28-án történt a macedóniai háborúban, Vejce és Selce települések között, melyek a mostani Észak-Macedónia északi felén, a koszovói határ mellett fekszenek, Tetovo városa közelében.

A támadást albán gerillák intézték a katonákkal is megerősített különleges rendőri egység konvoja ellen, s 8 embert (katonákat és rendőröket) legyilkoltak.[1] Az incidens hozzájárult a harcok kiújulásához a térségben, mivel a március végi tetovói hadműveletek során a macedónok kiszorították a főként Koszovóból benyomult gerillaegységeket az országból és átmeneti nyugalmat teremtettek.

Bár a támadásért a macedóniai albán lázadókat tömörítő Nemzeti Felszabadítási Hadsereget teszik felelőssé, macedón vélemények szerint a Koszovói Felszabadítási Hadsereg állt az akció mögött, amely az egész háborút is irányította.

Előzmények

[szerkesztés]

A koszovói gerillák helyi támogatóik segítségével 2001. január 22-én támadták meg Macedóniát és főként Tetovo környékén folytattak hadműveleteket.[2][3]

Március 25-én a macedón hadsereg ellentámadást indított és napokon belül kiszorították az albánokat Koszovóba. A hadműveleteket követően a szkopjei kormány tárgyalni kezdett az albán vezetőkkel, mialatt a koszovói és macedóniai lázadók rendezték soraikat, majd április végén ismét betörtek Macedóniába.

A rajtaütés

[szerkesztés]

A mészárlást megelőző két hétben nem történtek incidensek a térségben, s a járőröket sem zavarta senki, ezért a macedón rendőri és katonai erők úgy vélték, hogy nincs mitől félniük, így csökkent az éberségük is. Ezt a némiképp hanyag hozzáállást tükrözi, hogy az érintett konvoj járőrparancsnoka, Kire Krsztev nem az elől haladó terepjáróban, hanem az oszlop harmadik járművében ült.

A katonai legfelsőbb vezetés is túlzottan optimista volt és meggondolatlanul azt nyilatkozta a tetovói offenzíva után, hogy teljesen felszámolták a koszovói gerillák és a helyi lázadók sejtjeit, a biztonságot pedig helyreállították.

Április 28-án egy 16 főből (8 rendőrből és 8 katonából) álló konvoj járőrözött a határ mellett.[4] A járőrözést estefelé, ötórakor kezdték és a tervek szerint este nyolcra tértek volna vissza a tetovói laktanyába. Időközben megálltak Selcében, ahol a szökőkútnál találkoztak egy másik őrjárattal, amely Brodets településről tartott vissza. Társaik úgy vélték szükségtelen ellenőrizni Vejcét, ám a járőrparancsnok mindenképp teljesíteni akarta a kapott parancsot és folytatta az aznapi kontrollt.

Este háromnegyed hat tájban a járőrök egy keskeny kanyarba tévedtek, amelyet két oldalról három méter magas lejtők fogtak közre. Amikor az első három terepjáró belépett a kanyarba, három oldalról is megtámadták őket.[5][6] A támadó albán gerillák kézi lőfegyverekből tüzeltek rájuk, illetve robbanóeszközökkel is támadták őket. A járőrök próbáltak ellenállni, de nem sok esélyük volt. A lövöldözés körülbelül fél hét előtt nemsokkal fejeződött be.

A gerillák előbb a katonákat támadták. A mögöttük jövő rendőrökre nem egyből nyitottak tüzet, így azok ki tudtak szállni és elsősegélyben próbálták részesíteni a sebesülteket. A konvoj felét egyszerűen lemészárolták (4 rendőrt és 4 katonát). A konvoj két terepjáróját megsemmisítették, kettőt súlyosan megrongáltak.

Macedón források szerint a támadók olyan brutális eszközöket alkalmaztak, mint a megégetés és csonkítás.[7][8] Rendkívül bestiálisan bántak azokkal, akik a harcban nem haltak meg mindjárt, hanem csak megsebesültek.[8] Volt olyan, akinek az agyát is kieresztették a koponyájából.[9]

Az egyik túlélő szerint a támadók mind szakállasok voltak, s késekkel kiherélték az áldozatokat, egyeseknek kivágták a szemgolyóját.[10] A holttesteket ezenfelül szinte a felismerhetetlenségig szétroncsolták fegyverek, így robbanóeszközök segítségével.[11]

Tettük végeztével a gerillák visszavonultak koszovói területre.

Az áldozatok közül a négy rendőr a bitolai különleges egység tagjai voltak: Marjan Bozsinovszki, Kire Kosztadinovszki, Bosko Najdovszki és Ilcse Sztojanovszki. A katonák: Robert Petkovszki, Boban Trajkovszki, Igor Koszteszki és Mile Janevszki őrmesterek.

A támadás kezdetekor elsőnek Janevszki szállt ki a terepjárójából és sebesülten bár, de a jármű alá bújva viszonozta a tüzet. Őt követte Trajkovszki, aki több lőtt sebet is kapott, röviddel később meghalt. Egy másik katona, Tose Krsztevszki annyira megsebesült a bal karján és a mellkasán, hogy nem tudott védekezni se.[12]

Az életben maradt nyolc rendőr és katona egy meredek lejtőn át elérte a Pena folyócskát és visszajutottak Selcébe negyed tízkor, ahol a rendőrség elit egységei, a farkasok találtak rájuk. A sebesülteket, köztük Krsztevszkit a szkopjei katonai kórházba szállították. A legsúlyosabban Branko Sztojkovszki sérült meg, aki a hasába kapott találatokat, a golyók még a belső szerveit is roncsolták, de túlélte, bár több műtéti beavatkozáson is átesett.

Bozsinovszki, Kosztadinovszki és Najdovszki ugyan a golyózáporban fedezéket találtak a járműveik mögött, ám így is súlyos sebesüléseket szereztek. Sztojanovszki a másik terepjáró mögé húzódott be Koszteszkihez és onnan harcolt tovább. Koszteszkinek egy profi manőverrel sikerült keresztirányba tenni a terepjárót a keskeny úton, hogy védőállást hozzon létre bajtársainak.

Sztojanovszki még el tudta érni telefonján felettesét a tetovói laktanyában és beszámolt neki a támadásról, sürgősen erősítést és orvosi segítséget kérve.[13] Röviddel ezután, mikor látta, hogy már semmi esélyük, ennyit szólt: „Nem szükséges már a segítségre. Mind meg fogunk halni Macedóniáért…”

Egy másik katona, Joncse Doncsev őrmester, aki Petkovszki mögött ült, úgy tudott megmenekülni, hogy kitörte a gépjármű üvegét és kimászott. Mikor már reménytelen volt a további ellenállás ő is visszavonult, ám eközben egy gránátrepesz őt is megsebesítette a gerincén.

A mészárlást követően, a helyszínre elsőként érkező Szaso Gilevszki rendőr, a bitolai különleges egységtől borzalmas látvánnyal szembesült. Ő be tudta azonosítani Bozsinovszki, Kosztadinovszki és Najdovszki holttesteit, jóllehet azokat a gerillák megégették: Gilevszki fizikai jellemzők és személyes tárgyak alapján ismerte fel őket.[9]

Következmények

[szerkesztés]

A szkopjei kormány emberiség elleni bűncselekménynek minősítette a vejcei mészárlást.[14]

Az eset híre hatalmas felháborodást keltett országszerte és albánellenes pogromok törtek ki a fővárosban, valamint Veleszben és Bitolában is.[15][16]

A délszláv háborúban elkövetett bűntetteket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék megvizsgálta az ügyet,[17][18] ám úgy találta, hogy ebben a macedón bíróságoknak van kompetenciája intézkedni.[19]

A látszólag teljesen értelmetlen brutalitás miatt veszélybe kerültek a folyamatban levő tárgyalások és félő volt, hogy a helyzet sokkal súlyosabbá válik, sőt akár egy totális albán-macedón háborúba csaphat át.[11]

A mészárlást követően, már másnap vizsgálóbizottságot hoztak létre Tetovóban a macedón Borisz Miloszlavlevszki ügyésszel, valamint két albán vizsgáló bíróval, Xhemaili Arifivel és Nehad Ismailivel, amelyhez katonai elemzők és a belügyminisztérium bűnügyi technikusai is kivonultak.

Reakciók

[szerkesztés]

George Robertson NATO-főtitkár egy gyáva tettnek nevezte a vejcei mészárlást és felszólított az erőszak megállítására. Hasonlóan elítélte Javier Solana, az Európai Unió Tanácsának főtitkára is.[20]

Felmerült, hogy a mészárlás felelősei nem albánok, hanem mellettük harcoló külföldi iszlamista önkéntesek, esetleg mudzsáhidok voltak.[10] A délszláv háborúban jelentékeny számban harcoltak ilyen önkéntesek és követtek el hasonló bűncselekményeket katonák illetve civilek ellen is.[21]

Az esetet a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg sem hagyta szó nélkül. A parancsnokuk, Ali Ahmeti szerint a macedónok támadták előbb és embereik csak védekeztek.[5] Csakhogy ezt az állítást független szakértők nem erősítették meg, s az ENSZ is egyhangúlag elítélte.[22]

A jelek egyértelműen arra utalnak, hogy a támadás előre eltervezett volt. Macedón állítások szerint a konvoj mozgásáról előre leinformálhatták a gerillákat, méghozzá a tetovói rendőrség albán nemzetiségű tagjai, minthogy egy Motorola típusú rádiókészüléket is találtak a helyszínen, amit a rendőrségen használtak.

Napokkal a mészárlást követően újabb támadást kísérletek meg a gerillák ugyanazon a helyen, de a macedón rendőrség elhárította azt.

Az egy nappal korábban létrehozott vizsgálóbizottság is szemügyre vette a mészárlás helyszínét. A Vejce felé vezető út mellett álló kunyhókban fegyverek és lőszerek kerültek elő, ami igazolta, hogy a támadás előtt a gerillák és a lázadók ott húzódtak meg.

Feltételezett elkövetők

[szerkesztés]

Macedóniában Daut Haradinajt, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg egyik tisztjét gyanúsítják a vejcei eseményekkel, aki a szervezet egyik parancsnokának és Koszovóban napjainkban is aktív politikusnak, Ramus Haradinajnak a testvére. Szemtanúk látni vélték Vejce környékén Haradinajt, akit arról lehetett felismerni, hogy félkarú, mivel egyik kezét egy bányabalesetben elvesztette.

A mészárlásért a mai napig senkit nem vontak felelősségre és nem is indult alaposabb vizsgálat felderíteni pontosan kik voltak akkor jelen, akik a bűncselekményt elkövették.

Igor Koszteszki apja, Milivoj könyvet is írt a mészárlásról, amelyben számos szóbeszédet is feljegyzett. Ezek között akad olyan, amely szerint nem is albánok, hanem szerbek művelték a mészárlást.

Vannak, akik kérdéseket vetnek fel avégett, hogy miért pont abban a szektorban járőrözött a 16 rendőr és katona? A Makedonszko Szonce a lehetséges útvonalakról cikkezett, amelyeken át a gerillák betörtek Macedónia területére. Ezek között szóba kerülnek hágók és barlangok is.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 8 soldiers slain in ambush near Albanian region (Chicago Tribune)
  2. Daskalovski, Zidas (2004): The Macedonian Conflict Of 2001: Between Successful Diplomacy, Rhetoric And Terror
  3. Macedonia Gets Ready for War With Albanians / Fighting with guerrillas expands (SFGATE)
  4. Skopje peace talks in peril after massacre of patrol (The Guardian World News)
  5. a b Macedonia: Ambush Derails Prospects For Truce With Ethnic Albanians (Radio Free Europe)
  6. Годишнина од масакрот кај Вејце
  7. Масакрот во Вејце (Makedonszko Szonce)
  8. a b Осумкратното убиство кај Вејце сè уште нерасветлено
  9. a b Сведоштво на Сашо Гилевски - Качо, преживеан кај Вејце. Гореа како свеќи (Utrinszki Vesznik)
  10. a b Neofotistos, Vasiliki P. (2012): The Risk of War. Everyday Sociality in the Republic of Macedonia. University of Pennsylvania Press. ISBN 978-0-8122-0656-2. 55–55. o.
  11. a b Skopje peace talks in peril after massacre of patrol (The Guardian)
  12. Истражниот судија до денес не повел истрага (Time.mk)
  13. Кои се тастерите што ја предадоа патролата? (Makedonszko Szonce)
  14. Amnesty International Annual Report 2002 (Amnesty International)
  15. Macedonia riots alarm EU (CNN World)
  16. Macedonian rioters wreck shops (CNN World)
  17. Macedonia 'war crimes' probe (BBC News)
  18. Macedonia: War Crimes Inquiries Begin (Institute for War and Peace Reporting)
  19. IN DEPTH: War Crimes Trials Pose Test for Macedonia (Balkan Insight)
  20. Macedonian border deaths condemned (BBC News)
  21. Dragana Erjavec: Bosnia Mujahideen Prisoner ‘Forced to Kiss Severed Head’ (Justice Report). [2020. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. április 1.)
  22. Security Council members, Annan condemn ambush in FRY of Macedonia (United Nations)