Ugrás a tartalomhoz

Varga László (református lelkész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Varga László
Született1928. március 17.
Zilah
Elhunyt2017. május 28. (89 évesen)
Marosvásárhely
Állampolgárságaromán
Foglalkozásapresbiter
SablonWikidataSegítség

Varga László (Zilah, 1928. március 17.Marosvásárhely, 2017. május 28.) erdélyi magyar református lelkész, egyházi író, emlékíró.

Életútja

[szerkesztés]

Középiskoláit a zilahi Református Wesselényi Kollégiumban végezte. A Bolyai Tudományegyetem jogi karán kezdte tanulmányait (1946), Buza László mellett gyakornok volt, közben a főiskolás IKE titkára Politikai nézetei miatt eltávolították az egyetemről, így 1948-tól a Protestáns Teológián folytatta tanulmányait, ahol lelkészi képesítést szerzett (1952). 1957-ig abrudbányai lelkész.

1956 őszén, Budapesten tartózkodva, részt vett a magyar forradalom eseményeiben. Miután visszatért Romániába, azután sem hallgatta el együttérzését az akkor már levert forradalommal. 1957 márciusában letartóztatták, és a Dobai-per másodrendű vádlottjaként hazaárulás vádjával életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Szamosújváron, Pitești-en, Désen raboskodott, 1964-ben a közkegyelmi rendelet alapján szabadult.

1964-től Magyarsülyében, Magyarpalatkán, Somkeréken, Marosfelfaluban, 1988-tól Marosvásárhelyen volt lelkész, utóbbi helyen megszervezte a cserealjai egyházközséget. 1990-ben alapítója, 1992–1996 között elnöke a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártnak.

Munkássága

[szerkesztés]

Hitépítő és teológiai írásai 1970-től jelennek meg a Református Szemlében; munkatársa a Kozma Zsolt szerkesztésében megjelent Bibliai fogalmi szókönyvnek (Kolozsvár, 1992).

Közéleti írásait romániai, magyarországi (Erdélyi Magyarság, Magyar Nemzet) és nyugati magyar lapok (Bécsi Napló) közlik. Visszaemlékezéseiből részletek az 1990-es évek elejétől előbb a magyar sajtóban, majd önálló kötetben (A fegyencélet fintorai. Budapest, 1998) jelentek meg. „Hazaárulási” perük iratai az 1956 erdélyi mártírjai c. dokumentumsorozat III. kötetében (szerk. Tófalvi Zoltán, Marosvásárhely, 2008) olvashatók.

Kötetei

[szerkesztés]
  • Istenismeret. Hittan azoknak, akik nem ismerik – 1992. 1994, 2005. Marosvásárhely–Kolozsvár, Kiadja az Erdélyi Református Egyházkerület
  • Hiszen meghalni egészen más – 1994. Marosvásárhely
  • 3. A fegyencélet fintorai, Románia 1956 után – életrajzi írás – 1998. Budapest, Püski kiadó
  • Mit hiszünk a feltámadásról (Marosvásárhely, 1999 (német fordítása Hollandiában jelent meg)
  • Idő többé nem lészen, vitatott eszkatológiai kérdések – 2000, Debrecen, Kiadja a Debreceni Református Kollégium
  • Az eleve elrendelés az Újszövetség szemléletében – 2001. Kolozsvár, Kiadják a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Tanarai, Új sorozat 4.
  • A Sátán halott! – tanulmányok, cikkek, előadások – 2003. Kolozsvár, Kiadják a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Tanarai, Új sorozat 5.
  • Heidelbergi káté, szabad fordítás – 2000. Marosvásárhely, magánkiadás,
  • Isten asztaláról, Áhítatok az év minden napjára – 2005. Budapest, Harmat kiadó
  • Justinus Martyr Apológiájafordítás görög eredetiből – 2006. Marosvásárhely magánkiadás,
  • Mi is az a Biblia, A Biblia könyveinek rövid ismertetése – magánkiadás
  • Ezt jól kifogtam – Erdélyben éltem a XX. században – életrajzi írás – 2008 magánkiadás, Marosvásárhely
  • Élő hitkérdések – 2008. Marosvásárhely, A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet kiadása
  • Újabb morzsák Isten asztalárólÁhítatok ünnepek és az élet különböző eseményei alkalmára – 2008, magánkiadás, Marosvásárhely
  • M. Nagy Ottó, az egyéniségformáló tanár – 2011, Kolozsvár, a Királyhágómelléki és az Erdélyi Református Egyházkerület közös kiadása

Elismerések

[szerkesztés]
  • Nagy Imre-emlékplakett (1996)
  • Magyarok Világszövetsége Emlékérme (1997)
  • A Magyar Arany Érdemkereszt – a Magyar Érdemkereszt legfelső fokozata. (2011-ig Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt) (2012)
  • Szabadság-szobor Emlékérem (2016)

Források

[szerkesztés]