Ugrás a tartalomhoz

Szepszis

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Vérmérgezés szócikkből átirányítva)
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Szepszis
BNO-10
BNO-9995.92
Főbb tünetek
  • remittent fever
  • hidegrázás
  • intermittent fever
DiseasesDB11960
MedlinePlus000666
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepszis témájú médiaállományokat.

A szepszis vagy vérmérgezés a szervezet egészét érintő gyulladásos válaszreakció, melynek hátterében fertőzés áll.[1] A szepszis súlyos, potenciálisan életveszélyes állapot, mely során a gyulladásos válasz kontrollálatlan, ezért a szervezet magát is károsítja, a folyamat végül többszörös szervi elégtelenségbe torkollik. Ezt a reakciót akár egyes kórokozók, akár azok mérgező termékeinek a vérkeringésbe jutása okozza. A kórokozók leggyakrabban baktériumok, de lehetnek vírusok, gombák és egyéb mikrobák, például protozoonok. Ha a szepszis kritériumai mellett szervi elégtelenség is kialakul, súlyos szepszisről, ha pedig tejsavas acidózis vagy intravénás folyadékpótlással sem korrigálható hipotenzió (vérnyomáscsökkenés) kíséri, akkor szeptikus sokkról beszélünk.[2]

Kritériumai

[szerkesztés]
A SIRS* és a szepszis diagnosztikus kritériumai:[1]
Szisztémás gyulladásos reakció (SIRS), ha az alábbiak közül legalább 2 teljesül:
Testhőmérséklet: <36 °C (96.8 °F) vagy >38 °C (100.4 °F)
Szívfrekvencia: >90/perc
Légzés: légzésszám >20/perc vagy az artériás szén-dioxid parciális nyomása (PaCO2) <32 Hgmm
Fehérvérsejtszám: <4000/μl vagy >12 000/μl vagy legalább 10% stab granulocita látható
Szepszis:
SIRS + gyanított vagy igazolt fertőzés
* SIRS = Systemic Inflammatory Response Syndrome

Felismerés és elsősegély

[szerkesztés]

Amennyiben megállapíthatóak a diagnosztikus kritériumok, ha azokból legalább kettő teljesül, feltételezhető a szepszis.

A szepszis a szervezet életveszélyes reakciója egy már kialakult fertőzésre, emiatt fontos a korai felismerés: a kórházi kezelés alatt elhunytak egyharmada szepszisben hal meg, és ezeknek a nagyrészénél már kialakult a súlyos szepszis mielőtt a kórházba jutottak, vagy elsősegélyben részesültek.[3] A súlyos szepszis, illetve a szeptikus sokk túlélési esélye szakszerű ellátással is 50% ill. 20%.

Általános tünetek: nem specifikusak a szepszisre, és nem feltétlenül jelennek meg mind a betegen; jellemzően hasonlítanak egy egyszerű fertőzésre (hiszen az is); ezeknek a tüneteknek a felismerése esetén mihamarabb kórházba kell juttatni a beteget.[4]

Lehetséges tünetek:[forrás?]

  • Kihűlt színű (kékes, elhalványult) bőr, ajkak vagy nyelv
  • Kiütésre emlékeztető bőrelváltozás (benyomásra [pl. üveggel] nem tűnik el)
  • Nehézkes, kapkodó légzés és a gyermekeknél vagy a nem teljesen tudatánál lévő embernél gyenge, éles, sipító hangú sírás/nyögés
  • Kifejezett rosszullét, letargia, szokatlan viselkedés, álmatlanság
  • „Rossz előérzet” vagy szélsőséges esetekben halálfélelem
  • Zavarodottság, értelmetlen vagy zavaros beszéd, koordinációs nehézségek (a sztrókhoz hasonló tünetek)
  • Érintésre kihűlt vagy nagyon forró bőrfelület (láz)

A szepszisre gyanút adhatnak hétköznapibb tünetek is, melyek indokolják a szoros megfigyelést, vagy akár egy szakember (nővér, háziorvos) bevonását, [5] kifejezetten kisgyermekeknél, időseknél.

  • Aluszékonyság, rossz közérzet
  • Nem vizelt 24 (kisgyermekek, csecsemők esetén akár 12) órája
  • Erős, többszöri hányás, nem tud ételt megtartani
  • Pirosodó, fájdalmas és gyulladt bőrfelület egy vágás vagy nyílt sérülés körül, vagy korábban begyógyult seb a helyén
  • Hidegrázás, verejtékezés
  • Láz vagy hidegnek ható bőr

A szepszis felismerése különösen nehéz feladat kisgyermekeknél, illetve azoknál, akik demenciával, tanulási vagy kommunikációs nehézségekkel küzdenek.

A szepszis nehezen felismerhető, könnyen akár halálos kimenetelű állapot. Elsősegélyként, amennyiben szakszerű kezelés nem várható a közeljövőben (hegyen, barlangokban), széles spektrumú antibiotikumos kezelés, illetve tartós folyadékpótlás és a szepszis forrásának a kezelése (fertőtlenítése) a legfontosabb. A szepszis forrásának amputálása, kiégetése nem célszerű ilyen helyzetekben, mert további elfertőződésekhez vezethet. A szepszis légzési elégtelenséget okoz, amennyiben van tehát elérhető légzést segítő szerkezet (oxigénmaszk, lélegeztető gép), a tüdőproblémákkal szenvedő betegek esetén kívül célszerű azoknak alkalmazása.[forrás?]

Egyéb helyzetben a folyadékpótlással, a légzés segítésével illetve a beteg lefektetésével és lábának fejmagasság fölé emelésével lehet segíteni a mentőszolgálat megérkezéséig.[forrás?]

Mendemondák

[szerkesztés]
A rozsdás vassal ejtett sérülés vérmérgezést okoz. Így tanulta, így tudja csaknem minden laikus, pedig ez az állítás alapjában téves. A vasrozsdát már a rómaiak mérgesnek tartották s hogy az ételbe ne kerüljön, konyhakéseiket gyakran készítették elektrumból (arany-ezüst ötvözet). A vasrozsda nem mérges. Nagy mennyiségben a szervezetbe hozva, idézhet ugyan elő kellemetlen tüneteket, de oly bántalmakra, minőket közönségesen a rozsdá­nak tulajdonítanak, sohasem vezet. A sérülést okozó rozsdás szerszám rendesen piszkos szerszám, még ha nem látszik is annak. Tele van baktériumokkal s különösen a gennyedést okozó kis golyó­ alakú baktériumokat (coccus) csaknem mindenkor megtaláljuk rajtuk. Ezek az ún. vérmérgezés okozói. Behatolva, mintegy beoltva a sebbe, gyulladást idéznek elő. Lehet, hogy csak kis »gyűlés« lesz a bajból, de lehet, hogy a gyulladás kiterjedtebb, nagyobb lesz, a gennyedés nagy méreteket ölt. A mendemondában tehát két adat téves. Nem a rozsda az ártalmas, hanem a baktériumok s nem igazi mérgezéssel, hanem fertőzéssel van dolgunk. Ezeknek a dolgoknak az ismerete óriási gyakorlati jelentőségű. Ezen alapszik az egész modem sebészeti és általában orvosi technika. Tudjuk, hogy az a kés, mely ragyogó tisztának látszik, az a kéz, mely közönséges értelemben ideális tiszta, telidesteli lehet a sebeket fertőző baktériumokkal. A magyar Semmelweis és az angol Lister halhatatlan érdeme, hogy e dolgokra felhívták a figyelmet s új alapokra fektették a sebészetet és szülészetet.
– Dalmady Zoltán: Mendemondák a természettudomány köréből, 1909[6]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Levy MM, Fink MP, Marshall JC, Abraham E, Angus D, Cook D, Cohen J, Opal SM, Vincent JL, Ramsay G; SCCM/ESICM/ACCP/ATS/SIS. (2003. April). „2001 SCCM/ESICM/ACCP/ATS/SIS International Sepsis Definitions Conference.” (angol nyelven). Crit Care Med. 31 (4), 1250-6. o. PMID 12682500. 
  2. ↑ Derek C. Angus, Tom van der Poll. (2013. August). „Severe Sepsis and Septic Shock” (angol nyelven). N Engl J Med 369 (9), 840-51. o. DOI:0.1056/NEJMra1208623. 
  3. ↑ Sepsis: First Response (amerikai angol nyelven). Sepsis Alliance. (Hozzáférés: 2019. augusztus 18.)
  4. ↑ Symptoms of sepsis (angol nyelven). nhs.uk, 2017. október 23. (Hozzáférés: 2019. augusztus 17.)
  5. ↑ Sepsis: Identifying the Signs and Administering First Aid (angol nyelven). News-Medical.net, 2018. szeptember 9. (Hozzáférés: 2019. augusztus 18.)
  6. ↑ Dalmady Zoltán: Mendemondák a természettudomány köréből, 1909

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Commons:Category:Sepsis
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepszis témájú médiaállományokat.
 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szepszis&oldid=27427484”