Ugrás a tartalomhoz

Urartu művészete

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Urartui művészet szócikkből átirányítva)
Lovas kancsó Erebuniból

Urartu a törökországi Van-tó, Szeván-tó és Urmia környékén elterülő állam volt az ókorban. Művészetének fénykora a Kr. e. 9-7. század volt. Mivel közel esik Mezopotámia területéhez, annak művészeti hatása erőteljes. Az építészetben az asszír stílusú erődítmények jellemzőek, jelentős a helyi eredetű emlékei. Különböző szerszámok, fegyverek, díszpajzsok, használati tárgyak ismeretesek bronz állatalakos díszítésekkel. Különösen a pajzsokat és a kardokat díszítették aprólékosan, magas művészi színvonallal. Ezek a művek az asszír művészetből táplálkoznak, témáik: vadászat, lakoma, szárnyas démonok, életfa, papok áldoznak, bikafrízek, oroszlánfrízek, lovak húzta harci szekér. Néhol egyiptomi motívumok is felbukkannak, ezek feltehetőleg hettita közvetítéssel kerültek Urartuba. A fémművek mellett hasonló kőfaragások is ismertek.

Szintén mezopotámiai hatás alatt állt a szobrászat, de itt már az önálló urartui fémművesség tudása és hatása látszik. Bronzszobraik aprólékosak, általában isteneiket ábrázolják, például Teiseba istent. Érdekes a fej mintázása, a szobrocska ugyanis mosolyog. Eddig az elő-ázsiai művészetben ez példátlan. Elefántcsontból is alkottak, főként idolokat. Nőidoljaik meztelenek, fejükön ékes dísz.

Jobban megőrződött az eredeti urartui művészet hagyománya a stilizált, geometrikus díszítéseken, melyek edényeken és falfestményeken maradtak fenn. A virágminták rendszeresen körben vagy legalábbis középpontosan szimmetrikusan helyezkednek el.

Urartu művészetének néhány eleme visszaköszön a szkíta művészetben.

Az urartui művészet gazdag matematikai kapcsolatú hagyománya

[szerkesztés]

Urartu vidékéhez köthető az a néhány érdekes díszítőminta, melynek a matematikai szerkezete rokon a magyar tarsolylemezekével. Mind a budapesti 3000 éves az örmény művészet kiállításon, mind Kádár István könyvében találunk ehhez adalékokat. Jellemző vonásuk a szkíta művészetben is megtalálható: hullámvonalas, cmm vagy cm szerkezetű hálózatot tölt ki valamilyen figurális pontmintázat. A szkítáknál ez szarvas és hegyikecske, az urartuiaknál emberfej, korsó, stb. Igen korai jelenléte ez az összetett sikszimmetria mintázatnak az eurázsiai díszítőművészetben.

Források

[szerkesztés]
  • Művészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, Bp, 1967.
  • Kádár I.: Urartu-Emlékek-Memorabilia, Püski, Budapest, 1996.
  • Brentjes B.: Drei Jahrtausende Armenien, Lepizig, 1973.
  • Ghirshman, R.: Persia. From the Origins to Alexander the Great. Thames and Hudson, 1964
  • Bakay K.: Őstörténetünk régészeti forrásai I. II. Miskolc, 1997.
  • Darvas György: Symmetry, Springer, 2006.
  • Bérczi Sz.: Szimmetria és Struktúraépítés, Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.
  • Hermann, G.: Perzsa reneszánsz, Helikon, Budapest, 1980.
  • Talbot-Rice, T.: Ancient Arts of Central Asia, Thames and Hudson, New York, 1965
  • Weyl, H: Szimmetria, Gondolat, Budapest, 1982

Külső hivatkozások

[szerkesztés]