Húgyvérűség
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Húgyvérűség | |
 | |
| BNO-9 | |
| DiseasesDB | 26060 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Húgyvérűség témájú médiaállományokat. | |
A húgyvérűség vagy urémia (uraemia) a vese elégtelen működése miatt fellépő tünetegyüttes, amikor azok az anyagok, amelyeket rendes körülmények között a vese vizelet formájában kiválaszt, a vérben maradnak, s ott mérgező hatást fejtenek ki.[1] Az urémia akkor okoz súlyos tüneteket, ha a vesék a szűrőfunkciójuknak már 10%-át sem képesek ellátni.
Az urémia megelőzése
[szerkesztés]Az urémiát a veselégtelenséget okozó betegségek kezelésével, megelőzésével lehet elkerülni. Klasszikusan ilyen a cukorbetegség és a magas vérnyomás.
Szövődmények
[szerkesztés]Az urémiának magas vérnyomás, szívelégtelenség, vizenyősödés, vérszegénység, vérzékenység, a kalciumszint csökkenése, a foszfátszint emelkedése, az erek csontosodása, a D-vitamin hiánya, étvágytalanság, hányinger, hányás, hasmenés, alultápláltság, a gyomor-béltraktus vérzései, magas káliumszint, a szervezet savasodása, a szívburok, a mellhártya gyulladása, idegrendszeri eltérések, gondolkodásbeli és mentális zavarok, alvászavar és csökkent libidó lehet a következménye. Súlyos esetben zavartság, aluszékonyság, izomrángások, izomgörcsök, kóma léphet fel. Kezelés nélkül az urémia életveszélyes állapotot, halált okoz.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ húgyvérűség | A magyar nyelv értelmező szótára | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. november 25.)
