Ugrás a tartalomhoz

Ubuntu (Linux-disztribúció)

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ubuntu szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk Linux disztribúcióról szól. Hasonló címmel lásd még: Ubuntu (ideológia).
Ubuntu
Ubuntu 22.04 LTS „Jammy Jellyfish”
Ubuntu 22.04 LTS „Jammy Jellyfish”
FejlesztőCanonical Ltd.
Forráskódnyílt forráskódú, néhány zárt forráskódú illesztőprogrammal
OS-családLinux (Unix-Like)
Programozási nyelvC, C++, Python
Legelső kiadásUbuntu 4.10
(2004. október 20.)
Stabil verzióUbuntu 23.10
(2023. október 12.[1])
FrissítésSoftware Updater
Hardveri386, AMD64, ARMhf (ARMv7 + VFPv3-D16), ARM64 csak szerver verzió: ppc64 (POWER8 és későbbi), s390x
CsomagkezelőGNOME Software, APT, dpkg, Snappy, Flatpak
KernelLinux-kernel
Felhasználói felületGNOME
LicencGPL, GFDL
Státuszaktuális
Weboldalhttps://ubuntu.com/

Az Ubuntu egy Debian-alapú Linux-disztribúció 6 hónapos kiadási ciklusokkal, a legfrissebb szoftverekkel, hibajavításokkal és integrációs munkákkal, amelyek visszakerülnek a Debianba.

Az Ubuntu szó afrikai eredetű, jelentése „emberiesség másokkal szemben"; "azért vagyok, mert mi vagyunk”.[2] Ezen a néven jött létre egy közösség ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésére és terjesztésére. Ők alkották meg az Ubuntu Linuxot, amely Debian alapokon nyugszik. Az Ubuntu Linux ezt a filozófiát szeretné elterjeszteni a szoftver világban. Fejlesztői között több Debian- és GNOME-híresség is található. A disztribúció frissességét és az új dolgokra való reagálását jól jelzi, hogy ez volt az első olyan Linux-disztribúció, amely a GNOME 2.8-at használta.

Az Ubuntu jelenleg a GNOME felületet használja alapértelmezetten, de régebben, a 11.04-es verziótól a 17.04-esig a saját fejlesztésű Unity volt alkalmazva. Egyéb felhasználói felületekkel is elérhető, melyek fejlesztése kisebb-nagyobb mértékben különálló projektként fut, mint például az Ubuntu KDE-s testvére, a Kubuntu vagy az LXQt-re alapozott Lubuntu disztribúció. Mindegyik terjesztés azonos verzióit újratelepítés nélkül konvertálhatjuk át, vagy akár egy időben mindegyik telepítve lehet. Ezt azért tehetjük meg, mert mindegyik disztribúció ugyanazon az archívumon alapul.

A projekt mögött anyagilag Mark Shuttleworth és cége, a Canonical Ltd áll. Ez többek között a legfontosabb fejlesztők támogatását, az infrastruktúra fenntartását, illetve üzleti tevékenységet (céges támogatás) takar.

Történet és fejlesztési folyamat

[szerkesztés]

Az Ubuntu első kiadása 2004. október 20-án jelent meg, mint egy ideiglenes Debian GNU/Linux fork.[3] A projekt célja az volt, hogy az Ubuntu minden 6. hónapban[4] ki tudjon adni egy új kiadást, aminek az eredménye egy gyakran frissített rendszer. Az új Ubuntu kiadások mindig tartalmazzák a legfrissebb GNOME-ot, mert úgy van időzítve, hogy a legfrissebb GNOME[5] után egy hónappal jelenik meg az Ubuntu. A kontraszt az előző generációs Debian forkokhoz – pl. MEPIS, Xandros, Linspire, Progeny és Libranet – képest, hogy tartalmaz jó néhány zárt forrású kiegészítőt, részeként az Ubuntu üzleti modelljének, ami kizárja a „Debián filozófiát”, mely túlnyomóan szabad szoftvert használ.

Az Ubuntu csomagok általában a Debian unstable csomagjain (.deb formátum) alapulnak. A csomagok kezelését az APT és Synaptic eszközökkel lehetséges. Az Ubuntu minden csomag fejlesztést közvetlenül visszajuttat a Debianhoz, bár ez nem minden esetben jelenti azt hogy az Ubuntu és a Debian csomagok 'binárisan kompatibilisek'[6] (azaz Debianra nem feltétlenül telepíthetünk minden probléma nélkül Ubuntu csomagokat, illetve ez fordítva is igaz). Sok Ubuntu fejlesztő egyben valamely kulcsfontosságú Debian csomag karbantartója is. Ian Murdock, a Debian alapítója azonban kritizálta az Ubuntut a csomagok Debiannal való inkompatibilitása miatt, és a Debian azon fejlesztőit akik szerint az Ubuntu már túlságosan eltávolodott a Debiantól ahhoz, hogy kompatibilis maradhasson.[7]

Az Ubuntu fejlesztését jelenleg a Canonical Ltd. finanszírozza. 2005. július 8-án Mark Shuttleworth és a Canonical Ltd. bejelentette az Ubuntu alapítvány létrehozását, 10 millió dollár alaptőkével. Az alapítvány célja az Ubuntu fejlesztésének mindenkori támogatása, de 2006 óta nem fejtett ki aktív tevékenységet. Az alapítvány célja hogy az Ubuntunak a Canonicaltól független pénzügyi alapja legyen, ezzel biztosítani a disztribúció fennmaradását hosszú távon, abban az esetben is, ha a Canonical esetleg nem vesz részt a fejlesztésben.

2007. május 1-jén a Dell bejelentette, hogy Ubuntuval előtelepített asztali PC-ket, és laptopokat fog árusítani 2007. május 24-től.[8] Ezek a számítógépek csak Észak-Amerikában kerültek forgalomba, de nem sokkal később, 2007. augusztus 8-án az Egyesült Királyságban, Franciaországban, és Németországban is hozzáférhetők lettek.[9]

2007 júliusában az Ubuntu Live 2007 konferencián Mark Shuttleworth bejelentette, hogy a 2008 áprilisában megjelenő Ubuntu 8.04 lesz a következő LTS (Long Term Support – hosszú ideig támogatott) kiadás, illetve hogy kétévente fognak LTS kiadásokat megjelentetni.

Képességek

[szerkesztés]
Az Ubuntu 6.06 LTS képernyőképe az Ubuntu hajnala háttérképpel

Az Ubuntu a könnyű használhatóságra[10] koncentrál, beleértve a széleskörűen elterjedt adminisztratív feladatokra használt sudo eszközt.[11] Az Ubuntu a Live CD-ről futtatott környezetből is feltelepíthető, anélkül hogy a telepítés megkezdése előtt újra kellene indítani a számítógépet. Az Ubuntu több szoftvert tartalmaz a fogyatékkal élők támogatására, és kiemelt célnak tartja a lehető legtöbb nyelvre történő honosítást, hogy minél több emberhez tudjon eljutni. Az 5.04-es kiadástól kezdve az UTF-8 az alapértelmezett karakterkódolás.

Az alapvető rendszereszközökön és alkalmazásokon kívül az Ubuntu előre telepített alkalmazásokat is tartalmaz: a LibreOffice irodai programcsomagot, a Firefox böngészőt, az Empathy azonnali üzenetküldőt, és a Shotwell fénykép-katalogizáló és -szerkesztő programot, ezen kívül számos logikai és kártyajáték is megtalálható volt benne. Ez utóbbiakat a 24.04-es verzióban kivették.[12] Az Ubuntuban alapbeállításban minden hálózati port zárva van, bár néhányan használnak tűzfalat is, a bemenő és kimenő kapcsolatok megfigyelésére.

Az Ubuntu telepítés után egy teljes munkakörnyezetet nyújt további programok telepítése nélkül is. A live CD lehetővé teszi, hogy a felhasználók még a telepítés előtt meggyőződjenek arról, hogy a hardverük kompatibilis-e az Ubuntuval. A live CD használható a rendszer telepítésére is,[13] amely az internetről letölthető. A live CD elindításához 256 MB RAM szükséges, és a rendszer installálás után 4 GB tárterületet foglal el.[14] Letölthető egy ún. alternatív installáló CD (12.10-es verzióig[15]) azok számára, akik gyengébb hardverrel rendelkeznek, vagy összetett particionálásra, pl. LVM vagy RAID használatára van szükségük.[16]

Az Ubuntu 7.04 kiadásával a telepítési folyamat megváltozott. Az új telepítő támogatja a Windowsról való migrálást.[17] Az új migrációs eszköz képes a felhasználó könyvjelzőinek, asztali háttérképének, és egyéb beállításainak importálására (ezek az importált beállítások a Live CD használatakor még nem érhetők el).

A csomagok osztályozása, és támogatottsága

[szerkesztés]

Az Ubuntuban a szoftvereket a licencük, és támogatottságuk szerint négy osztályba sorolják, ezeket komponenseknek (components) nevezik.[18]

A következő négy komponens létezik:

Szabad szoftver Nem szabad szoftver
Hivatalosan támogatott Main Restricted
Nem támogatott Universe Multiverse

"Szabad" szoftver ebben az esetben azokat a programokat jelenti, amelyek teljesítik az Ubuntu által támasztott feltételeket,[19] amelyek nagyrészt hasonlóak a Debian Szabad Szoftver Irányelvekhez. Ez alól kivétel a Main komponens: "tartalmazhat bináris firmware-eket, és bizonyos betűtípusokat (ezeket a Main szabad komponensei használják), amelyek módosítása az alkotók engedélye nélkül tilos", de ezek közül csak olyanokat, amelyek szabadon terjeszthetők.

A nem szabad szoftverek általában hivatalosan nem támogatottak (Multiverse), illetve csak azok amelyek nagyon fontos funkciót látnak el, és nem pótolhatók szabad szoftverekkel (ezek a Restricted komponenshez tartoznak). Ilyenek például a videokártya meghajtóprogramok. Ezen programok forráskódjához az Ubuntu készítőinek nincs közvetlen hozzáférésük, ezért csak korlátozottan tudnak hivatalos támogatást nyújtani.

A Main és a Restricted komponensekben minden olyan szoftver megtalálható, amely egy általános célú Linux rendszerhez szükséges. A Universe és a Multiverse több választható szoftvert biztosít adott feladatok elvégzésére.

Nem szabad szoftverek az Ubuntuban

[szerkesztés]

Az Ubuntunak létezik minősítési rendszere a harmadik féltől származó programok számára.[20] Az Ubuntu által minősített szoftvernek megfelelően kell működnie Ubuntu alatt. A legtöbb olyan program, amely a nem-szabad operációs rendszerek használói számára megszokott programok, nem kompatibilis az Ubuntuval.

Néhány olyan szoftver, amelyet nem tartalmaz az Ubuntu:

  • Olyan szoftverek, amelyek a régiókóddal ellátott DVD-k lejátszását teszik lehetővé. Ennek oka a libdvdcss nyílt forráskódú DVD-lejátszó függvénykönyvtár megkérdőjelezhető jogi helyzete a világ néhány országában. (Megjegyzés: ez a függvénykönyvtár szükséges a régiókóddal ellátott DVD lejátszásához még a megfelelő régióban is.)
  • Kódoló, és dekódoló függvénykönyvtárak nem szabad média formátumú médiatípusokhoz, mint pl. a Windows Media.
  • Néhány népszerű böngésző-beépülőmodul, mint az Adobe Shockwave-je (nem létezik Linux verzió), és a Flash. (A Flash installálását a "flashplugin-nonfree" multiverse csomaggal mégis megtehetjük, mert ez csomag a Flash végfelhasználói licencszerződését betartva az Adobe weboldaláról tölti le a linuxos telepítőt, és futtatja).

Kiadások

[szerkesztés]

A verziók félévente jelennek meg, a verziószám a kiadás évéből és havából áll össze (4.10 → 2004.10.20). Az egyes kiadások fejlesztési kódnevei a hagyomány szerint egy azonos betűvel kezdődő melléknév és állatnév pár. A végleges verziókra általában a kódnév mellékneve alapján hivatkoznak, azonban a hivatalos elnevezés a verziószám. A Breezy Badger óta a kódneveket ABC sorrendben választják.[21]

  Régi, nem támogatott kiadás
  Régi, de még támogatott kiadás
  Aktuális kiadás
  Jövőbeni kiadás

(A kódnevek magyar jelentései zárójelben; nem hivatalos fordítások)

Verzió Kódnév Teszt név Kiadás dátuma Támogatás megszűnése Újdonságok
4.10 Warty Warthog
(bibircsókos varacskosdisznó) 		Sounder 2004. október 20.[22] 2006. április 30.[23] ShipIt (ingyenes házhozszállítás)
5.04 Hoary Hedgehog
(deres sündisznó) 		Array 2005. április 8.[24] 2006. október 31.[25] Update Manager; Upgrade Notifier; readahead; grepmap; laptop suspend, hibernálás készenlét; dynamic frequency scaling; Ubuntu hardver adatbázis; Kickstart; install USB eszközről; UTF-8 alapbeállítás; APT authentication
5.10 Breezy Badger
(szeles borz) 		Colony 2005. október 13.[26][27] 2007. április 13.[28] Usplash (grafikus boot); "Add/Remove…" application tool; nyelvválasztó; logikai kötetkezelés támogatása; Hewlett-Packard nyomtatók támogatása; OEM installer support; Launchpad integrálás
6.06 LTS Dapper Drake
(takaros gácsér) 		Flight 2006. június 1.[29][30] 2009. július 14. (desktop) Long Term Support (LTS) kiadás. LiveCD és Install CD egy lemezen; Ubiquity grafikus telepítő a LiveCD-n; Usplash rendszerleállításkor; Network Manager hálózatválasztó; 'Humanlooks' theme implemented using Tango guidelines, based on Clearlooks and featuring orange colours instead of brown; LAMP csomag telepítése; telepítés USB eszközre; GDebi grafikus telepítő a .deb csomagokhoz
2011. június 1. (szerver)
6.10 Edgy Eft
(zizi gőtefi) 		Knot 2006. október 26.[31][32] 2008. április 25.[33] Ubuntu 'Human' theme jelentős változása; Upstart; automatikus crash jelentés (Apport); Tomboy jegyzet-alkalmazás; F-spot fotókezelő
7.04 Feisty Fawn
(bátor őzborjú) 		Herd 2007. április 19.[34] 2008. október 19. Migration assistant; Kernel-based Virtual Machine támogatás; egyszerűsített codec és jogvédett illesztőprogram telepítés; Compiz munkaasztal hatások; Wi-Fi Protected Access támogatás; PowerPC már nem támogatott; szúdoku és sakk játékok; 'baobab' lemezhasználat elemző; GNOME Control Center; Zeroconf számos eszközhöz
7.10 Gutsy Gibbon
(merész gibbon) 		Tribe 2007. október 18.[35][36] 2009. április 18. Compiz Fusion alapbeállításként;[37] AppArmor biztonsági keretrendszer;[38] fast desktop search;[39] fast user switching;[39] javított plug-in kezelés a Mozilla Firefox (Ubufox) böngészőben;[40] grafikus beállító az X.org-hoz;[40] fejlett nyomtatási rendszer és PDF nyomtatás támogatása[40]
8.04 LTS Hardy Heron
(kemény kócsag)[41] 		Alpha 2008. április 24.[42] 2011. május 12. (desktop) Long Term Support (LTS) kiadás;;[43][44] Jobb Tango támogatás;[45] a compiz használatának megkönnyítése; tracker integráció;[46] Brasero cd/dvd író, Transmission BitTorrent kliens és alapértelmezett Vinagre VNC kliens;[47] A PulseAudio mint alapértelmezett hangrendszer,[48] az Rt2x00 wireless driverek integrálása,[49] opcionálisan Mozilla Firefox 3 böngésző, Active Directory integráció, wubi telepítő[50]
2013. április (szerver)
8.10 Intrepid Ibex
(merész kőszáli kecske)[51] 		Alpha 2008. október 30. 2010. április 30. Mobil számítástechnikával és dinamikus desktopkörnyezet kialakításával kapcsolatos fejlesztések; Az internetcsatlakozás lehetőségeinek és beállításainak kibővítése; Vendégfiók;[52]
9.04 Jaunty Jackalope
(hetyke szarvasnyúl)[53] 		2009. április 23. 2010. október 23. A boot idő csökkentése, legyen szó speciális eszközön való futásról, vagy hagyományos felhasználásról. A webes szolgáltatások és a desktop alkalmazások összemosása. Ext4 fájlrendszer támogatása (csak tesztelésre!).[54] Integrált videókártya driverek.[55][56]
9.10 Karmic Koala
(karmikus koala)[57] 		2009. október 29. 2011. április 30. Ubuntu One (fájlmegosztó szolgáltatás), GRUB2, Emphaty üzenetküldő, gyorsabb rendszerindítás
10.04 LTS Lucid Lynx
(értelmes hiúz)[58] 		2010. április 29. 2013. április (desktop) Teljesen megújult arculat, közösségi szolgáltatások integrációja, Ubuntu One Music Store, megújult panel
2015. április (szerver)
10.10 Maverick Meerkat (rendkívüli szurikáta)
[59] 		2010. október 10. 2012. április 10. Új felépítésű telepítő (párhuzamos telepítés és beállítás), Shotwell alapértelmezett fényképkezelő, bővített hangerőszabályzó, új témák
11.04 Natty Narwhal
(elegáns narvál)
   2011. április 28. 2012. október 28.[60] Kétféle felhasználói felület bejelentkezésnél: Unityre épülő (Ubuntu Desktop Edition), klasszikus GNOME munkaasztal (Ubuntu Classic Session).
11.10 Oneiric Ocelot
(álmodozó ocelot)[61] 		  2011. október 13. 2013. május 9. A CD-n kizárólag Unity felület található meg, a gnome-session-fallback csomag telepítésével részben visszakaphatjuk a régi Gnome felületet
12.04 LTS Precise Pangolin
(precíz tobzoska) 		  2012. április 26. 2017. április 28.[62] 5 éves LTS támogatási időszak az Ubuntu asztali változatban is
12.10 Quantal Quetzal

(kvantáló kecál)[63]

  2012. október 18. 2014. május 16. A telepítő lemezek mérete megnövekedett 800 MB-ra, így már csak DVD-ről vagy USB pendrive-ról telepíthetők. A LightDM-be távolról is bejelentkezhetünk az Ubuntu Single Sing On segítségével.
13.04 Raring Ringtail

(ritka gyűrűsfarkú)

  2013. április 25. 2014. január 27. 3.8-as kernel verzió
13.10 Saucy Salamander

(fűszeres szalamandra)

  2013. október 17. 2014. július 17. 3.11-es kernel verzió
14.04 LTS Trusty Tahr

(megbízható kos)

  2014. április 26. 2019. április A megszűnő Ubuntu One kivétele, 3.13 kernel, ESM támogatás: 2022.04.-ig
14.10 Utopic Unicorn

(utópikus unikornis)

  2014. október 23. 2015. július 3.16-os kernel, teljes ASLR a kernelre és a kernelmodulokra
15.04 Vivid Vervet

(színpompás vervet)

  2015. április 23. 2016. február Snappy Ubuntu Core, 0MQ brokerless message bus, distributed virtual routing, DNS-as-a-service, 3.19 kernel
15.10 Wily Werewolf
(ravasz vérfarkas) 		  2015. október 23. 2016. július Linux kernel 4.2, F2FS fájlrendszer-titkosítás támogatása, LibreOffice 5, Steam-vezérlő támogatása[64]
16.04 LTS Xenial Xerus
(vendégszerető ürgemókus) 		2016. április 21. 2021. április "snap" csomagformátum, ZFS kötetkezelő, LXD konténeres virtualizáció,

ESM támogatás: 2024.04.-ig

16.10 Yakkety Yak
(locsogás [angol szójáték]) 		2016. október 13. 2017. július Linux kernel 4.8
17.04 Zesty Zapus

(fűszeres szöcskeegér)

2017. április 13. 2018. január Linux kernel 4.10
17.10 Artful Aardvark

(művészi földimalac)

2017. október 19. 2018. július Linux kernel 4.13, a saját fejlesztésű Unity-t váltva ismét GNOME lett az alapértelmezett felület
18.04 LTS Bionic Beaver

(bionikus hód)

2018. április 26. 2023. április[65] Linux kernel 4.15, ESM támogatás: 2028.04.-ig
18.10 Cosmic Cuttlefish

(kozmikus tintahal)

2018. október 18.[66] 2019. július Linux kernel 4.18
19.04 Disco Dingo

(diszkós dingó)

2019. április 18. 2020. január[67] Linux kernel 5.0
19.10 Eoan Ermine

(pirkadatkori hermelin)

2019. október 17. 2020. július Linux kernel 5.3
20.04 LTS Focal Fossa

(központi fossza)

2020. április 23. 2025. április Linux kernel 5.4, ESM támogatás: 2030.04.-ig
20.10 Groovy Gorilla[68] 2020. október 22.[69] 2021. július
21.04 Hirsute Hippo[70] 2021. április 22.[71] 2022. január
21.10 Impish Indri[72] 2021. október 14. 2022. július
22.04 LTS Jammy Jellyfish[73] 2022. április 21. 2027. április Linux kernel 5.15, ESM támogatás 2032-ig
22.10 Kinetic Kudu[74] 2022. október 20. 2023. július
23.04 Lunar Lobster
(holdi homár)[75] 		2023. április 21. 2024. január
23.10 Mantic Minotaur
(jövendölő Minótaurosz)[76] 		2023. október 12. 2024. július Raspberry Pi 5 támogatás
24.04 LTS Noble Numbat (nemes erszényeshangyász)[77] 2024. április 25. 2029. április

A támogatások megszűnése oszlopban az általános támogatás megszűnésének időpontja van feltüntetve, ezt elérve az Ubuntunál az LTS kiadások esetében opcionális kiterjesztett biztonsági karbantartási (ESM) támogatás is rendelkezésre áll, ami még jellemzően 3-5 év biztonsági támogatást[78] nyújt. Ez azt jelenti, hogy az operációs rendszer megkapja a továbbiakban is a szükséges biztonsági frissítéseket az ESM támogatás ideje alatt. Az ESM támogatás az Ubuntu Advantage for Infrastructure nevű vállalati előfizetésen keresztül érhető el, mely személyes használatra ingyenes.

Változatok

[szerkesztés]
Ubuntu 10.04 LTS
Alapértelmezett Xubuntu 6.06 asztal

Jelenleg sok változata létezik az Ubuntunak, mind hivatalosan, mind félhivatalosan. Ezek a rendszerek alapállapotban az Ubuntutól eltérő csomagokat használnak, de az összes csomagot, és frissítést ugyanabból a tárolóból frissítik, mint az Ubuntu, tehát az összes szoftver egyaránt elérhető rájuk.

Hivatalos változatok

[szerkesztés]
  • Edubuntu – gyerekeknek, és iskolákba lett tervezve, GNOME ablakkezelővel.
  • Kubuntu – ez a változat KDE asztali környezetet használ GNOME helyett
  • Lubuntu – a legkisebb erőforrás-igényű disztribúció, LXQt asztali felülettel
  • Xubuntu – egy kisebb erőforrás-igényű disztribúció, amely Xfce asztali környezetet használ
  • Ubuntu Budgie – egy kisebb erőforrás-igényű disztribúció, Budgie asztali környezettel
  • Ubuntu Cinnamon – a Linux Mint Cinnamon felületét használó disztribúció
  • Ubuntu Kylin – kínai felhasználók számára optimalizált
  • Ubuntu MATE – kis erőforrás-igényű disztribúció, MATE asztali környezettel, akár Raspberry Pi-re is
  • Ubuntu Studio – multimédiás tartalmak készítésére fókuszáló disztribúció
  • Ubuntu Server – Szerver változat az Ubuntu 5.10 Breezy Badger óta az asztali kiadással egyidőben jelenik meg.[79] Adminisztrációs eszközöket és szerver alkalmazásokat tartalmaz, mint pl. e-mail kiszolgáló, LAMP webszerver, FTP kiszolgáló, DNS-szerver, és adatbázis-eszközök.[79] Az asztali PC-kre szánt telepítőlemezhez képest a szerver változat CD-képe kisebb méretű, és alacsonyabbak a hardver-követelményei. A telepítéshez 500 MB lemezterület, és 64 MB memória szükséges.[14]
  • Ubuntu Unity – a korábban alapértelmezett Unity felületet használó disztribúció
  • Ubuntu Cloud – felhőszolgáltatás építéséhez
  • Ubuntu for IoT – fejlesztők számára, pl. Raspberry Pi 2, 3 vagy 4-hez

Megszűnt hivatalos változatok

[szerkesztés]
  • Gobuntu – egy Ubuntu variáció volt, ami teljes mértékben szabad szoftvert használt, dokumentációt, illusztrációt stb.[80]
  • Ubuntu GNOME – az Ubuntun egy ideig a Unity volt az alapértelmezett felhasználói felület, ez hívta életre ezt az azóta megszűnt változatot.

Rendszerkövetelmények

[szerkesztés]

Az Ubuntu asztali verziója jelenleg az Intel x86 és az AMD64 architektúrákat támogatja. Néhány szerver változat támogatja még a SPARC architektúrát.[81][82] Nem hivatalos támogatás elérhető még a PowerPC,[83] IA-64 (Itanium) és a PlayStation 3 architektúrákhoz.

A minimális követelmények asztali verziónál a telepítéshez 300 MHz x86 processzor, 256 MB memória, 4 GB hely a merevlemezen,[84] és egy videokártya, ami támogatja a 640x480 felbontást. A javasolt rendszerkövetelmények asztali verziónál a telepítéshez 700 MHz x86 processzor, 384 MB memória, 8 GB hely a merevlemezen,[84] és egy videokártya, ami támogatja az 1024×768-as felbontást. A szerver telepítéshez szükséges egy 300 MHz x86 processzor, 128 MB memória illetve bármely, PC-kben megtalálható videokártya. A számítógépnek nem kell teljesíteni a minimális követelményeket a Xubuntu kipróbálásához, ami Xfce asztali felületet használ.[85] Szerverre történő telepítéskor, amennyiben ún. "alternate" lemezt használunk, közömbös a rendszer grafikai képessége.

Asztali verzió[86] Szerver[86]
Minimális Ajánlott
Processzor 700 MHz (x86) 1 GHz (x64) 300 MHz (x86)
Memória 512 MB 1 GB 128 MB
Merevlemez méret 4 GB[84] 8-20 GB[84] 1 GB
Videókártya VGA @ 640x480 VGA @ 1024x768 közömbös

Sikerek

[szerkesztés]

A Linux-disztribúciókkal foglalkozó distrowatch.com weboldalon az Ubuntu adatlapja[87] 2005–2006-ban a leggyakrabban látogatott adatlap volt,[88] emellett a nyomtatott és internetes média is szívesen cikkezett róla.[89][90] Sokak szerint az Ubuntu sikere a köré szerveződő egyre nagyobb közösségben rejlik. Mark Shuttleworth becslése szerint 2006 végén legalább 8 millió Ubuntu felhasználó volt.[91]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Releases - Ubuntu Wiki. wiki.ubuntu.com. (Hozzáférés: 2022. május 22.)
  2. ↑ About the Ubuntu project (angol nyelven). Ubuntu. (Hozzáférés: 2022. május 22.)
  3. ↑ ubuntu/relationship "Debian is the rock upon which Ubuntu is built". (Hozzáférés: 2006. május 25.)
  4. ↑ https://wiki.ubuntu.com/TimeBasedReleases
  5. ↑ https://wiki.ubuntu.com/Releases
  6. ↑ Mark Shuttleworth a bináris kompatibilitásról. (Hozzáférés: 2006. április 25.)
  7. ↑ internetnews.com Sarge vs. The Hoary Hedgehog?. (Hozzáférés: 2006. április 25.)
  8. ↑ Ubuntu-val előtelepített PC-k a Dell-nél. [2007. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 26.)
  9. ↑ Bejelentés a Dell blogjában. (Hozzáférés: 2007. augusztus 30.)
  10. ↑ About Ubuntu Linux. (Hozzáférés: 2006. április 25.)
  11. ↑ RootSudo - Ubuntu Wiki. (Hozzáférés: 2006. április 25.)
  12. ↑ https://www.omgubuntu.co.uk/2024/02/ubuntu-24-04-drops-games
  13. ↑ Az Ubuntu installálása Live CD-ről. [2008. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. július 8.)
  14. ↑ a b Ubuntu 6.06 kiadási megjegyzések: hardver követelmények. [2007. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. július 8.)
  15. ↑ Proposal to drop Ubuntu alternate CDs for 12.10
  16. ↑ Ubuntu 6.06 LTS: letöltés. (Hozzáférés: 2006. július 30.)
  17. ↑ Az Ubuntu új migrációs eszköze. [2007. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. június 27.)
  18. ↑ ubuntu/components. (Hozzáférés: 2006. március 16.)
  19. ↑ ubuntu/licensing. (Hozzáférés: 2006. június 29.)
  20. ↑ partners/certification/software. (Hozzáférés: 2006. március 16.)
  21. ↑ Ubuntu wiki: Kódnevek. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
  22. ↑ Ubuntu 4.10 announcement. (Hozzáférés: 2007. április 13.)
  23. ↑ Ubuntu 4.10 reaches end of life on 30 April 2006, 2006. március 28. (Hozzáférés: 2007. szeptember 25.)
  24. ↑ 5.04 Release Notes, 2005. április 8. [2008. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 14.)
  25. ↑ Ubuntu 5.04 reaches end-of-life on 31 October 2006, 2006. október 23. (Hozzáférés: 2007. szeptember 25.)
  26. ↑ Ubuntu 5.10 announcement. (Hozzáférés: 2006. október 11.)
  27. ↑ Ubuntu 5.10 release notes. (Hozzáférés: 2006. december 21.)
  28. ↑ Ubuntu 5.10 reaches end-of-life on April 13th 2007, 2007. március 14. (Hozzáférés: 2007. szeptember 25.)
  29. ↑ Ubuntu 6.06 LTS announcement. [2011. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. december 21.)
  30. ↑ Ubuntu 6.06 LTS release notes. (Hozzáférés: 2006. december 21.)
  31. ↑ Ubuntu 6.10 announcement. [2011. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 26.)
  32. ↑ Ubuntu 6.10 release notes. (Hozzáférés: 2006. december 21.)
  33. ↑ Ubuntu 6.10 Edgy Eft nears End of Life. [2008. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 11.)
  34. ↑ Ubuntu 7.04 announcement. (Hozzáférés: 2007. február 6.)
  35. ↑ GutsyReleaseSchedule - Ubuntu Wiki. (Hozzáférés: 2007. április 12.)
  36. ↑ Introducing the Gutsy Gibbon. [2009. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. május 6.)
  37. ↑ Gutsy Gibbon - Tribe 2 test release | Ubuntu
  38. ↑ Gutsy Gibbon - Tribe 3 test release | Ubuntu
  39. ↑ a b Gutsy Gibbon - Tribe 4 test release | Ubuntu
  40. ↑ a b c Gutsy Gibbon - Tribe 5 test release | Ubuntu
  41. ↑ HardyReleaseSchedule. (Hozzáférés: 2007. szeptember 25.)
  42. ↑ Introducing the Hardy Heron. [2008. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 29.)Milestone ubuntu-8.04 for Ubuntu due 2008-04-24. (Hozzáférés: 2007. október 23.)
  43. ↑ Ubuntu Weekly Newsletter: Issue 36
  44. ↑ Ubuntu's new Linux sports debugging tool
  45. ↑ Hardy Heron Artwork. Ubuntu Wiki. (Hozzáférés: 2007. október 19.)
  46. ↑ Ubuntu developer summit Boston
  47. ↑ Accepted: ubuntu-meta 1.87 (source). (Hozzáférés: 2008. január 21.)
  48. ↑ Blueprint: "Fix the Linux audio mess once and for all". Launchpad. (Hozzáférés: 2008. február 1.)
  49. ↑ Main Page - Rt2x00Wiki. [2008. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 11.)
  50. ↑ New Features since Ubuntu 7.10. (Hozzáférés: 2008. április 11.)
  51. ↑ Planning for Ubuntu 8.10ish - The Intrepid Ibex. (Hozzáférés: 2008. április 11.)
  52. ↑ Ubuntu 8.10 desktop sajtóközlemény. [2008. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
  53. ↑ Introducing the Jaunty Jackalope. (Hozzáférés: 2008. szeptember 9.)
  54. ↑ https://bugs.launchpad.net/ubuntu/+source/linux/+bug/317781
  55. ↑ Bemutatkozik a "Jaunty Jackalope". (Hozzáférés: 2008. szeptember 9.)
  56. ↑ "Jaunty Jackalope" újdonságok. [2009. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 12.)
  57. ↑ Bemutatkozik a Karmikus Koala. [2009. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 21.)
  58. ↑ Bemutatkozik az Értelmes Hiúz. (Hozzáférés: 2009. szeptember 21.)
  59. ↑ Ubuntu 10.10 Maverick Meerkat. (Hozzáférés: 2010. április 2.)
  60. ↑ https://lists.ubuntu.com/archives/ubuntu-announce/2012-October/000165.html
  61. ↑ Ubuntu 11.10Oneiric Ocelot. (Hozzáférés: 2011. március 7.)
  62. ↑ https://lists.ubuntu.com/archives/ubuntu-security-announce/2017-April/003833.html
  63. ↑ kvantál: "az áram véges számú elemi töltés mozgásából áll össze"
  64. ↑ Archivált másolat. [2015. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 27.)
  65. ↑ Bionic Beaver - Release Notes. (Hozzáférés: 2018. július 25.)
  66. ↑ https://tecadmin.net/ubuntu-18-10-cosmic-release-date-and-features/. (Hozzáférés: 2018. július 25.)
  67. ↑ Disco Dingo - Release Notes. (Hozzáférés: 2018. július 25.)
  68. ↑ After Ubuntu 20.04 Release, Ubuntu 20.10 Is Codenamed 'Groovy Gorilla'. Fossbytes , 2020. április 25. [2020. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  69. ↑ Groovy Gorilla Release Schedule (amerikai angol nyelven). Ubuntu Community Hub , 2020. szeptember 24. [2020. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 20.)
  70. ↑ After Ubuntu 20.10 Release, Ubuntu 21.04 Is Codenamed 'Hirsute Hippo'. Fossbytes , 2020. október 29. [2020. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 31.)
  71. ↑ Hirsute Hippo Release Schedule (amerikai angol nyelven). Ubuntu Community Hub , 2020. szeptember 24. (Hozzáférés: 2020. október 31.)
  72. ↑ https://salsa.debian.org/debian/distro-info-data/-/commit/386e4d20d484e4730603e000aa56669b0e1c7297
  73. ↑ Ubuntu 22.04: Release Date & New Features (brit angol nyelven). OMG! Ubuntu!, 2022. január 15. (Hozzáférés: 2022. április 21.)
  74. ↑ Ubuntu 22.10 Codename is Revealed (And It's Kinda Kooky) (brit angol nyelven). OMG! Ubuntu!, 2022. április 25. (Hozzáférés: 2022. május 22.)
  75. ↑ Sneddon, Joey: Ubuntu 23.04 is Available to Download (brit angol nyelven). OMG! Ubuntu, 2023. április 20. (Hozzáférés: 2023. április 24.)
  76. ↑ Ubuntu 23.04 is Available to Download (brit angol nyelven). OMG! Ubuntu, 2023. október 12. (Hozzáférés: 2023. október 12.)
  77. ↑ https://linuxstans.com/ubuntu-24-04/
  78. ↑ Ubuntu Extended Security Maintenance | Security (angol nyelven). Ubuntu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 1.)
  79. ↑ a b http://www.ubuntu.com/server
  80. ↑ Mark Shuttleworth >> Blog Archive >> Gobuntu is... go
  81. ↑ Ubuntu 7.10 (Gutsy Gibbon). (Hozzáférés: 2008. június 13.)
  82. ↑ Ubuntu to Support Sun 'Niagara' Platform[halott link]
  83. ↑ Technical Board Decision - February 2007. (Hozzáférés: 2008. június 13.)
  84. ↑ a b c d Ubuntu Desktop Edition. [2007. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 13.)
  85. ↑ Get Xubuntu. [2010. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 13.)
  86. ↑ a b Ubuntu System Requirements. (Hozzáférés: 2013. április 28.)
  87. ↑ http://distrowatch.com/table.php?distribution=ubuntu
  88. ↑ DistroWatch: linux-disztribúciók népszerűsége. (Hozzáférés: 2006. április 27.)
  89. ↑ Desktop Linux új megközelítésben. [2006. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. május 9.)
  90. ↑ Linux a közigazgatásban: Desktop Linuxok, 6. rész - Ubuntu. (Hozzáférés: 2006. május 9.)
  91. ↑ Archivált másolat. [2007. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 16.)

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Ubuntu (Linux-disztribúció) témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ubuntu_(Linux-disztribúció)&oldid=27150189”