Troja kastély
| Troja | |
 | |
| Ország |  Csehország |
| Település | Prága |
| Épült | 1679–1685 |
| Építtető | Sternberg család |
| Tervező | Jean-Baptiste Mathey |
| Építész | Silvestro Carlone |
| Stílus | barokk építészet |
| Rekonstrukciók évei | 1977–1989 |
| Állapota | jó |
| Jelenlegi funkció | Prágai Városi Galéria kiállítóhelye |
| Tulajdonos | Prágai Városi Galéria |
| Látogatható |
|
| Cím | Ulice U trojského zámku |
| Elhelyezkedése | |
 Troja
Pozíció Prága térképén
| |
 é. sz. 50° 06′ 59″, k. h. 14° 24′ 46″50.116389°N 14.412778°EKoordináták: é. sz. 50° 06′ 59″, k. h. 14° 24′ 46″50.116389°N 14.412778°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Troja témájú médiaállományokat. | |
A Troja kastély (Trojský zámek) Prága északi részén áll a róla elnevezett városrészben, a Moldva felé néző domboldalon.
Története
[szerkesztés]
Az épület terveit Domenico Orsi kezdte el, mivel azonban ő 1679-ben meghalt, a munkát Jean-Baptiste Mathey át.[1] 1679–1685 között Silvestro Carlone, más források szerint[2] Johann Georg Heermann építette a Sternberg család nyári lakhelyének.[3] A birtokhoz tartozott a lefelé, a folyóig elnyúló, nagy kert és a Szent Kára szőlészet, amely 1996 óta a Prágai Botanikus Kert része.
Állapota fokozatosan leromlott — annyira, hogy az 1957-ben kiadott Prága Idegenvezetőben[4] már nem is szerepel. 1977–1989 között felújították; azóta eredeti szépségében tündököl.
Látnivalói
[szerkesztés]Az épület stílusa az olasz városi villákét követi. Fokozott figyelmet érdemelnek a belső falakat — kiváltképp a Nagyterem falait — díszítő, hatalmas freskók, közöttük I. Rudolf és I. Lipót Habsburg uralkodók képmásai.[3] A fennmaradt stukkók alapján megállapítható, hogy azok alakításában több eltérő képességű, színvonalú mester, illetve műhely vett részt. Közülük a legjobb, Giovanni Pietro Palliari láthatóan az első emelet mennyezetének stukkóit készítette. Egyes szerzők a homlokzat dekoratív ablakpárkányait is neki tulajdonítják. Palliari itt dolgozott legalább 1692 nyaráig, amikor is Jean-Baptiste Mathey beajánlotta I. János Ádám liechtensteini hercegnek.[1]
A kastélytól a folyó felé lejtő domboldal franciakertté alakították, ami abban a korban nagy újdonság volt Prágában. A kert közepét szökőkút díszíti, a szélén sövénylabirintus fogadja a sétálókat.[3]
A kastélyból a parkba vezető lépcsősort két drezdai szobrász: Johann Georg és Paul Heermann munkái díszítik a titánok és az istenek harcának jeleneteivel. A teraszt Bombelli-vázák ritka gyűjteménye díszíti.
Mivel Prágai Szent Adalbertnek a Károly hidat díszítő, homokkőből faragott szobrát az időjárás nagyon elkoptatta, azt a 19. század második felében egy másolattal helyettesítették. Ferdinand Maxmilián Brokoff 1709-ben faragott eredeti alkotásának maradványát itt, a kastélyban helyezték el.[5]
Jelenlegi funkciója
[szerkesztés]
A Prágai Városi Galéria állandó kiállításán főleg 19. századi cseh festők képeit tekinthetjük meg, így:
és más művészek munkáit.
Megközelítése
[szerkesztés]A metró Holešovice állomásától a 112-es busszal érhető el.[3]
Közeli látnivalók
[szerkesztés]A palota fölött, a domboldal felső részén, kb. fél négyzetkilométeren terül el a Prágai Botanikus Kert.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Troja Palace című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Kateřina Pulcová: Paměť a historie rodiny Palliardi – dva koncepty studia rodinné minulosti
- ↑ Jean-Baptiste Mathey
- ↑ a b c d Lingea
- ↑ Sportovní a turistické nakladatelství — magyar kiadás Prága, 1963.
- ↑ PragToGo: Die Statuen der Karlsbrücke
Források
[szerkesztés]- ↑ Lingea: Prága barangoló útikönyv. Lingea, Berlitz, 2016. p. 76–77.
További információk
[szerkesztés]- Zámek Troja (csehül) (angolul)
- Trója bei Schlösser und Burgen.cz (németül)