Ugrás a tartalomhoz

Erdei cankó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tringa ochropus szócikkből átirányítva)
Erdei cankó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Nem: Tringa
Faj: T. ochropus
Tudományos név
Tringa ochropus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Az erdei cankó elterjedési területe   költőhely (nyáron)   költözési útvonal   telelőhely
Az erdei cankó elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Erdei cankó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei cankó témájú médiaállományokat és Erdei cankó témájú kategóriát.

Az erdei cankó (Tringa ochropus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3]

Előfordulása

[szerkesztés]

Európa és Ázsia északi területén költ, ősszel délre vonul, eljut Afrika déli részére is. Természetes élőhelyei a mocsarak, tavak, folyók és patakok környéke, tűlevelű erdők és szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők, valamint legelők, szántóföldek és vidéki kertek.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres vendég, márciustól májusig és júliustól novemberig észlelhető, de átnyaraló és áttelelő példányai is előfordulnak.[5]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 21-24 centiméter, szárnyfesztávolsága 57-61 centiméteres, testtömege 60-90 gramm.[5]

Életmódja

[szerkesztés]

Tavak, patakok partján keresgéli apró rovarokból, rákokból, csigákból, férgekből és kis halakból álló táplálékát.[5]

Szaporodása

[szerkesztés]

Általában más madarak elhagyott fészkét használja. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen inkább a tojó 20-23 napig kotlik.[5] A fiókák a kikelés utáni 3. napon már elhagyják a fészket, a szülők még 28 napig gondoskodnak róluk.

Tojásai

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)
  5. a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2022. augusztus 7.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]