Terekcankó
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Xenus cinereus (Güldenstädt, 1775) | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 A terekcankó elterjedési területe
költőhely (nyáron)
költözési útvonal
telelőhely
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Terekcankó témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Terekcankó témájú médiaállományokat és Terekcankó témájú kategóriát. |
A terekcankó (Xenus cinereus) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó Xenus egyetlen faja.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Johann Anton Güldenstädt német ornitológus írta le 1775-ben, a Scolopax nembe Scolopax cinerea néven. Sorolták a a Tringa nembe Tringa cinerea néven is.[3]
Előfordulása
[szerkesztés]Finnországtól, Kelet-Európán keresztül Szibéria keleti részéig költ. Az Európai területekről Afrikába vonul, eljut Dél-Afrikáig. Az ázsiai területekről pedig Dél-Ázsiába költözik, de eljut Indonéziába, Ausztráliába és Új-Zélandra is. Természetes élőhelyei a mocsaras északi tengerpartok, a tajgák, magas füvű bokros területek, tundrák és erdős sztyeppek.[4]
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés]Magyarországon rendszeres, de kisszámú tavaszi és őszi átvonuló. Májustól júniusig, illetve szeptemberben észlelhető.[5]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 22–24 centiméter, szárnyfesztávolsága 57–59 centiméteres, testtömege 60–100 gramm közötti.[5] Csőre enyhén felfelé áll. Tollazata felül sötétszürke, alul világos.
_W3_IMG_6891.jpg) |
 |
Életmódja
[szerkesztés]Vizes területeken keresgéli apró rákokból, férgekből, csigákból és magvakból álló táplálékát.[5]
Szaporodása
[szerkesztés]Mocsaras réteken, a bozótosba rejti fészkét. Fészekalja 3-4 tojásból áll, melyen 20-25 napig kotlik. A kikelő fiókák fészekhagyók.[5]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. december 19.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. december 19.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2020. december 19.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
- ↑ a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. december 19.)
