Gomphotherium

Gomphotherium
	Evolúciós időszak: Kora miocén – kora pleisztocén
	A Gomphotherium angustidens csontváza
	Természetvédelmi státusz
	Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Afrotheria;
Rend:	Ormányosok (Proboscidea);
Alrend:	Elefántalakúak (Elephantiformes);
Csoport:	Elephantimorpha;
Csoport:	Elephantida;
Család:	Gomphotheriidae;
Alcsalád:	Gomphotheriinae;
Nem:	Gomphotherium; Burmeister, 1837
Szinonimák
	Trilophodon Falconer & Cautley, 1846; Tetrabelodon Cope, 1884; Serridentinus Osborn, 1923; Tatabelodon Frick, 1933;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Gomphotherium témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Gomphotherium témájú kategóriát.

A Gomphotherium (magyarul: „hegesztett szőrny”) az emlősök (Mammalia) osztályának ormányosok (Proboscidea) rendjébe, ezen belül a Gomphotheriidae családjába tartozó fosszilis nem.^[1]

Előfordulása

A Gomphotherium a kora miocénben jelent meg, mintegy 23,03 millió évvel ezelőtt és 2 millió éve halt ki a pleisztocén kor elején. Ez az emlősnem, létezése során benépesítette Eurázsiát, Afrikát és Észak-Amerikát.^[2]

Megjelenése

A Gomphotherium productum 2,51 méter marmagmagasságú és 4,6 tonna tömegű ormányos lehetett, míg a nála nagyobb Gomphotherium steinheimense 3,17 méter marmagmagasságú és 6,7 tonna tömegű volt.^[3] Az állatnak négy párhuzamos agyara volt. Kettő a felső állcsontból indult, két rövidebb az alsó állkapocsból nőtt ki.

Lelőhelyek

1971 szeptemberében Bajorországban az Inn folyó alámosott partjának talajában találtak rá a Gomphotherium egyik legteljesebb maradványára. A több mint 170 darabból álló csontváz tudományos feldolgozása a Müncheni Palaeontológiai Múzeumban történt meg. A rekonstruált csontváz azóta is a múzeum egyik fő látványossága. A leletről további másolatok láthatók az eredeti lelőhely közelében, Mühldorf am Inn körzeti múzeumában, valamint Frankfurtban, Bázelban és Japánban, Szendai városában.

Egy csaknem teljes csontvázat találtak még a franciaországi Sansanban, amelyet a párizsi Musée d'Histoire naturelle-ben őriznek. Egy másik példány a lisszaboni Instituto Geologico e Mineiroban látható.

Rendszerezés

A nembe az alábbi 2 alnem és 22 faj tartozik:

Genomastodon
- Gomphotherium osborni (Barbour, 1916)
- Gomphotherium willistoni (Barbour, 1914)
Gomphotherium
- Gomphotherium angustidens (Cuvier, 1817) - típusfaj
- Gomphotherium annectens (Matsumoto, 1925)
- Gomphotherium browni (Osborn, 1926)
- Gomphotherium connexum Hopwood, 1935
- Gomphotherium cooperi (Osborn, 1932)
- Gomphotherium hannibali Welcomme, 1994
- Gomphotherium inopinatum (Borissiak & Belyaeva, 1928)
- Gomphotherium libycum (Fourtau, 1918)
- Gomphotherium mongoliense (Osborn, 1924)
- Gomphotherium obscurum (Leidy, 1869)
- Gomphotherium pojoaquensis (Frick, 1933)
- Gomphotherium productum (Cope, 1874)
- Gomphotherium pygmaeus (Deperet, 1897)
- Gomphotherium riograndensis (Frick, 1933)
- Gomphotherium steinheimensis (Klahn, 1922)
- Gomphotherium subtapiroideum (Schlesinger, 1917)
- Gomphotherium sylvaticum Tassy, 1985
- Gomphotherium wimani Hopwood, 1935
- Gomphotherium tassyi Wang, Li, Duangkrayom, Yang, He & Chen, 2017^[4]
Incertae sedis
- Gomphotherium calvertensis Gazin & Collins, 1950

Képek

Gomphotherium a Müncheni Palaeontológiai Múzeumban
Gomphotherium angustidens alsó állkapcsa

Jegyzetek

↑ (2005) „Advances in proboscidean taxonomy & classification, anatomy & physiology, and ecology & behavior”. Quaternary International 126–128, 5–20. o. DOI:10.1016/j.quaint.2004.04.011.
↑ Wang, Wei (2014. július 1.). „Early Pleistocene large-mammal fauna associated with Gigantopithecus at Mohui Cave, Bubing Basin, South China”. Quaternary International 354, 122–130. o. DOI:10.1016/j.quaint.2014.06.036. ISSN 1040-6182.
↑ Larramendi, A. (2016). „Shoulder height, body mass and shape of proboscideans”. Acta Palaeontologica Polonica 61. DOI:10.4202/app.00136.2014.
↑ (2017) „A new species of Gomphotherium (Proboscidea, Mammalia) from China and the evolution of Gomphotherium in Eurasia”. Journal of Vertebrate Paleontology 37 (3), e1318284. o. DOI:10.1080/02724634.2017.1318284.

Források

Facts and information about the genus Trilophodon by elephant consultant Dan Koehl
Paleobiology Database

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gomphotherium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] (2005) „Advances in proboscidean taxonomy & classification, anatomy & physiology, and ecology & behavior”. Quaternary International 126–128, 5–20. o. DOI:10.1016/j.quaint.2004.04.011.

[2] Wang, Wei (2014. július 1.). „Early Pleistocene large-mammal fauna associated with Gigantopithecus at Mohui Cave, Bubing Basin, South China”. Quaternary International 354, 122–130. o. DOI:10.1016/j.quaint.2014.06.036. ISSN 1040-6182.

[probos_mass-3] Larramendi, A. (2016). „Shoulder height, body mass and shape of proboscideans”. Acta Palaeontologica Polonica 61. DOI:10.4202/app.00136.2014.

[4] (2017) „A new species of Gomphotherium (Proboscidea, Mammalia) from China and the evolution of Gomphotherium in Eurasia”. Journal of Vertebrate Paleontology 37 (3), e1318284. o. DOI:10.1080/02724634.2017.1318284.

[1]

[2]

[3]

[4]