Treponema pallidum
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Treponema pallidum Schaudinn és Hoffmann, 1905 | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Treponema pallidum témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Treponema pallidum témájú kategóriát. |
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
A Treponema pallidum egy 0,2 µm vastag[1] és 5-15 µm hosszú,[1] vékony, spirochaeta baktérium, amely Gram-festéssel nem mutatható ki.[1] Az organizmus a szifilisz kórokozója.[1] A betegség szexuális kontaktus révén, vagy transzplacentáris úton is átvihető.[1] A kór ellen nincs védőoltás.
Alfajai
[szerkesztés]- Treponema pallidum endemicum, a bejel, más néven endémiás, vagy járványos szifilisz kórokozója
- T. pallidum carateum, a pinta kórokozója[1][2]
- T. pallidum pertenue, a frambőzia (yaws, pian) kórokozója[1][2]
- T. pallidum pallidum, a szifilisz kórokozója[1][2]
Faj-alfaj besorolásuk nem egységes. A T. pallidum carateum-ot néha "Treponema carateum" néven emlegetik, még akkor is, ha a többi képviselő megnevezése során alkalmazzák a megfelelő mikrobiológiai nómenklatúrát.[3]
Diagnosztikája
[szerkesztés]A baktérium fiziológiája miatt Gram-festéssel nem mutatható ki, ezért kizárólag speciális eljárásokkal, mint például sötét látóteres mikroszkóppal (darkfield), vagy immunfluoreszcens festési eljárással azonosítható.[1]
A Treponema pallidum továbbá azonosítható:
Nem specifikus szerológiai eljárásokkal
- A fertőzés hatására keletkező nem specifikus ellenanyagok kimutatásával (Wassermann-antitest és reagin)[1][4]
- VDRL (Venereal Diseases Research Laboratory) teszttel[1][4]
- valamint RPR reakció (Rapid Plasma Reagin) révén[1][4]
Specifikus szerológiai eljárásokkal
- A fertőzés hatására keletkező specifikus ellenanyag (immobilizin) kimutatásával[1][4]
- T. pallidum immobilizációs teszttel (TPI)[1][4]
- T. pallidum hemagglutinációs próba (TPHA)[1][4]
- Fluoreszcens Treponema antitest próba (FTA-Abs)[1][4]
Klinikai jelentősége
[szerkesztés]A csavaros T. pallidum ssp. pallidum természetes körülmények között kizárólag az emberben okoz megbetegedést, amely bekövetkezhet szexuális kontaktus révén, vagy transzplacentárisan (kongenitális szifilisz).[1] A T. pallidum azonban az egyik legérzékenyebb baktérium, a szervezeten kívül gyorsan elpusztul.[1]
Kezelés
[szerkesztés]A fertőzés antibiotikumokkal gyógyítható.[1] A leggyakrabban eszközölt eljárás az intramuszkulárisan adott benzatin-penicillin-G (Benzilpenicillin) kezelés.[1][5] A terápia megkezdését követően a Jarisch-Herxheimer-reakció (láz,[5] fej[5] és izomfájdalom,[5] valamint hypotónia[5]) is felléphet, amelyet az elpusztult baktériumokból felszabaduló toxinok idéznek elő.[1][5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u Aerob és fakultatív anaerob baktériumok, Spirochaetaceae Treponema genus, Orvosi mikrobiológia (magyar nyelven). Budapest: Semmelweis Kiadó, 219-251. o. [1999]. ISBN 9638154934. Hozzáférés ideje: 2010. január 4.
- ↑ a b c Medizinische Mikrobiologie, Kayser, Thieme, 10.Aufl.
- ↑ Antal GM, Lukehart SA, Meheus AZ (2002. January). „The endemic treponematoses”. Microbes Infect. 4 (1), 83–94. o. PMID 11825779.
- ↑ a b c d e f g Fisher, Bruce; Harvey, Richard P.; Champe, Pamela C.. Lippincott's Illustrated Reviews: Microbiology (Lippincott's Illustrated Reviews Series). Hagerstwon, MD: Lippincott Williams & Wilkins (2006). ISBN 0-7817-8215-5
- ↑ a b c d e f Innere Medizin, G. Herold und Mitarbeiter, Auflage 2009
Források
[szerkesztés]- Aerob és fakultatív anaerob baktériumok, Spirochaetaceae Treponema genus, Orvosi mikrobiológia (magyar nyelven). Budapest: Semmelweis Kiadó, 219-251. o. [1999]. ISBN 9638154934. Hozzáférés ideje: 2010. január 4.
További információk
[szerkesztés]- Bak, Matthew. "Treponema pallidum: The Etiologic Agent of Syphilis." 7 February 2006
- "Syphilis- CDC Fact Sheet." Centers for Disease Control and Prevention. May. 2004. Centers for Disease Control and Prevention. 7 February 2006
