Traun (település)
| Traun | |||
 | |||
| A trauni kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Felső-Ausztria | ||
| Járás | Linzvidéki járás | ||
| Polgármester | Rudolf Scharinger | ||
| Irányítószám | 4050 | ||
| Körzethívószám | 07229 | ||
| Forgalmi rendszám | LL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 24 477 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 273 m | ||
| Terület | 15,49 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 13′ 18″, k. h. 14° 14′ 23″48.221667°N 14.239722°EKoordináták: é. sz. 48° 13′ 18″, k. h. 14° 14′ 23″48.221667°N 14.239722°E | |||
| Traun weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Traun témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Traun osztrák város Felső-Ausztria Linzvidéki járásában. 2020 januárjában 24 756 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Traun a tartomány Traunviertel régiójában fekszik a Traun bal partján, közvetlenül Linz mellett. Területének 11,7%-a erdő, 48,1% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat négy városrészt egyesít: Oedt (3000 lakos 2020-ban), St. Dionysen (2994 fő), St. Martin (6930 fő) és Traun (11 679 fő).
A környező önkormányzatok: északkeletre Linz, délkeletre Ansfelden, délre Pucking, nyugatra Hörsching, északra Pasching és Leonding.
Története
[szerkesztés]A Traun folyó első írásbeli említése kb. 790-ből származik. Településként egy 813–824 között kelt birtokadományozó oklevélben szerepelt először. Várát 1113-ban említik elsőként. A várat 1560-ban reneszánsz, 1725-ben barokk kastéllyá alakították át. 1784-ben megépült az első iskola, egy évvel később a településhez csatolták a szomszédos Oedtet és St. Dionysent.
A 19. század közepén gyors iparosodás kezdődött, textil-, papír-, fonal-, ecetgyártó üzemek létesültek. 1882-ben elkészült az új neogótikus katolikus templom. Két évvel később a kastély akkori birtokosai, az Abensperg-Traun grófok visszavonultak alsó-ausztriai birtokukra.
A második világháború után a község lakossága a keleti menekültek befogadása miatt több mint 50%-kal megnőtt, majd gyors növekedésbe kezdett a Linzből kiköltözők miatt; 2000-re elérte a háború előtti létszám négyszeresét. 1973-ban „Ausztria legnagyobb falvát” városi rangra emelték.
Lakosság
[szerkesztés]A trauni önkormányzat területén 2020 januárjában 24 756 fő élt. A lakosságszám 1923 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2018-ban az itt lakók 75,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 9,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 9,9% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 3,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 59,7%-a római katolikusnak, 9,1%-a evangélikusnak, 4%-a ortodoxnak, 11%-a mohamedánnak, 13,5%-a pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 120 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (78,9%) mellett a horvátok (5,2%), a törökök (4,7%), a szerbek (4,7%) és a bosnyákok (2%) alkották.
A népesség változása:
| 2016 | 24 066
|
| 2018 | 24 477
|
Látnivalók
[szerkesztés]- a trauni kastély
- a Szt. Dénes-plébániatemplom
- az evangélikus templom
- a városi galéria
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- 41021 – Traun Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Traun (Stadt) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
