Theodórosz (ellenpápa)
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Theodórosz | |
| Ellenpápa | |
| Uralkodási ideje | |
| 687 – | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | nem ismert |
| Elhunyt | 692 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Theodórosz (Theodorus), (? – 692) volt a történelem 8. ellenpápája. Életéről és pályájáról keveset tudunk, még születésének időpontja sem maradt fenn az utókor számára. Hivatalosan 687-ben lépett fel ellenpápaként.
Amikor V. János pápa 686 augusztusában meghalt, a pápaválasztó zsinaton a választásra jogosultak két táborra szakadtak. Az egyik a klérus, a másik a római hadsereg pártja volt. Theodóroszt a sereg támogatta, azonban a viták során hamarosan megegyezett a két párt Konon személyében. Theodórosz egy ideig el lett felejtve, azonban senki nem láthatta előre, hogy a pápa egy éven belül meg fog halni. A pápaválasztó zsinatnak így hamarosan újra össze kellett ülnie. Ekkor Theodórosz elérkezettnek látta az időt, és jelentkezett a zsinat előtt, mint Szent Péter trónjának jogos várományosa. De az egyik archidiakónus, Paszkál úgy gondolta, hogy ő sokkal alkalmasabb a pápai trónra, mint Theodórosz, ezért a ravennai exarchához fordult segítségért. Miután Paszkál megvesztegette az exarchát, az elismerte Paszkál jogát a trónra. Theodórosz felismerte a veszélyt, ezért híveivel elfoglalta a Laterán belső helyiségeit. Paszkál csak később érkezett meg Rómába, így az exarcha embereivel a Laterán külső termeit foglalhatta el.
Eközben a pápaválasztó zsinat még mindig tartott, és látva a két jelölt vad versengését, a zsinat egy harmadik személyben, Szergiuszban egyezett meg. A hivatalosan megválasztott új egyházfő nagy tiszteletnek örvendett a városban, és a rómaiak azonnal melléálltak, és kisöpörték a két ellenpápát a Lateránból. Theodórosz elfogadta a zsinat döntését, és elismerte Szergiusz pápaságát. Ezzel lemondott minden jogáról, ami a pápai trónhoz kötötte.
