Ugrás a tartalomhoz

Kenti csér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Thalasseus sandvicensis szócikkből átirányítva)
Kenti csér
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Csérfélék (Sternidae)
Nem: Thalasseus
Faj: T. sandvicensis
Tudományos név
Thalasseus sandvicensis
(Latham, 1787)
Szinonimák

Sterna sandvicensis

Elterjedés
Az elterjedési területe
Az elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kenti csér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kenti csér témájú médiaállományokat és Kenti csér témájú kategóriát.

A kenti csér (Thalasseus sandvicensis) a madarak osztályának a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a csérfélék (Sternidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt John Latham angol ornitológus írta le 1787-ben, a Sterna nemhez Sterna sandvicensis néven.[3]

Előfordulása

[szerkesztés]

Európa tengerpartjain, a Fekete-tengernél, a Kaszpi-tengernél, az Indiai-óceán partvidékén, Afrika északi részén, valamint Észak-Amerikában és a Karibi-térségben költ. A szárazföld belsejébe, csak kóborló példányai jutnak. Telelni délre vonul, az európai állomány Afrika nyugati és déli tengerpartjára.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Magyarországon rendkívül ritka kóborló.[5]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 36–41 centiméter, szárnyfesztávolsága 95–105 centiméter, testtömege pedig 215–275 gramm.[5] Elegáns ezüstszürke köpönyegtollazata alul túlnyomórészt fehér, akár az arca és a nyaka. Fekete kalapja és tarkóbóbitája van. Csőre fekete, hosszú és hegyes. A lába fekete, rövid és zömök. Ujjai között úszóhártya feszül.

Röpképe

Életmódja

[szerkesztés]

Tápláléka 5-8 centiméter nagyságú halakból áll, valamint megeszi a rovarokat és garnélarákot és a kis méretű tintahalakat is.

Szaporodása

[szerkesztés]

A költési időszak április végétől júniusig tart. Fészkét a puszta földre rakja, kevés növényi anyagokból. Fészekalja 1-2 tojásból áll, melyen a két szülő felváltva kotlik 21-29 napig. A kikelt fiókák 28-30 nap múlva válnak önállóvá.

Tojásai

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül, egyedszáma nagyi és stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2021. június 26.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  5. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2021. június 26.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]