Királycsér
Királycsér | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Thalasseus maximus (Boddaert, 1783) | ||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||
Elterjedési területe (a narancssárgában csak költ, a kékben áttelel és a lilában egész éves)
| ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Királycsér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Királycsér témájú médiaállományokat és Királycsér témájú kategóriát. |
A királycsér (Thalasseus maximus) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a csérfélék (Sternidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Pieter Boddaert holland orvos és ornitológus írta le 2007-ben, a Sterna nemhez Sterna maxima néven.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Thalasseus maximus albididorsalis (Hartert, 1921)
- Thalasseus maximus maximus (Boddaert, 1783)
Előfordulása
[szerkesztés]Észak-, Közép-, Dél-Amerika és a Karib-szigetek partjainál, valamint Afrika nyugati partjainál költ, telelni délebbre vonul. Természetes élőhelyei a tengerpartok és a nyílt óceán. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 51 centiméter, szárnyfesztávolsága 100-135 centiméter és testtömege 350-450 gramm.[5] Elegáns ezüstszürke köpönyegtollazata alul túlnyomórészt fehér, akár az arca és a nyaka. Fekete kalapja télen nagyrészt eltűnik a feje tetejéről. Kopott tarkóbóbitája egész évben megmarad. A hím és a tojó felnőtt korukban hasonlítanak egymásra. Csőre mély narancssárga, hosszú és hegyes, nagyon erős. A lába fekete, rövid és zömök. Ujjai között úszóhártya feszül.
Életmódja
[szerkesztés]E madár társas, nagy kolóniákban költ. Tápláléka halak, rákok, rövidfarkú rákok és tintahalak. Az állat legfeljebb 17 évig él.
Szaporodása
[szerkesztés]A költési időszak áprilistól augusztusig tart. Évente egyszer költ. A fészekalj egy, változó színű tojásból áll. Színezete a fehértől a középbarnáig változhat, a foltok sötétebb barnák. A kotlás 30-31 napig tart. A kikelésük után az amerikai madarak már egy naposan elhagyják a fészket, míg az afrikai madarak csak egy hét után teszik meg ezt. A fiatal madarak 30-31 nap után repülnek ki, de azért a szülök még gondoskodnak róluk 2-8 hónapig.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. október 4.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. október 4.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. október 4.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. október 4.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. október 4.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. október 4.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 - magyar neve
- Birding.hu - magyar neve