Koreai mézesfa

Koreai mézesfa
	Koreai mézesfa
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida);
Rend:	Szappanfavirágúak (Sapindales);
Család:	Rutafélék (Rutaceae);
Nemzetség:	Tetradium; Lour.
Faj:	Koreai mézesfa (Tetradium daniellii); (Benn.) T.G.Hartley
Szinonimák
	Euodia daniellii;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Koreai mézesfa témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Koreai mézesfa témájú médiaállományokat és Koreai mézesfa témájú kategóriát.

A koreai mézesfa (Tetradium daniellii) a szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe sorolt rutafélék (Rutaceae) családja Tetradium nemzetségének egyik faja.

Származása, elterjedése

A Koreai-félsziget, Észak-Kína és Tibet hegyvidéki erdeiben honos. Manapság díszfaként az egész Földön elterjedt.

Megjelenése, felépítése

A mézesfa 5~20 méter magas fa, vagy magas lombhullató cserje. Törzse gyakran szabálytalan, terebélyes, laza koronával. Kérge szürke-fekete, sima. Vesszői vörösesbarnák, sűrűn paraszemölcsösek, fiatal hajtásai szürkés szőrösek. Lombhullató. Átellenes állású levelei páratlanul szárnyasan összetettek, 20-40 centiméter hosszúak, 5-11 levélkével, amelyek 5-13 centiméter hosszúak, rövid nyelűek, hosszúkás tojásdadok, kihegyezett csúcsúak, lekerekített vagy szíves vállúak. A levéllemez színén csupasz, sötétzöld, fonákán világoszöld, az ereken és azok mentén molyhos. A levélkék megdörzsölve vagy megtörve erős illatot árasztanak.^[1] Egylaki vagy kétlaki.^[2] Apró, 3-4 milliméteres, fehér vagy krémszínű virágai 15-25 centiméter széles, végálló sátorvirágzatokban nyílnak június végétől. A virágok erőteljes mézillatúak. Apró, vörösesbarna, horgas toktermései csoportosan, ősszel érnek. A tokok két-két barna-fekete magot tartalmaznak, melyek közül az egyik általában meddő.

Életmódja, termőhelye

Magashegységek erdőiben él, 3200 méter magasságig, kevert állományokban, erdőszéleken, napos, félárnyékos helyeken. Talajban nem válogat, azonban a pangó vizet nem tűri. Növekedése kezdetben igen gyors, évente 1,5-2 méter.

Felhasználása

Gyors növekedése, illatos virágai, jó megjelenése miatt kedvelt díszfa. Kiváló mézelő. Nagy tömegű termése miatt azonban arra alkalmas élőhelyeken erősen gyomosít.

Képek

Jegyzetek

↑ VINCENT, Michael: “Tetradium Daniellii (Korean Evodia; Rutaceae) as an Escape in North America.” in: The Michigan Botanist. Vol. 43, Issue 1, Winter 2004. pp. 21-24.
↑ ZHOU, Q., I. BERTIN, R., & FU, D.: Gender Dimorphism in Tetradium daniellii (Rutaceae): Floral Biology, Gametogenesis, and Sexual System Evolution. in: International Journal of Plant Sciences, 167(2), (2006). 201-212.

Források

COOMBES, Allen J.: Fák. Határozó Kézikönyvek. Panemex, Budapest, 1998.
[1]

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] VINCENT, Michael: “Tetradium Daniellii (Korean Evodia; Rutaceae) as an Escape in North America.” in: The Michigan Botanist. Vol. 43, Issue 1, Winter 2004. pp. 21-24.

[2] ZHOU, Q., I. BERTIN, R., & FU, D.: Gender Dimorphism in Tetradium daniellii (Rutaceae): Floral Biology, Gametogenesis, and Sexual System Evolution. in: International Journal of Plant Sciences, 167(2), (2006). 201-212.

[1]

[2]