Meleghegy
| Meleghegy (Teplý Vrch) | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Rimaszombati | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1301 | ||
| Polgármester | Janka Janšová | ||
| Irányítószám | 980 23 | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | RS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 292 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 49 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 217 m | ||
| Terület | 5,98 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 28′ 13″, k. h. 20° 06′ 04″48.470278°N 20.101111°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 13″, k. h. 20° 06′ 04″48.470278°N 20.101111°E | |||
| Meleghegy weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Meleghegy témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Meleghegy (szlovákul: Teplý Vrch, 1948-ig Melecheď) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Rimaszombattól 12 km-re északkeletre, a Szlovák Érchegység délkeleti részén, 214 méteres tengerszint feletti magasságban, a Balog-patak partján fekszik.
Északnyugatról Derencsény, északról Bugyikfala, északkeletről Gesztes, délkeletről Vámosbalog, délnyugatról pedig Balogpádár községekkel határos.
5,9832 km²-es területe nem változott számottevően a 20. század folyamán (1921-ben 5,91 km²).[2]
Élővilága
[szerkesztés]
A faluban egy gólyafészket tartanak nyilván. 2020-ban két fiókát számoltak össze.[3]
Története
[szerkesztés]1301-ben „Melechdyhegy" néven említik először. 1460-ban „Meleghegh" néven szerepel. Balog várának tartozéka volt. A 15. században a Derencsényi család birtoka, 1427-ben 15 adózó portája létezett. A 16. században a Széchy család tulajdonába került, a 17. századtól a murányi uradalomhoz tartozott. A török korban elpusztult, a 18. században települt újra. 1773-ban 31 jobbágytelke volt. 1828-ban 43 házában 366 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MELEGHEGY. Tót falu Gömör Várm. földes Ura G. Koháry Uraság, lakosai többfélék, fekszik Dubócznak szomszédságában mellynek filiája, földgye ha trágyáztatik, búzát is terem, legelője elég, piatzozása közel, fája van."[4]
Fényes Elek geográfiai szótárában eképpen ír a községről: „Meleghegy, tót falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Baloghoz 1/4 órányira: 46 kath., 320 evang. lak. Evang. szentegyház. Földe, rétje igen termékeny, van két vadas kertje is, u. m. az egyik egy térségen, a másik egy hegyen, mellynek tetejét hajdan vár ékesítette. F. u. h. Coburg. Ut. p. Rimaszombat."[5]
Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Meleghegy, balogvölgyi tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 50 házzal és 290, nagyobbára ág. ev. h. vallású lakossal. E község 1427-ben Meleg néven Balogvár tartozéka. 1460-ban Meleghegh néven említik. Sorsa egy volt a többi balogvári birtokéval. Mostani földesura a Coburg herczegi család melynek itt erdőgondnoksági hivatala és két uradalmi vadaskertje van. A mult század elején bánya is volt a községben, most pedig Kovács Jánosnénak gőzmalma és viaszfinomító gyára van itt. Ág. h. ev. temploma 1813-ban épült. A község postája Felsőbalog, távírója és vasúti állomása Rimaszombat."[6]
A trianoni diktátumig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 318 lakosából 54 magyar és 248 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 294 lakosából 41 magyar és 244 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 290 lakosából 48 magyar és 241 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 241 lakosából 44 magyar és 195 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 206 evangélikus, 23 római katolikus, 10 református és 2 izraelita vallású volt.
1921-ben 217 lakosából 22 magyar és 186 csehszlovák volt. A Rimaszombati járáshoz tartozott.
1930-ban 193 lakosából 11 magyar, 181 csehszlovák és 1 állampolgárság nélküli volt. Ebből 145 evangélikus, 26 római katolikus, 9 görög katolikus, 6 izraelita, 5 református és 2 egyéb vallású volt.
1991-ben 273 lakosából 11 magyar és 251 szlovák volt.
2001-ben 324 lakosából 297 szlovák és 15 magyar volt.
2011-ben 294 lakosából 268 szlovák, 9 roma, 8-8 magyar és ismeretlen, illetve 1 egyéb nemzetiségű. Ebből 97 római katolikus, 83 evangélikus, 75 nem vallásos, 6 görög katolikus, 4 református és 27 ismeretlen vallású.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Itt található Szlovákia legmelegebb vizű tava, hőmérséklete eléri a 27 °C-ot. Rekreációs központja a zenei fesztiválokkal a fiatalok kedvelt nyári pihenőhelye.
- Evangélikus temploma 1827-ben épült klasszicista stílusban. Barokk oltára 1640-ben készült, a falu régi fatemplomából való.
Érdekességek
[szerkesztés]A szlovák és magyar melegek itt megrendezett óévbúcsúztató partijairól lásd a Búcsú a Meleghegytől[halott link] című cikket.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Az 1921-es csehszlovák népszámlálás adatai
- ↑ bociany.sk
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 12.)
További információk
[szerkesztés]- Tourist-channel.sk
- Községinfó
- Meleghegy Szlovákia térképén
- A meleghegyi rekreációs park honlapja
- E-obce.sk
A Rimaszombati járás települései  | |
|---|---|
| Központ | Rimaszombat (Rimavská Sobota) |
| Települések | Abafalva (Abovce) • Ajnácskő (Hajnáčka) • Almágy (Gemerský Jablonec) • Alsósziklás (Nižný Skálnik) • Alsóvály (Valice) • Babarét (Babinec) • Bakostörék (Veľké Teriakovce) • Balogfala (Blhovce) • Balogiványi (Ivanice) • Balogpádár (Padarovce) • Balogrussó (Hrušovo) • Balogtamási (Tomášovce) • Balogújfalu (Vieska nad Blhom) • Baraca (Barca) • Bátka (Bátka) • Bellény (Belín) • Bottovó (Bottovo) • Bugyikfala (Budikovany) • Cakó (Cakov) • Cserencsény (Čerenčany) • Csíz (Číž) • Darnya (Drňa) • Derencsény (Drienčany) • Détér (Gemerské Dechtáre) • Dobfenek (Dubno) • Dobóca (Dubovec) • Dobrapatak (Potok) • Dúlháza (Dulovo) • Egyházasbást (Nová Bašta) • Feketepatak (Čierny Potok) • Feled (Jesenské) • Felsősziklás (Vyšný Skálnik) • Felsővály (Vyšné Valice) • Gesztes (Hostišovce) • Gesztete (Hostice) • Gortvakisfalud (Gortva) • Gömörfüge (Figa) • Gömörhegyvég (Poproč) • Gömörispánmező (Španie Pole) • Gömörlipóc (Lipovec) • Gömörmihályfalva (Gemerské Michalovce) • Gömörpéterfala (Petrovce) • Guszona (Husiná) • Hanva (Chanava) • Harmac (Chrámec) • Hubó (Hubovo) • Jánosi (Rimavské Janovce) • Jéne (Janice) • Jeszte (Jestice) • Kacagópuszta (Orávka) • Kálosa (Kaloša) • Karaszkó (Kraskovo) • Kecege (Kociha) • Kerekgede (Hodejovec) • Kiéte (Kyjatice) • Kisgömöri (Gemerček) • Klenóc (Klenovec) • Kopárhegy (Krokava) • Korláti (Konrádovce) • Kőhegy (Lukovištia) • Kövecses (Štrkovec) • Kruzsnó (Kružno) • Magyarhegymeg (Dolné Zahorany) • Medveshidegkút (Studená) • Méhi (Včelince) • Meleghegy (Teplý Vrch) • Naprágy (Neporadza) • Nemesmartonfala (Martinová) • Nemesradnót (Radnovce) • Nyustya (Hnúšťa) • Óbást (Stará Bašta) • Oldalfala (Stránska) • Osgyán (Ožďany) • Perjése (Dražice) • Rakottyás (Rakytník) • Ratkószabadi (Ratkovská Lehota) • Ratkószuha (Ratkovská Suchá) • Rimabánya (Rimavská Baňa) • Rimabrézó (Rimavské Brezovo) • Rimapálfala (Pavlovce) • Rimaráhó (Hrachovo) • Rimasimonyi (Šimonovce) • Rimaszabadi (Lehota nad Rimavicou) • Rimaszécs (Rimavská Seč) • Rimazsaluzsány (Rimavské Zalužany) • Rónapatak (Rovné) • Runya (Rumince) • Sajókeszi (Kesovce) • Sajólénártfalva (Lenartovce) • Sajólenke (Lenka) • Sajórecske (Riečka) • Sajószentkirály (Kráľ) • Serke (Širkovce) • Szeleste (Slizké) • Szútor (Sútor) • Tajti (Tachty) • Tiszolc (Tisovec) • Tóthegymeg (Horné Zahorany) • Uzapanyit (Uzovská Panica) • Vámosbalog (Veľký Blh) • Várgede (Hodejov) • Vecseklő (Večelkov) • Velkenye (Vlkyňa) • Zádorháza (Zádor) • Zeherje (Zacharovce) • Zsip (Žíp) |
